A
A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda Lásd: Prabhupāda.
Abhay Charan De Lásd: Prabhupāda.
abhidheya A védikus tudás azon részei, amelyek a lelki fejlődés eléréséhez szükséges spirituális gyakorlatot, illetve módszert magyarázzák el.
ācārya – tanult és példaértékűen viselkedő, kiemelkedő vallási tanító; olykor állandósult módon egyes tanítók neve után is illesztik.
acintya-bhedābheda-tattva Caitanya Mahāprabhu filozófiája, amely minden létezőt felfoghatatlan módon egyidejűleg azonosnak tekint Istennel és ugyanakkor különbözőnek is tart tőle.
adharma A dharmával ellentétes dolog és tett.
advaita-vāda A kettősség tagadásának tana; a hindu filozófiai iskolák egyike. Fő tanítása szerint (amely ellentétben áll a vaiṣṇava felfogással) az önvaló (az ātman) azonos a legmagasabb metafizikai realitással (a Brahmannal).
āgama A Vedákat magyarázó olyan szentírások, amelyek a gyakorlati alkalmazásra helyezik a hangsúlyt.
„A Veda a tehén, az āgama a teje.”
ananta Végtelen, örökkévaló.
anartha-nivṛtti Az Úr Kṛṣṇa iránti odaadás kialakulása során az a szint, amikor az ember megszabadul a nemkívánatos vágyaktól és karmikus visszahatásoktól.
Aniruddha Az Úr Kṛṣṇa négy elsőként kiterjedt formájának egyike a lelki világban.
apasampradāya A hiteles sampradāya tanításának és vallásgyakorlatának félreértelmezése és az attól való eltérés.
Āraṇyaka „Erdei Könyvek”, a négy veda azon részei, amelyek az imákhoz és a ceremóniákhoz kapcsolódó értekezések mellékletei, a családos élettől visszavonult életrend tagjaihoz szólnak.
ārati Szertartás, melynek során a Legfelsőbb Úr mūrti-formáját köszöntik és imádják.
Arjuna A Mahābhāratában szereplő öt Pāṇḍava fivér egyike. Kṛṣṇa neki, kedves hívének és barátjának mondta el a Bhagavad-gītāt.
āroha-panthā Az alulról felfelé építkező, vagyis az empirikus tudásszerzési folyamat.
artha Vagyon, anyagi gyarapodás.
ārya A vaiṣṇava hagyományban jámbor embert jelent, aki követi a varṇāśrama-dharmát, azaz betartja varṇájának és āśramájának a szabályait.
āsana Ülőhely; jógapóz.
āśrama Lelki rend, melyből négyféle létezik: brahmacārī (tanuló), gṛhastha (családos), vānaprastha (visszavonult) és sannyāsa (lemondásban élő); hely, ahol lelki életet élnek.
aṣṭāṅga-yoga Nyolc részből álló jógarendszer, amelyet Patañjali Yoga-sutrájának második és harmadik fejezete foglal össze. A rendszer nyolc összetevője: yama (elkerülendő tettek), niyama (gyakorlandó tettek), āsana (testgyakorlatok), prāṇāyāma (légzőgyakorlatok), pratyāhāra (az érzékek visszavonása a külvilágtól), dhāraṇā (koncentráció), dhyāna(meditáció), samādhī (teljes elmerülés, eksztázis).
asura-varṇāśrama Varṇāśrama, melynek tagjai nem vaiṣṇavák.
aśvamedha Védikus lóáldozat, mellyel a királyok megalapozták birodalmi hatalmukat.
ātmā Önvaló, self. (Vonatkozhat a testre, a lélekre és az érzékekre is.)
avaiṣṇava Nem-vaiṣṇava.
avaroha-panthā A felülről lefelé szálló, vagyis kinyilatkoztatott tudás.
avatāra Alászállás, leereszkedés. A Legfelsőbb Úr valamely formájának vagy képviselőjének megjelenése az anyagi világban.
B
Bakāsura Egy óriási darumadárra hasonlító démon, aki meg akarta ölni Kṛṣṇát.
Bali Mahārāja Király, akiből nagy bhakta lett, mert mindenét odaadta Vāmanadevának, az Úr törpe-inkarnációjának.
Bhagavad-gītā A Mahābhārata önállóan is híressé vált részlete, melyben Kṛṣṇa tanítja hívét és barátját, Arjunát az emberi élet céljáról és a lelki tökéletesség elérésének módjáról: az iránta, a Legfelsőbb Úr iránt érzett odaadásról.
Bhagavān Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, „aki a gazdagság, a szépség, az erő, a tudás, a hírnév és a lemondás teljes pompájának birtokosa”; Isten legbizalmasabb arculata, személyes létezési módja. A bhagavān szó nagy személyiséget is jelent. A purāṇákban általában Kṛṣṇára utalnak Bhagavānként, Kṛṣṇa pedig Viṣṇu mindhárom formájának a forrása.
bhāgavata Minden, ami Bhagavānnal, a Legfelsőbb Úrral kapcsolatos, különösen a bhaktáiés a Śrīmad-Bhāgavatam.
bhāgavata-dharma A Legfelsőbb Úr, Bhagavān, Kṛṣṇa utasításainak a követése, ahogy azokat a Bhagavad-gītāban elmondta, azaz a bhakti-yoga.
Bhāgavatam Lásd: Śrīmad-Bhāgavatam.
bhāgavata-mārga Kétféle módon lehet a Legfelsőbb Úrhoz fordulni. Az egyiket bhāgavata-mārgának, vagyis a Śrīmad-Bhāgavatam útjának, a másikat pāñcarātrika-
vidhinek, vagyis a templomi imádat módszerének nevezik. A bhāgavata-mārga a hallással és énekléssel kezdődő kilenc folyamat végzését jelenti.
