Lapszám: Szegénység és gazdagság a világvallásokban – 22 – XXI/1 – 2018. november
Szerző: Raṅgiṇī Devī Dāsī (Képes Andrea)
Könyv: Gaura Kṛṣṇa Dāsa: Yoga-sūtra: Első rész – Samādhi-pāda. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2017.
Cikk letöltése pdf-ben: Könyvajánló – Gaura Kṛṣṇa Dāsa: Yoga-sūtra: Első rész – Samādhi-pāda
Tóth-Soma László (Gaura Kṛṣṇa Dāsa) a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán szerzett tanári diplomát, majd ugyanott tanársegéd lett 1996-ban. A Rabindra Bharati Universityn folytatta doktori tanulmányait, a hindu vallásfilozófia témakörében: PhD-fokozatát Sri Caitanya’s Contributions to the Philosophy of Gaudiya Vaisnavism címmel 2002-ben védte meg. Indiában folytatott kutatásokat a csakrameditáció és a relaxáció terén, valamint ott kezdte el tanulmányozni a Yoga-sūtrát is. Erre utal a jelen kötet felajánlásának 2006-os keltezése és annak helyszíne, Badarikāśrama, amely egy szent hely a Himālayában. Gaura Kṛṣṇa Dāsa 2005-től tevékenykedik a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán, amelynek 2007-től rektorhelyettese, 2008-tól pedig főiskolai tanára. Kiterjedt tudományos kapcsolatokkal rendelkezik, számtalan ismeretterjesztő és tudományos cikket, valamint könyvet írt, például A gauḍīya-vaiṣṇava vedānta filozófia és a Veda-rahasya: Bevezetés a hinduizmus vallásfilozófiájába. Folyamatosan tart előadásokat a hindu művészet és hagyomány tárgyában, de fő témái a védikus filozófia, a szentíráselemzés, a jógahagyományok, valamint a meditáció elmélete és gyakorlata.
Patañjali méltán kiemelt fontosságú, de sokszor félreértelmezett művének nem ez az első magyar nyelvű fordítása és értelmezése. Gaura Kṛṣṇa Dāsa a Yoga-sūtrát a szanszkrit eredetiből fordította le, amelyet először oktatási segédanyagként jelentetett meg a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola gondozásában.1 Ezt követte 2015-ben a magyarázatokkal bővített változat. A legújabb kiadás a Śrī Gopāla-sad-gati-bhāṣya2 alcímet kapta. A szerző szerint ugyanis a Yoga-sūtrát avédikus irodalom és az azt képviselő értelmezők alapján lehetséges igazi valójában megközelíteni. Ezért a kötet magyarázatainak alapját az upaniṣadok,3 a purāṇák4 és a Bhagavad–gītā5 tanításai adják. Újdonság még, hogy ez a kötet devanāgarī írással is tartalmazza a sūtrákat, valamint megadja azok szavankénti fordítását, amire ugyan már van példa I. K. Taimni A Jóga tudománya Patanydzsjáli jóga-szútráicímű művének Reicher László-féle fordításában, de az nem ennyire bőséges. Gaura Kṛṣṇa Dāsa jelzi, hogy bár több jelentést szerepeltet egy-egy szónál, azt használja, amelyik az értelmezéshez szükséges, a magyarázatok törzsszövegében pedig a szótári alakokat tünteti fel.
A vaiṣṇava6 etikettnek megfelelően a kötet a lelki tanítómesternek való felajánlással kezdődik, és hálaimákkal folytatódik az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, az Úr Caitanyának, az Úr Nityānandának7 és Śrī-Śrī Rādhā-Kuñjabihārī-Gopālānak.8 Ez is azt tükrözi, hogy a mű írója 1996-ban mantra-diksā9 beavatást kapott a Brahma-Madhva-gauḍīya-vaiṣṇava tanítványi láncolat10 bhakti-yoga11hagyományába. A fordítás és magyarázat egyaránt merít az ehhez a tanítványi láncolathoz tartozó Śrīla Prabhupāda, Rūpa Goswāmī, Sanātana Goswāmī12 és a mű korábbi magyarázói: Vyāsa, Vācaspati Miśra vagy a kortárs Hariharānanda Āraṅya, Hṛdayānanda Dāsa Goswāmī és Balarāma Ācārya munkáiból.
