Lapszám: Szegénység és gazdagság a világvallásokban – 22 – XXI/1 – 2018. november
Szerző: Śyāmasundara Dāsa (Bakaja Zoltán)
Könyv: Gaura Kṛṣṇa Dāsa: Yoga-sūtra: Második rész – Sādhana-pāda. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2018.
Cikk letöltése pdf-ben: Könyvajánló – Gaura Kṛṣṇa Dāsa: Yoga-sūtra: Második rész – Sādhana-pāda
Nemrég, három évvel az első kötet elkészülte után jelent meg a Yoga-sūtra Gaura Kṛṣṇa Dāsa által készített fordításának és kommentárjának második része.1 A kötetben Patañjali művének szanszkritul írott sorai, latin betűs átiratuk, a szavak jelentését bemutató szószedet és fordítás, valamint a fordító és kommentátor Ṥrī Gopāla-sad-gati-bhāṣya című magyarázata olvasható.
Mivel a Tattva jelen számában az első kötet ismertetője is helyet kapott, cikkemben már nem írok részletesen a szerzőről, illetve nem sorolom fel Patañjali művének egyéb magyar kiadásait, ezekhez az információkhoz az említett írásban is hozzáférhet az olvasó.
A Patañjali magnum opusát bemutató sorozat első kötete2 hamar elfogyott, 2017-ben megjelent második kiadása3 új, tetszetősebb formát nyert – ennek érdekében mintegy nyolcvan oldallal lett hosszabb az első kiadásnál –, és a stílusa, nyelvezete is sokat finomodott. A második kötet mind küllemében, mind nyelvezetében ezt a megújult formát követi. Előszavának 2016 februári dátumából kiderül, hogy a könyv megírása és kiadása mintegy két és fél évet vett igénybe. Mivel ez a kötet hosszabb az előzőnél, utolsó függeléke a 375. oldalon ér véget. A könyvben helyet kapott kommentár jóval terjedelmesebb Patañjali sūtráinál, ezért Gaura Kṛṣṇa Dāsára legtöbbször szerzőként és nem fordítóként fogok hivatkozni.
A könyv előszava két részből áll. Az elsőben a szerző a korábban megjelent rész fogadtatására reflektál, illetve a jóga gyakorlásának útjában álló akadályokról szól. A második majdnem teljesen megegyezik az első kötet előszavának egy alfejezetével, s a szerző törekvését helyezi kontextusba, bemutatja a munka felépítését, írójának célját, és a munkában segédkezők iránti hála kifejezése előtt a sūtrák számos korábbi magyar fordítását is megemlíti.
Az Előszót követő Bevezetés ugyancsak két részre osztható. Az első felidézi a Yoga-sūtra korábbi kötetben megjelent első fejezetének tartalmát, majd összekapcsolja a jelen kötetbeli második fejezettel. A Bevezetés második része azt mutatja be, hogyan építik fel a jóga útját az upaniṣadok, a Védák filozófiai tanítását bemutató írások.
Patañjali művének második fejezete 55 sūtrát tartalmaz. A címe – Sādhana-pāda – arra utal, hogy ez a könyvnek a gyakorlásra vonatkozó leírásokat tartalmazó negyede. A „lelki gyakorlatokról, vagyis a napi rendszerességgel végzendő sādhanáról, az eközben aktuálisan felmerülő akadályokról és a folyamatot segítő tényezőkről szól”.4 A könyv a sūtrákat téma szerint csoportosítva a következő alfejezeteket tartalmazza:
1–2. A kriyā-yoga elemei és azok célja
3–11. A megkötő, szenvedést okozó tényezők és megszüntetésük
12–14. A tettek és azok visszahatásai
15–17. A szenvedésről
18–24. Az anyagi világ és a lélek kapcsolata
25–28. A lélek anyagtól való elszakadásának lehetőségei
29. A jóga gyakorlásának nyolc része
30–45. A yama és niyama alapelvek követésének eredményei
46–48. Az āsanák megfelelő végrehajtásáról
49–53. A prāṇāyāmáról és megfelelő gyakorlásának hatásairól
54–55. A pratyāhāra és hatásai.