Bhāgavata-purāṇa Lásd: Śrīmad-Bhāgavatam.
bhāgavata-vallás Lásd: bhāgavata-dharma.
bhāgavata-vidhi Lásd: bhāgavata-mārga.
bhajana Az Úr közvetlen imádatának számtalan formája közül bármelyik, különösen az Úr dicsőségének hallgatása és ismétlése (éneklése).
bhakta Kṛṣṇa szeretetteljes, odadó szolgálatát végző hívő.
bhakti Az Istenség Legfelsőbb Személyisége Isten iránti szeretetteljes odaadás, valamint azodaadó szolgálata végzésének folyamata.
bhakti-rasa Az odaadó szolgálatból merített lelki íz.
Bhakti-rasāmṛta-sindhu Rūpa Gosvāmī szanszkrit nyelven írt fő műve, amely az odaadás transzcendentális hangulatainak nektári óceánját ismerteti.
Bhakti-śāstra Az Isten iránti szeretetet tanító szentírások.
Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura (1874–1937) A gaudīya-vaiṣṇava tanítványi láncolat egyik ācāryája és kiemelkedő filozófusa, A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda lelki tanítómestere.
Bhaktivinoda Ṭhākura (1838–1914) A gaudīya-vaiṣṇava tanítványi láncolat egyik kiemelkedő ācāryáya és filozófusa, több mint száz könyv szerzője, Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura apja.
bhakti-yoga Összekapcsolódás a Legfelsőbb Úrral az odaadó szolgálaton keresztül.
Bharata (Mahārāja) Az ősi India egy királya, Kṛṣṇa egy nagy bhaktája, akitől a Pāṇḍavák is származnak.
Bhārata-varṣa A föld (jelenleg India) egy elnevezése, Bharata király után.
bhāva Eksztatikus istenszeretet.
Brahmā Az univerzum első teremtett élőlénye; ő teremti az életformák, bolygók és életfeltételek sokaságát a Legfelsőbb Úr felügyelete alatt.
brahmacārī Guru felügyelete alatt, cölibátusban élő tanítvány. A lelki rendek közül az első a brahmacarya, illetve brahmacārī-āśrama (lásd: varṇāśrama-dharma).
brahmacarya Lásd: brahmacārī.
Brahma-gāyatrī Az egyik leghíresebb, gāyatrī versmértékű, különlegesen tisztító erejű mantra.
Brahman (1) A parányi lélek; (2) a Legfelsőbb mindent átható, személyiség nélküli formája; (3) Isten, a Legfelsőbb Személy; (4) a mahat-tattva, vagyis a megnyilvánulatlan anyagállomány összessége.
Brāhmaṇa (1) A négy Veda himnuszaihoz prózában írt szabályok és ezek magyarázatainak gyűjteménye. (2) Az ősi indiai varṇāśrama társadalmi rendszerben a papi, értelmiségi osztály.
brahma-rākṣasa Emberevő démon, aki megelőző életében elbukott brāhmaṇa volt.
Brahma-saṁhitā Ősi szanszkrit szentírás, mely Brahmā Govindának (Kṛṣṇának) ajánlott imáit tartalmazza. Śrī Caitanya Mahāprabhu bukkant rá egy déli-indiai templomban.
Buddha Kṛṣṇa egy inkarnációja, aki időszámításunk előtt, az 5. században élt. Alászállásának oka az volt, hogy hatást gyakoroljon az ateistákra és meggyőzze őket: hagyjanak fel a szükségtelen állatáldozatok bemutatásával.
C
Caitanya Mahāprabhu (1486–1534) Az Úr Kṛṣṇa, aki saját hívének alakját öltötte magára. A nyugat-bengáli Navadvīpában jelent meg; a tiszta istenszeretet felébresztése érdekében Kṛṣṇa szent neveinek közös éneklését (saṅkīrtana) hirdette.
Caitanya-caritāmṛta Lásd: Śrī Caitanya-caritāmṛta.
Caitanya-vaiṣṇavizmus Lásd: gauḍīya-vaiṣṇava.
D
daiva Isteni.
daiva-varṇāśrama A vaiṣṇavákból álló varṇāśrama.
darśana Szó szerinti jelentése: látás, látásmód. A hat darśana a védikus filozófia hat fő irányzata.
Daśārha A Yadu nemzetség egyik ágának alapítója.
deva Az anyagi világ működését irányító nagyhatalmú élőlényekre, mintegy természeti istenségekre (félisten) utal; számuk 33 millió.
dharma A védikus szentírások egyik többjelentésű, egyetlen szóval nem fordítható kulcskifejezése. Néhány jelentése: alapvető tulajdonság; kötelesség; a világrenddel összhangban álló, helyes cselekvés; törvény; vallás.
dharma-śāstra A varṇāśrama viszonyait és működését szabályozó törvénykönyv.
dhīra Aki az anyagi világ kiszámíthatatlan változásai ellenére zavartalan; józanság.
Dhṛtarāṣṭra A Kauravák apja, a Pāṇḍavák nagybátyja.
dhyāna Meditáció. A jóga egyik központi eleme és gyakorlata.
dhyāna-yogī „Aki meditál.”
dīkṣā-guru Avatást adó lelki tanítómester.
Durgā Az Úr Śiva felesége, az anyagi természetet irányító istennő.
Duryodhana Dhṛtarāṣṭra elsőszülött fia, a száz testvér vezetője, a Pāṇḍavák első számú riválisa.
dvādaśī A teliholdat, illetve az újholdat követő tizenkettedik nap, ekādaśī után.
dvaita-vāda A kettősség tana. A hindu filozófiai iskolák egyike. Fő tanítása szerint (amely egyezik a vaiṣṇava felfogással) az egyéni élőlény (jīva) nem azonos a legmagasabb metafizikai realitással (a Brahmannal), hanem örök természete szerint annak különálló szerves része.
dvāpara-yuga A négy egymást követő yuga közül a harmadik.
dvija Kétszer született, azaz lelki avatásban részesült személy, a varṇāśramában a brāhmaṇák, a kṣatriyák és a vaiśyák.