Az előszóban olvashatunk a hat darśanáról13 és azok rendszerezőiről, valamint arról a hat elvről, amelyben egyetértenek. A szerző el is helyezi Patañjalit ebben a rendszerben. Megtudhatjuk, hogy az aṣṭānga-yoga összegzőjeként Patañjali elfogadja a sāṅkhya14 filozófia képviselője, Kapila15 anyagról és lélekről szóló tanait, de mindezek mellett azt hangsúlyozza, hogy a lélek eredendően transzcendentális tudattal rendelkezik. Azért nevezhető tehát univerzálisnak a Yoga-sūtra, mert egyesíti a sāṅkhya nézeteita bhakti-yogáéval.
A sūtrák tárgyalása előtt rövid bepillantást nyerünk a védikus hagyomány pedagógiájába, tisztába kerülhetünk az alapvető fogalmakkal, valamint az azokról szóló tudással (sambandha-jñāna). Megtudhatjuk többek között azt, hogy mi a lélek (ātman vagy jīva), mit jelent a hamis énfelfogás (ahaṅkāra), és hogy ez minek köszönhető (a tudatlanságnak: avidyā). Patañjalitól pedig megkapjuk a konkrét módszert ennek legyőzésére (abhidheya-jñāna): a cittát (az anyagi tudatot) meg kell tisztítani a lelki tudás segítségével. A yoga ugyanis nem csupán a citta megzabolázása, hanem annak transzcendentális tartalommal való feltöltése. Ezen folyamat során válik végül világossá a gyakorolt folyamat végső célja, (prayojana-jñāna), amely az Isten (īśvara) imádata, az Iránta való odaadás kifejlesztése és gyakorlása, majd az ebben a helyzetben történő megszilárdulás.
A Bevezetésben tájékozódhatunk a Patañjali származását és az anyagi világban való megjelenését övező számtalan feltételezésről. Ezek között vannak ugyan történelmi datálások, de megtaláljuk azt a véleményt is, mely szerint a Yoga-sūtra szerzője nem közönséges, hanem felhatalmazott személy, akinek az volt a feladata, hogy széles körben tanítsa a yoga folyamatát, és rámutasson annak valódi értelmére.
A teljes mű négy fejezetből áll, amelynek első része az úgynevezett samādhi-pāda, azaz az anyagi tudat szabályozása, a koncentrált állapot és a lelki gondolatokban való elmerülés tudománya. A kötet legnagyobb részét az ehhez a fejezethez tartozó 51 sūtra teszi ki, mégpedig a yoga hagyományainak megfelelően bemutatva: devanāgarīval, diakritikusan, latin betűs átírással; ezeket követi a szavankénti, majd a teljes fordítás. Gaura Kṛṣṇa Dāsa már a kezdetekkor tisztázza, hogy a yoga klasszikus értelemben azon módszer(ek) rendszeres gyakorlása, amelyek segítségével nem anyagi, hanem transzcendentális eredményt érünk el. A sūtrák megértését a hiteles forrásokra épülő és a szerző alapos felkészültségét, elmélyült tanulmányait bizonyító magyarázatok támasztják alá, melyekben megtalálható többek között az anyagi tudat öt állapotának ismertetése, vagyis a citta rétegeinek bemutatása, illetve a sādhana-catuṣṭaya, a rendszeres sādhanára16 jogot adó négyszeres feltétel is. Külön szót érdemel a 119. oldalon A hang tudománya címet viselő, kiváltképpen hasznos összefoglaló táblázat.