A sūtrák bemutatása után álló irodalomjegyzéket és abbreviatúrát követően a függelékben a szerzőnek négy további írását olvashatjuk. Ezek közül az első azt mutatja be, melyek a jóga tradicionális irányzatai által hangsúlyozott alapelvek és előírások. A második a könyörületességről és együttérzésről tanít, illetve megmutatja a kegyes érzület felébresztésének módját. A harmadik a jóga āsanái, a testgyakorlatok, a negyedik pedig a prāṇāyāma, a légzőgyakorlatok végzéséhez kíván segítséget nyújtani. Az āsanákhoz kapcsolódó fejezet 27 pontba szedi a szerző tanácsait, olyan alapelvekről szól, amelyeket minden jóginak érdemes szem előtt tartania. Ezzel szemben a prāṇāyāma gyakorlását az író nemcsak elvi útmutatással segíti: ebben a függelékben egy rövid anatómiai ismertető után a légzőgyakorlatok leírásai kaptak helyet. Az ezt követő függelékek a sūtrák kommentárok nélküli magyar fordítását, a szanszkrit szöveg betűrendes mutatóját, illetve a kötetben szereplő legfontosabb fogalmak magyarázatát tartalmazzák.
A több mint ötoldalas irodalomjegyzék arról tanúskodik, hogy a szerző főleg az indiai hagyományra alapozta munkáját, a felhasznált szakirodalom legnagyobb részét upaniṣadok és Yoga-sūtra-kommentárok teszik ki. Az upaniṣadok nagyarányú jelenléte azért fontos, mert azok a vedānta-filozófia alapművei, így a gyakran upaniṣadnak is nevezett Bhagavad-gītā és a Ṥrīmad-Bhāgavatam mellett kulcsfontosságú szerepet játszanak az író azon törekvésében, hogy összehangolja a Patañjali és Vyāsa nevével fémjelzett két filozófiai rendszer tanítását. Sorozatának első kötetében hangot is ad nézetének: a „hat ortodox filozófiai irányzat eredetileg a Védák egységes megértését szolgáló egyetlen iskola részeként funkcionált”.5
Gaura Kṛṣṇa Dāsa ugyan saját kommentárt fűzött az egyes sūtrákhoz, ezt a hagyományhoz hűen tette, azaz szövegmagyarázata néhány híres indiai elődjére támaszkodik. Úgy bővíti ki az ő megállapításaikat, hogy az a jelen kornak az indiai kultúrtörténetet nem ismerő embere számára is befogadható legyen. Ne gondoljuk azonban, hogy könyvének megírásával pusztán egy idegen ország kultúrtörténetébe szeretett volna bepillantást nyújtani. Műve a gyakorló jógik, illetve a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola hallgatói számára íródott, hogy tankönyvént használják, s az elméleti ismeretek megszerzése mellett a jóga gyakorlati részének elsajátításában is segítse őket.
A Yoga-sūtra magyar fordításainak nyelvezete rendkívül változatos képet mutat. A spektrum egyik oldalán a Farkas Attila Márton és Tenigl-Takács László által készített, nagyon nehezen olvasható fordítás,6 a másikon a Fórizs László nevéhez kötődő modern, tudományos értékű, mégis jól követhető munka áll.7 A fordító nincs könnyű helyzetben: a jógafilozófia kulturálisan kötött kifejezéseinek honosításával a szöveg óhatatlanul veszít tudományos értékéből és gyakorlati kézikönyv jellegéből, azaz így könnyebben olvasható, de nehezebben megérthető textust kapunk, míg az idegenítő fordítás, noha pontosabb információkkal szolgál a műről, sokakat elriaszthat. A sūtra műfaja is dilemma elé állítja a fordítót. A sok tudásanyagot magukba sűrítő, rövid mondatok a tudás memorizálását és felidézését szolgálják, a tájékozatlan nagyközönség szinte semmit sem érthet meg belőlük. A mű értelmének kibontása hagyományosan a kommentárok feladata, ám az olyan olvasót, aki a sūtrákat nem megjegyezni szeretné, könnyen elkedvetlenítheti az érthetetlen mondatok és hosszú magyarázatok láncolata.