E
ekādaśī Különleges nap minden telihold és újhold utáni tizenegyedik napon, ami arra szolgál, hogy még többet gondoljunk Kṛṣṇára. Az előírások szerint ilyenkor nem szabad gabonát és hüvelyeseket fogyasztani.
G
gandharvák A félistenek énekesei és táncosai.
Garga Muni A Yadu-dinasztia családi papja.
Garuḍa Az Úr Viṣṇu madártestű, nagy bhaktája, aki az Úr Viṣṇut hordozza a hátán.
gauḍīya-vaiṣṇava A vaiṣṇava, vagyis Viṣṇut és Kṛṣṇát tisztelő vallás India bengáli régiójából, Caitanya Mahāprabhutól induló ága.
gauḍīya-vaiṣṇavizmus Lásd: gauḍīya-vaiṣṇava.
Gāyatrī-mantra A Ṛg-veda egyik közismert és tiszteletben álló mantrája. Nevét az egyik védikus versmértékről, a gāyatrīról kapta, amelyben íródott.
Goloka Az a lelki bolygó, mely Isten királyságában a legmagasabban helyezkedik el; az Úr Kṛṣṇa hajléka.
Gopāla Bhaṭṭa Gosvāmī (1503–1578) Caitanya Mahāprabhu hat kiemelkedő követője, a vṛndāvanai Gosvāmīk egyike. Több könyvet írt a gaudīya-vaiṣṇava rituálék és lelki gyakorlatok helyes végzéséről.
gopīk Vṛndāvana tehénpásztorlányai; azok a bhakták, akik önmagukat leginkább átadják Kṛṣṇának, Kṛṣṇa legbensőségesebb bhaktái.
gosvāmī (goswami) „Az érzékek ura.” Általában olyan személyek neveit jelzi, akik a lemondott rend tagjai.
Gosvāmīk, vagy hat Gosvāmī Caitanya Mahāprabhu hat bensőséges követője, akik a 15–16. században éltek. Aszketikus életmód gyakorlása mellett könyveikben összefoglalták és rendszerezték az Úr Caitanya tanításait.
Govinda A Legfelsőbb Úr, Kṛṣṇa egy neve: „Aki örömet ad a földnek, a teheneknek és az érzékeknek.”
gṛhastha A védikus társadalmi rendszer családfenntartó tagja; aki családját a Kṛṣṇa-tudat útján vezeti; a védikus lelki rendek közül a második.
gṛhastha-āśrama Lásd: gṛhastha.
guṇa Kötőerő. A hindu filozófia szerint három kötőerő van jelen – különböző arányban – minden anyagi megnyilvánulásban és az élőlények testében: a jóság (sattva), a szenvedély (rajas) és a tudatlanság (tamas).
guru „[A tudástól] súlyos.” Lelki tanítómester.
gurukula A guru iskolája. A védikus varṇāśramában a brāhmaṇa, a kṣatriya és a vaiśya családban született fiúk tanulnak itt.
guru-paramparā Lelki tanítók generációkon átívelő láncolata, amelynek köszönhetően a transzcendentális tudás korszakról korszakra átadódik.
H
haṁsa (1) Hattyú. (2) A satya-yugában létező egyetlen társadalmi rend.
Hare Kṛṣṇa mantra Tizenhat szóból álló ima: Hare Kṛṣṇa Hare Kṛṣṇa Kṛṣṇa Kṛṣṇa Hare Hare / Hare Rāma Hare Rāma Rāma Rāma Hare Hare.
Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare /
Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare.
Hari Kṛṣṇa egy neve: „Aki minden akadályt elhárít a lelki fejlődés útjából.”
Hari-nāmāmṛta-vyākaraṇa Egy Jīva Gosvāmī által alkotott szanszkrit nyelvtankönyv, amelynek sūtráiban a technikai kifejezések Krisna és társai neveiből állnak.
Hiraṇyakaśipu Démoni király, akit az Úr inkarnációja, Nṛsiṁhadeva ölt meg.
Hiraṇyākṣa Kaśyapa démoni fia, Hiraṇyakaśipu testvére, akit az Úr Varāha ölt meg.
I
Indra Az irányító félistenek vezetője és a mennyei bolygók királya.
Īśopaniṣad A 108 upaniṣadnak nevezett alapvető védikus szentírás egyike.
Īśvara A legfelsőbb irányító.
Īśvara Purī Śrī Caitanya Mahāprabhu lelki tanítómestere. Találkozásuk és az Úr Caitanya avatása Gayában történt.
itihāsa Szó szerinti jelentése: „történelem”. A védikus irodalom nagy eposzai, a Mahābhārataés a Rāmāyaṇa.
J
Jamadagni A hét önmegvalósított bölcs egyike, Paraśurāma apja.
japa Kṛṣṇa szent neveinek imaláncon való halk recitálása.
jīva A parányi élőlény, az örök egyéni lélekszikra, amely életed ad a testnek.
jīva Az élőlény, aki egy örök lélek. Egyén, de a Legfelsőbb Úr része.
Jīva Gosvāmī (1513–1598) Caitanya Mahāprabhu hat kiemelkedő Gosvāmī-követőjének egyike. Számos lényeges művet írt a bhakti-yoga teológiájáról és gyakorlatáról.
jīvātmā Lásd: jīva.
jñāna Tudás.
jñāna-kāṇḍa A védikus irodalom azon művei, amelyek a transzcendentális tudással (jñāna), az anyag és a transzcendencia elkülönítésével foglalkoznak (például az upaniṣadok és a Vedānta-sūtra).
jñāna-yoga Az a jógarendszer, amelynek középpontjában a védikus írásokban foglalt transzcendentális tudás minél mélyebb megértése áll.
jñāna-yogī Aki tudásszerzéssel közelíti meg a Legfelsőbbet; aki alapvetően intellektuális jógát gyakorol oly módon, hogy igyekszik megkülönböztetni az anyagot a lélektől.
jñānī A tudás művelője, az empirikus spekuláció híve.