A mű függelékeiben kapott helyet a szavankénti fordítás, a hivatkozás rövidítéseit tartalmazó abbreviatúra, az aforizmák magyarul és betűrendben, a fogalomtár és a tekintélyes irodalomjegyzék. A kötet erényeit gyarapítja az imponáló, jó minőségű megjelenés, a keménykötésű borítás és a kézikönyv-méret is, amely lehetővé teszi, hogy bárhová magunkkal vigyük, és tanulmányozzuk. Az eddig magyarul megjelent munkákon túlmutat tehát a magyarázatok alapossága, valamint az, hogy ez a munka rendkívül hosszas tanulmányok és kutatások érett gyümölcse.
Kiknek szól a könyv? A szerző szerint a kezdő vagy haladó, de mindenképpen eltökélt, az igazságot az anyagon túl kereső yogīknak és yoginīknek.17 Gaura Kṛṣṇa Dāsa joggal remélheti, hogy munkája minden olvasójának a hasznára válik, és segítségével közelebb kerülhet valódi énjéhez és eredeti helyzetéhez, Isten szolgájaként.
LÁBJEGYZET
1 Lásd: Tóth-Soma 2010.
2 Ez azt jelenti, hogy a szerző a lelki élet és önmegvalósítás Védák által kijelölt transzcendentális célját (sad-gati) tartja szem előtt, illetve a magyarázatok alapját és inspirációját Śrī Kṛṣṇa tanításai jelentik.
3 Kinyilatkoztatott írások, amelyek a transzcendenssel foglalkoznak.
4 Szent iratok, transzcendentális végkövetkeztetéssel.
5 Az egyik legfontosabb vaiṣṇava (Kṛṣṇa-tudatú) szentírás, Isten (Kṛṣṇa) párbeszéde barátjával és tanítványával, Arjunával.
6 Viṣṇu-hívő, Kṛṣṇa-tudatú.
7 Az Úr különleges hangulatú inkarnációi.
8 Gaura Kṛṣṇa Dāsa magyarázata szerint Rādhā és Kṛṣṇa elnevezése, amikor Vṛndāvana szent ligeteiben sétálnak.
9 A vaiṣṇava hagyomány első avatása, amely során a guru (lelki tanítómester) lelki nevet ad a tanítványának, és beavatja a Hare Kṛṣṇa Hare Kṛṣṇa Kṛṣṇa Kṛṣṇa Hare Hare Hare Rāma Hare Rāma Rāma Rāma Hare Hare mantra éneklésébe.
10 Istentől eredő, így a tudást változatlan formában megőrző tanítványi láncolat.
11 Az Isten szerető szolgálatát elérni vágyók gyakorlata.
12 Śrīla Prabhupāda az ISKCON alapító ācāryája, Rūpa és Sanātana Gosvāmī pedig az Úr Caitanya (Kṛṣṇa egyik inkarnációja) társai, és a Róla szóló, illetve a tanításait tartalmazó művek fő szerzői.
13 Olyan tradicionális szemlélet, amely āstika, azaz a Védákat öröknek, Istentől származónak és tévedhetetlennek fogadja el, de különböző nézőpontokból, így nem mindegyik jut el a tanítások végső lényegéhez.
14 A lélek és az anyag különbségét részletesen vizsgáló filozófia.
15 A sāṅkhya rendszerezője.
16 Gyakorlás.
17 A yoga gyakorlója (férfi, ill. nő).
FELHASZNÁLT IRODALOM
- Gaura Kṛṣṇa Dāsa: Yoga-sūtra: Első rész – Samādhi-pāda. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2017.
- Gaura Kṛṣṇa Dāsa (Dr. Tóth-Soma László): Bevezetés Patañjali Yoga-sūtrájába. Az első fejezet értelmező fordítása. Tattva. 15.1. 2012, 17–30.
- Szvámí Vivékánanda: Rádzsá-jóga, avagy belső természetünk meghódítása. Lazi Könyvkiadó Kft., Szeged, 2006.
- Taimini, I. K.: A Yoga tudománya. Patanydzsjáli yoga-szútrái latin betűs átírása, fordítása és kommentárok. Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár https://terebess.hu/keletkultinfo/taimni1.html.
- Tóth-Soma László: Fordítás és magyarázó jegyzetek Patañjali Yoga-sutráihoz. Oktatási segédanyag. Budapest, Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2010.