Gaura Kṛṣṇa Dāsa az idegenítő megoldások mellett bőségesen él az explicitáció eszközével, és ez lehetővé teszi számára, hogy sem a fordítás egzaktsága, sem a szöveg viszonylag könnyű feldolgozhatósága terén ne kelljen kompromisszumot kötnie. A sūtrák fordításaiban megjelenített szanszkrit szavak általában zárójelbe, a kontextust megvilágító, illetve a részleteket kifejtő betoldások szögletes zárójelbe kerültek, így Patañjali eredeti szövege és a fordító interpretációja már a fordításból, a szószedet tanulmányozása nélkül is jól elkülöníthető. A hosszú kommentárok nemcsak a sūtrák egyes szavainak jelentésére világítanak rá, hanem azt is megmutatják, hogyan ültetheti át az olvasó tanításukat mindennapi életébe. Bár a részletekbe menő elemzés rávilágíthat néhány stilisztikai hibára, a szöveg pozitívumai, a téma értő tálalása ezt hamar feledteti.
A könyv szép, jóleső érzés kézbe venni. Tördelése igényes, bár a befejező munkálatok során történt néhány kisebb malőr, például a szennycímoldalon az előző kötet alcíme olvasható. A sorozat eddig megjelent két kötetének Patañjalit ábrázoló borítója alapvetően azonos, de az alsó harmadukon végigfutó eltérő színű sáv segíti a megkülönböztetésüket.
Gaura Kṛṣṇa Dāsa főiskolai tankönyvnek készült Yoga-sūtra-kiadása Patañjali jelentőségéhez mérhető magasságokba emeli a bölcs tanításának a magyar tudományos életben való megjelenítését. A munka nem csupán egy ősi civilizáció patinás tanításának a megértésére tett intellektuális kísérlet, lapjait olvasva szakértő, a jóga szellemiségét magáénak valló és gyakorlatait ismerő, gyakorló szerzővel találkozhatunk, aki több évtizedes tapasztalatával segít bennünket a jóga titkainak megismerésében. Ez a könyv az eddigi legnagyobb terjedelmű, legrészletesebb magyar Yoga-sūtra-kommentár, és a hazai interpretációk között ez az egyetlen vaiṣṇava nézőpontból íródott kiadvány.
Azt tartom a könyv legnagyobb érdemének, hogy miközben a szanszkrit sūtrákat bemutató főiskolai tankönyvkényt is megállja a helyét, megértéséhez nem szükséges indológus vagy jógamester hallgatónak lenni, rajta keresztül minden általános műveltséggel rendelkező olvasó bepillantást nyerhet az emberi kultúra e fontos szegmensébe. Végezetül egy örömhírt szeretnék megosztani azokkal, akik már várják a sorozat következő kötetének megjelenését: a szerző hamarosan Indiába látogat, ahol néhány hónapos visszavonulása idejét azzal fogja tölteni, hogy Patañjali művének második felét is kommentárokkal lássa el, s teljessé tegye a sorozatot.
LÁBJEGYZET
1 Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2018.
2 Gaura Kṛṣṇa 2015.
3 Gaura Kṛṣṇa 2017.
4 Gaura Kṛṣṇa 2017: 35.
5 Gaura Kṛṣṇa 2017: 10.
6 Farkas–Tenigl-Takács 1994.
7 Lásd: Patañjali 2002.
FELHASZNÁLT IRODALOM
- Gaura Kṛṣṇa Dāsa: Yoga-sūtra: Első rész – Samādhi-pāda. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2017.
- Gaura Kṛṣṇa Dāsa: Yoga-sūtra: Második rész – Sādhana-pāda. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2018.
- Gaura Kṛṣṇa Dāsa: Yoga-sūtra I. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2015.
- Farkas Attila Márton – Tenigl-Takács László (ford:) A számvetés megokolása (Szánkhja-káriká), Az igázás szövétneke (Jóga-szútra). A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest, 1994.
- Patañjali: A jóga vezérfonala. Gaia Multimédia Stúdió, Budapest, 2002.