K
kaitava-dharma Csaló vallás.
kaivalya Az a felszabadulás, mely a személyiség nélküli Isten imádatának az eredménye; beleolvadás az Úrból kiáradó Brahman-ragyogásba.
kajjala Korom, mellyel a szem közvetlen környékét festik feketére; fekete szemfesték.
kali-kor vagy kali-yuga A jelenlegi védikus történeti kor (a negyedik és utolsó a négy folyamatosan degradálódó korszak körforgásában), amely több mint 5100 évvel ezelőtt kezdődött. Hanyatló spirituális tudás, és ennek következtében az emberi civilizáció hanyatlása jellemzi. „Az ellenségeskedés és képmutatás kora.”
kāma Kéjvágy; az érzékek kielégítésére való vágy.
Kaṁsa A Bhoja-dinasztia démonikus királya, Kṛṣṇa anyai nagybátyja.
kāṇḍa Jelentése: ’fejezet’. Egyes védikus írásokban a fejezetek, vagy tudásterületek megjelölésére használt kifejezés.
kaniṣṭha-bhakta Olyan hívő, aki lelki gyakrolatait tekintve kezdő; még csekély a hite és a tudása.
Kapila Az Úr Kṛṣṇa inkarnációja, aki részletesen kifejtette a sāṅkhya filozófiát; a Śrīmad-Bhāgavatamban anyjának, Devahūtinak tanította azt.
karma „Cselekvés”; cselekvés, mely hozzájárul az anyagi test kialakulásához; bármely anyagi tett, melynek később visszahatása lesz; az anyagi visszahatás, mely az anyagi tettek következménye.
karma-kāṇḍa A védikus irodalom azon művei, amelyek az evilági élvezetet keresőknek szólnak, a félistenek imádatára bátorítanak, és ehhez kapcsolódó himnuszokat tartalmaznak.
karma-mīmāṁsā A hat fő védikus filozófia egyike, mely azt állítja, hogy a természet finomfizikai törvényei mindenkit a saját tettei alapján jutalmaznak és büntetnek, egy független Istennel nem számolva.
karma-yoga Általános értelemben az a jógarendszer, amely a helyes cselekvést hirdeti a tökéletesség elérésének útjaként. Az e szellemben végzett önzetlen, kötelességszerű cselekvés mentes a munka eredményére való vágytól. A Bhagavad-gītāban: cselekvés Kṛṣṇa-tudatban; Isten megismeréséhez vezető út, melynek során az ember munkájának a gyümölcsét ajánlja fel Istennek.
karmī Aki karmát (gyümölcsöt hozó cselekedeteket) végez azok gyümölcséért.
Kātyāyanī Az anyagi energia személyisége. Durgā, Kālī stb. néven is ismerik.
Kavi-karṇapūra Gosvāmī Tizenhatodik századi költő, szanszkrit verseiről és színdarabjairól híres. Śrī Caitanya Mahāprabhu egyik kiemelkedő követője.
kāyastha Hindu kaszt. Azokra utal, akik hűséges szolgaként nagyon jól értenek az üzlethez és az igazgatáshoz.
kīrtana Isten neveinek éneklése.
Kṛṣṇa Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az anyagi és a lelki világ végső forrása, aki személyes formájában örökké a lelki világ legfelsőbb bolygóján, Goloka Vṛndāvanában él.
Kṛṣṇadāsa Kavirāja Gosvāmī (1496–?) – a Caitanya Mahāprabhu életrajzát és tanításait tartalmazó Caitanya-caritāmṛta szerzője.
Kṛṣṇa-dvaipāyana Vyāsa Lásd: Vyāsadeva
kṛṣṇa-līlā Az Úr Kṛṣṇa transzcendentális kedvtelései.
Kṛṣṇa-sandarbha Jīva Gosvāmī hatkötetes Ṣaḍ-sandarbha című művének második kötete, amelyben a szerző a szentírások és a logika alapján meghatározza az Úr Kṛṣṇa iránti odaadás kiemelkedő helyzetét.
kṣatriya A varṇāśrama négy foglalkozási rendjéből a második. Vezető harcos, politikus vagy uralkodó, aki más embereket vezet és védelmez.
kṣetra „Mező”; a megkötött lélek számára „a tettek mezeje”, az anyagi test.
kṣetra-jñā Aki tudatában van a testnek.
Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu Az Úr Viṣṇu helyhez kötött formája, aki Felsőlélekként minden élőlény szívében jelen van.
kuṅkuma Piros kozmetikai púder.
Kuntī A Pāṇḍavák anyja és az Úr Kṛṣṇa nagynénje, akit Pṛthā néven is ismernek.
Kurukṣetra Szent hely körülbelül 140 km-re Új-delhitől. Itt vívták a Mahābhārata csatáját, és itt beszélte el Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāt.
L
Lakṣmī A szerencse istennője és a Legfelsőbb Úr, Nārāyaṇa örök hitvese.
līlā Isten vagy emelkedett híveinek cselekedete, kedvtelése.
M
Madhva 13. századi vaiṣṇava lelki tanítómester, aki a „vegytiszta kettősség” istenhívő filozófiáját prédikálta, amely azt tanítja, hogy Isten és az élőlények mindig egyértelműen különállók egymástól.
Madhvācārya Lásd: Madhva.
madhyama-bhakta Haladó lelki gyakorló, akinek már szilárd a hite, de még nem elég nagy a tudása.
Mahā Viṣṇu A Legfelsőbb Úrnak az a kiterjedt alakja, akitől az anyagi univerzumok származnak.
Mahābhārata A védikus irodalom leghosszabb és egyik legismertebb epikus műve, amely erkölcsi és filozófiai tanításokkal színesítve az uralkodói dinasztia történetét és viszályait, legfőképp az öt Pāṇḍava fivér viszontagságait mutatja be.
mahā-mantra A felszabadulás „nagy mantrája”: Hare Kṛṣṇa Hare Kṛṣṇa Kṛṣṇa Kṛṣṇa Hare Hare / Hare Rāma Hare Rāma Rāma Rāma Hare Hare.
mahāpurāṇa A számos purāṇa nevet viselő írás közül a tizennyolc legfontosabb purāṇa csoportja.
mahārāja Egy király nevének jelzője; kormányzó vagy a lemondott rend tagja (sannyāsī).
mahat-tattva A teljes anyagi energia eredeti, megkülönböztetésektől mentes formája, melyből az anyagi világ megnyilvánul.
Mahendra Az Úr Indra, a mennyek királya.
Mānasa-gaṅgā Szent folyó Vṛndāvanában, a Govardhana-hegy lábánál.
Mānava-dharmaśāstra Lásd: Manu-saṁhitā.
mañjarī A tulasī-növény apró, bíborszínű virága; Śrī Rādhā kisleány segítői.
mantra Man – elme, tra – felszabadítani; tiszta hang, melyet meditációban hallva az elme felszabadul anyagi hajlamaitól és az illúziótól. Transzendentális hang; védikus himnusz; ima; folytonos ismétlés.
Manu-saṁhitā A varṇāśrama működését szabályozó legősibb törvénykönyv, amit az Úr Viṣṇu adott át Brahmānak, Brahmā pedig a bölcseknek.
Martyaloka „A halál világa”; a föld.
maṭha Templom, kolostor.
Mathurā Az Úr Kṛṣṇa lakhelye Vṛndāvana közelében, ahol megszületett, s ahová később, gyermekkori vṛndāvanai kedvtelései után visszatért.
mauṣala-līlā A Yadu-dinasztia megsemmisülésének „kedvtelése”.
māyā „Az, ami nincs”; illúzió, káprázat, megtévesztés, feledékenység.
Māyāpur Az Úr Caitanya Mahāprabhu születési helye Nyugat-Bengálban, Indiában. Az ISKCON központja is itt található.
māyāvāda (1) A személytelen filozófia, melyet elsőként Śaṅkarācārya népszerűsített. A végső állapotában forma nélküli Isten és élőlény korlátlan egységét mondja ki, a megnyilvánult természetről pedig azt tartja, hogy nem valóságos. (2) Az a filozófia, mely szerint minden egy, az Abszolút Igazság pedig nem egy személy. Māyāvādīknaknevezik azokat, akik a māyāvāda filozófia elveit vallják.
mīmāṁsā Egy adott mīmāṁsā azt a szempontot jelenti, amely segítségével az Abszolút Igazság után kutató ember megpróbálja megérteni a védikus irodalom tanításait. Ezen interpretációs rendszerek másik megnevezése: a hat darśana.
mokṣa Felszabadulás az anyagi kötelékek alól.
mūḍha Ostoba vagy gazember, aki olyan, mint egy szamár.
mukti A megkötött lélek megszabadulása az anyagi tudat fogságából.
mūrti Isten valamelyik inkarnációjának meghatározott anyagi elemekből készült formája.
N
Nanda Mahārāja Kṛṣṇa apja Vṛndāvanában.
Nārada Muni Híres védikus bölcs, a vaiṣṇava tanítványi láncolat tagja, aki számos szentírás történeteiben feltűnik. Húros hangszerén, vīṇáján játszva utazik szerte az univerzumban. A történetekben híreket visz, történetek mesél és megvilágosító erejű bölcsességet oszt meg más szereplőkkel.
Nārada-pañcarātra Lásd: pañcarātra.
Narahari Sarakāra Caitanya Mahāprabhu kedvelt bhaktája, a Śrī Kṛṣṇa-bhajanāmṛtaszerzője.
Nārāyaṇa Az Úr Kṛṣṇából kiáradt fenséges négykarú alak, a Legfelsőbb Úr, aki minden élőlény nyugvóhelye; az Úr Viṣṇu.
Nārāyaṇa Svāmī (1921–2010) Bhakti Prajñāna Keśava Mahārājának, Śrīla Prabhupāda istentestvérének és sannyāsa-gurujának a tanítványa. Śrīla Prabhupāda eltávozása után sok korábbi ISKCON-bhakta vált a követőjévé.
Narottama dāsa Ṭhākura (1520-ismeretlen) Híres vaiṣṇava lelki tanítómester a Śrī Caitanya Mahāprabhutól alászálló tanítványi láncban. Odaadással teli dalai tették híressé.
nyāya Szó szerinti jelentése: logikai érv, következtetés. A logika rendszerét bemutató írásokat sorolják a nyāya irodalomhoz. A hat védikus filozófiai rendszer egyike.
nyāya-prasthāna A védikus tudomány logikai megközelítését tartalmazó tanítás (például a Vedānta-sūtra és bizonyos magyarázatai).
P
Padma-purāṇa A tizennyolc legfőbb purāṇa (védikus történelmi szentírás) egyike.
pañcarātra Leírások Isten különféle kiterjedéseiről, inkarnációiról, különösen a mūrti-inkarnációkról és azok imádatának részleteiről, valamint a meditáció gyakorlati szabályairól. A védikus hagyomány száznyolcat tart számon, a leghíresebb a Rādhā-Kṛṣṇa imádatát leíró Nārada-pañcarātra.
pāñcarātrika Az Úrnak végzett odaadó szolgálatot szabályozó rendszer, amelyet a kali-yugában alkalmaznak a védikus rendszer helyett.
Pāṇḍavák Az öt jámbor Pāṇḍava testvér: Yudhiṣṭhira, Bhīma, Arjuna, Nakula és Sahadeva. Az Úr Kṛṣṇa közeli barátai voltak, a Kurukkal vívott kurukṣetrai csata győzteseiként ők váltak a világ irányítóivá.
Pāṇini Kb. Kr. e. 4. század. Nyelvész az ősi Indiában. Aṣṭādhyāyī című munkája a legrégebbi fennmaradt nyelvtankönyv, ami a szanszkrit nyelv szabályait közel 4000 sūtrában(rövid kijelentésben) foglalja össze.
paramahaṁsa (1) A lelki ösvény legmagasabb szintjén álló személy; a hattyúhoz hasonlatos bhakta, aki sohasem irigy másokra. (2) A sannyāsa legmagasabb szintje.
Paramātmā A Felsőlélek; a Legfelsőbb Úr helyhez kötött formája, aki minden testet öltött élőlény szívében ott lakozik és az anyagi természet egészét áthatja.
paramparā Lásd: guru-paramparā.
Paraśurāma A Legfelsőbb Úr inkarnációja, aki huszonegy egymást követő generációját pusztította el a törvénytelen uralkodói osztálynak.
paribhāṣā-sūtra Egy teológiai témájú könyv azon kulcskijelentése, amely összefoglalja a könyv célját és végső üzenetét, és/vagy a mű legfontosabb állítása/definíciója, amelynek fényében a könyv egésze értelmezendő.
Parīkṣit Mahārāja Nagy védikus király, Kṛṣṇa bhaktája, aki Śukadeva Gosvāmītól hallotta a Śrīmad–Bhāgavatamot, és így érte el a végső tökéletességet.
parva A Mahābhārata 18 könyve, azaz fejezete.
Patañjali Kb. Kr.e. 4–3. század. A Yoga-sūtra szerzője. Műve a tradicionális jógagyakorlás filozófiai alapjait mutatja be.
Prabhupāda, A. C. Bhaktivedanta Swami (1896–1977) Abhay Charan De néven született Kalkuttában. A Kṛṣṇa-tudat Nemzetközi Közösségének alapító ācāryája, a vaiṣṇavafilozófiát bemutató számos könyv fordítója, magyarázója és szerzője.
Pradyumna Az Úr Kṛṣṇa négy elsőként kiterjedt formájának egyike a lelki világban.
Prahlāda (Mahārāja) Az Úr Kṛṣṇa nagy bhaktája, akit ateista apja, Hiraṇyakaśipu különféle kínzásoknak vetett alá, az Úr azonban védelmet nyújtott neki, s végül személyesen megmentette.
prakṛti „Ami uralkodik”; anyagi természet, a Legfelsőbb energiája; a férfi puruṣa által élvezett női elv.
pramā Igaz tudás.
pramāṇa Bizonyíték. A tudásnak azokra a forrásaira utal, melyeket érvényesnek tartanak.
prāṇāyāma Légzésszabályozás az aṣṭāṅga-yogában, a jógarendszer nyolc lépcsőfoka közül az egyik.
prasāda „Kegy”; olyan étel, melyet Kṛṣṇa örömére készítenek és odaadással ajánlanak fel Neki.
prasthāna-traya Hármas kánon vagy hármas alap. A kifejezés a védikus irodalom eredet szerinti felosztásában a védikus tudás három forrására utal.
pratyakṣa Közvetlen érzékelés, a védikus tudásszerzés öt szintje közül az első, melyre úgy tekintenek, mint a tudás alsóbbrendű, nem egyértelmű bizonyítéka.
prayojana A védikus tudás azon részei, amelyek a spirituális gyakorlat által elérendő lelki élt határozzák meg.
prema Tiszta istenszeretet.
prema-bhakti Az Úr Kṛṣṇa iránti tiszta szeretet, az odaadó szolgálat fejlődésének legmagasabb szintje.
purāṇa Az ősi védikus írások egyik csoportja. Az ebbe a kategóriába tartozó, változatos témákat érintő könyvek főként vallási jelentőségű, ősi történeteket, magát a történelmet tartalmazzák. Tizennyolc fő és tizennyolc mellék-purāṇa létezik, melyeket ötezer évvel ezelőtt Vyāsadeva állított össze Indiában. Az univerzum teremtését, a Legfelsőbb Úr inkarnációit, a szent királyok dinasztiáit stb. tárgyalják.
puruṣa Az élvező, a hím; az élőlény vagy a Legfelsőbb Úr.
puruṣa-avatārák Kṛṣṇa három Viṣṇu-kiterjedése, akik az anyagi világ teremtését és fenntartását végzik.
R
Rādhā vagy Rādhārānī Lásd: Śrīmatī Rādhārāṇī.
rāga (1) Spontán, ösztönös odaadás. (2) Hindu zenei motívum.
rāgānuga-bhakti Spontán, ösztönös odaadó szolgálat. Ezen a szinten a lelki élet gyakorlását nem a szentírások szabályainak kötelező volta és a lelki tanítómester utasítása, hanem a Kṛṣṇa odaadó szolgálata iránti ösztönös ragaszkodás motiválja.
Raghunātha Bhaṭṭa Gosvāmī 1505–1579. Caitanya Mahāprabhu hat bensőséges követője, a gosvāmīk egyike. Kiemelkedő tisztelet övezi a gaudīya-vaiṣṇava lelki gyakorlatok példamutató végzéséért.
Raghunātha Dāsa Gosvāmī 1495–1586. Caitanya Mahāprabhu hat bensőséges követője, a gosvāmīk egyike. Az egyszerűség, valamint a világi dolgokról való lemondás megtestesítőjeként tisztelik.
rājasūya-yajña Összetett védikus áldozat, amelynek végrehajtója megalapozza a világ feletti uralmát.
rajo-guṇa A szenvedély kötőereje.
rākṣasa Egyes védikus történetekben, így a Mahābhāratában és a Rāmāyaṇában szereplő emberszerű, általában rossz jellemű, embert is evő lény.
Rāmacandra A Legfelsőbb Úr tökéletes királyként megjelenő inkarnációja.
Rāmānujācārya A śrī-sampradāyához tartozó tizenegyedik századi nagy vaiṣṇava lelki tanítómester.
Rāmāyaṇa A védikus irodalom egyik legismertebb epikus műve. Rāma, a királyi szerepet játszó isteni inkarnáció száműzetésbe kerül, melynek során kiszabadítja feleségét, Sītāt az őt elrabló démonikus uralkodó fogságából.
rasa Az Úr és az élőlény közötti örök kapcsolat; a kapcsolat édes íze, különösen Kṛṣṇa és a lélek között.
rāsa-tánc Az Úr Kṛṣṇa tánca a vṛndāvanai tehénpásztorlányokkal. A tiszta lelki szeretet kölcsönös megnyilvánulása az Úr és legfejlettebb, legbensőségesebb szolgái között.
ṛtvik Szertartást végző pap, az áldozat lebonyolítója.
Rūpa Gosvāmī 1489–1564 Caitanya Mahāprabhu hat kiemelkedő követőjének, a Gosvāmīknak a vezetője. A gaudīya-vaiṣṇava hagyomány kiemelkedő írója és filozófusa.
S
śabda A védikus írások, amelyeket tévedhetetlen lelki hangvibrációként fogadnak el a védikus hagyományban. A tudás legvégső forrása.
sādhana Az odaadó szolgálat kezdeti szakasza, a szabályokhoz kötött gyakorlás.
sahajiyā Ál-bhakta, aki utánozni próbálja Kṛṣṇa kedvteléseit.
śaivizmus vagy śivaizmus A hinduizmus egyik ága. Követői Śivát tekintik az elsődleges és legfőbb istenségnek.
śālagrāma-śilā Az Úr Nārāyaṇa természetes, kő formájában megjelenő mūrtija.
samādhi Az elme és az érzékek teljes elmerülése a Legfelsőbb Istenben és az Ő szolgálatában.
sambandha A védikus tudás azon részei, amelyek a létezőket és azok kapcsolatát magyarázza el.
sambandha-abhidheya-prayojana A védikus szentírások tanításai három területre irányulnak: a sambandha a létezőkkel és azok egymással való kapcsolatával foglalkozik, az abhidheya a spirituális gyakorlatot magyarázza el, a prayojana pedig a gyakorlat által elérendő célt határozza meg.
saṁhitā Szó szerinti jelentése: „összeállított”, „gyűjtemény”, vagy „tervszerűen szerkesztett szövegek és versszakok”. A kifejezés a vedák azon szövegeire is utal, amelyek mantrákat, himnuszokat, imákat és áldásokat tartalmaznak.
sampradāya „Közösség”; lelki tanítómesterek és követőik tanítványi láncolata.
saṁskāra Védikus tisztító szertartás, ami kedvező benyomást, hatást okoz.
Saṁskāra-dīpikā A tisztító szertartásokra rávilágító lámpás. Gopāla Bhaṭṭa Gosvāmī műve, ami a sannyāsīk (a lemondott rend tagjai) számára előírt kötelességeket és viselkedést ismerteti.
Sanātana Gosvāmī 1488–1558 Caitanya Mahāprabhu hat kiemelkedő követője, a Gosvāmīk közül a legidősebb. A gaudīya-vaiṣṇava hagyomány kiemelkedő írója és filozófusa.
sanātana-dharma „A lélek örök tevékenysége”; az élőlény örök vallása, a Legfelsőbb Úr szolgálata.
Śaṅkarācārya Śiva inkarnációja, aki Dél-Indiában jelent meg a hetedik században, hogy helyreállítsa a Vedák autoritását egy olyan korban, amikor Indiában a Vedákmeghatározó szerepét tagadó buddhizmus uralkodott.
Saṅkarṣaṇa Az Úr Kṛṣṇa négy elsőként kiterjedt formájának egyike a lelki világban; Balarāma másik neve, melyet Garga Muni adott neki.
sāṅkhya Anyag és lélek analitikus megkülönböztetése, valamint az odaadó szolgálatnak az az útja, melyet az Úr Kapila, Devahūti fia mutatott be.
saṅkīrtana A Legfelsőbb Úr, Kṛṣṇa közös vagy nyilvános dicsőítése, különösen szent neveinek éneklésén keresztül.
saṅkīrtana-yajña Isten szent neveinek, a Hare Kṛṣṇa mahā-mantrának a közös éneklése, melyet Śrī Caitanya Mahāprabhu és társai mutattak be a Földön. A védikus írások ezt az áldozati formát javasolják e korban Isten elégedettsége és az ember lelki felemelkedése érdekében.
śānta-rasa Semleges hangulatú kapcsolat a Legfelsőbb Úrral.
sannyāsa-āśrama Lásd: sannyāsī.
sannyāsī A varṇāśrama négy védikus lelki rendje közül a negyedik; a lemondott rend.
śāstra Bármely kinyilatkoztatott szentírás; védikus irodalom.
sat-cid-ānanda (vigraha) Isten örökkévaló, örök tudással és gyönyörrel áthatott formája.
Sat-kriyā-sāra-dīpikā A lelki ceremóniák lényegére rávilágító lámpás. Gopāla Bhaṭṭa Gosvāmī műve, ami a gṛhasthák (a családos rend tagjai) számára előírt kötelességeket és viselkedést ismerteti.
sattva-guṇa A jóság kötőereje.
Satya-loka Az Úr Brahmā lakhelye, az anyagi univerzum legfelső bolygója, amit Brahma-lokának is neveznek.
satya-yuga A kozmikus idő egymást követő négy korszakából vagy yugájából az első.
sautrāmaṇi Védikus tűzáldozat, melyet az Úr Indrának ajánlanak fel.
Śeṣa Nāga Az Úr Balarāma kiterjedt része, egy sokfejű kígyó, aki fekvőhelyként és egyéb eszközök formájában szolgálja az Úr Viṣṇut. Univerzumok millióit tartja a fejein.
siddha Tökéletességet elért személy, misztikus; félisten a Siddha-lokáról.
siddhānta Filozófiai végkövetkeztetés.
śikṣā-guru Utasítást adó lelki tanítómester.
Śiva Az Úr speciális inkarnációja, aki mint félisten a tudatlanság kötőerejéért és a teremtett anyagi világ elpusztításáért felel.
Skanda- purāṇa A tizennyolc fő purāṇa (védikus történelmi szentírás) egyike.
śloka Szanszkrit versforma.
smārta-brāhmaṇa Kaszt-brāhmaṇa, vagyis olyan brāhmaṇa-családban született brāhmaṇa, aki bár a brāhmaṇákra vonatkozó tisztasági és rituális szabályokat pontosan betartja, de a tudását és a rituálékat többnyire csak a megélhetése érdekében használja, azok valódi célját – saját és mások legmagasabb szintű önmegvalósítását – figyelmen kívül hagyva.
smṛti vagy smṛti-prasthāna A védikus tudás mindazon része, amely a négy Vedakiegészítéseként íródott, és a szentek emlékezetén keresztül nyilvánult meg.
smṛty-ācārya Lásd: Gopāla Bhaṭṭa Gosāmī.
sneha Gyengéd szeretet, különösen az Úr Kṛṣṇa iránt.
Śrī Bṛhad-Bhāgavatāmṛta Sanātana Gosvāmī műve, amely a Kṛṣṇa iránti odaadás különféle megnyilvánulásait mutatja be.
Śrī Caitanya Mahāprabhu Lásd: Caitanya Mahāprabhu.
Śrī Caitanya-caritāmṛta Kṛṣṇadāsa Kavirāja Gosvāmī 16. században született műve Caitanya Mahāprabhu életéről és tanításairól.
Śrī Īśopaniṣad Az egyik legrövidebb upaniṣad, amely a Fehér Yajur-veda részét alkotja.
Śrīdhara Svāmī A legkorábbi vaiṣṇava kommentátor, aki szövegmagyarázatokkal látta el a Bhagavad-gītāt és a Śrīmad-Bhāgavatamot.
Śrīla Prabhupāda Lásd: Prabhupāda.
Śrīmad-Bhāgavatam (Bhāgavatam, Bhāgavata–purāṇa) Védikus szentírás, a tizennyolc fő purāṇa (védikus történelmi szentírás) közül a legkiválóbb. Vyāsadeva írta a Vedānta-sūtra magyarázataként. Bemutatja az Istenség Legfelsőbb Személyisége megjelenési formáit és azok kedvteléseit, valamint az Úr nagy híveinek cselekedeteit. A Bhāgavatamfilozófiája a Legfelsőbb Úrnak végzett odaadó szolgálat fontosságát hirdeti.
Śrīmatī Rādhārānī Az Úr Kṛṣṇa belső energiájának megtestesülése női formában. Ő Kṛṣṇaörök kedvese és legtökéletesebb szolgája a lelki világban.
Śrīvatsa A szerencse istennőjének jele az Úr Viṣṇu, illetve Nārāyaṇa mellkasán.
śruti Hallás útján szerzett tudás, illetve az eredeti védikus írások (a Védák és az upaṇiṣadok), melyek közvetlenül a Legfelsőbb Úrtól származnak.
śruti-prasthāna A védikus tudás kinyilatkoztatott, hallott része. Ide tartoznak a négy vedasaṁhitā, brāhmaṇa, āraṇyaka és upaniṣad részei.
śudra A varṇāśrama társadalmi rendszerben a negyedik rend. A másik három varṇa segítői tartoznak ide.
Śukadeva Gosvāmī Vyāsadeva fia, nagy szent, aki elbeszélte a Śrīmad–BhāgavatamotParīkṣit királynak, közvetlenül a király halálát megelőzően.
śūnya-vāda Az ürességet hirdető tan, lényegében a buddhizmus.
sura-varṇāśrama Lásd: daiva-varṇāśrama.
Sūta Gosvāmī Néhány purāṇa, köztük a Śrīmad–Bhāgavatam egyik elbeszélője, aki a Naimiṣāranya erdejében idézte fel az összegyűlt bölcseknek Śukadeva Gosvāmī és Parīkṣit Mahārāja párbeszédét.
sūtra Az indiai irodalmi hagyományban egy tömör aforizma, aforizma-gyűjtemény, tágabb értelemben ilyen stílusú kézirat, szöveg.
svāmī A családi életről lemondott, csak a vallás terjesztésének élő hindu pap, szanszkrit nyelven: sannyāsī, angolosan: swami.
T
tamo-guṇa A tudatlanság kötőereje.
tantra Spirituális, vallási gyakorlatok, szertartások.
tapasya Vezeklés; önkéntesen vállalt anyagi nehézségek a lelki fejlődés érdekében.
taṭasthā-dharma Lásd: upadharma.
tattva Igazság.
Tattva-sandarbha Jīva Gosvāmī hatkötetes Ṣaḍ-sandarbha című művének első kötete, amely főként episztemológiai (ismeretelméleti) témákkal foglalkozik. Konklúziója szerint a Bhāgavatam a legmagasabb rendű szentírás; Kṛṣṇa az imádat legméltóbb tárgya; a bhakti-yoga a követendő folyamat és a prema (istenszeretet) a legfelsőbb cél.
tilaka Áldásos agyagjelek, melyeket a bhakták a homlokukra és a test más részeire festenek fel.
tretā-yuga A kozmikus idő egymást követő négy korszakából vagy yugájából a második.
tri-varga A jámbor, vallásos élet három elve, célja: dharma (vallás), artha (anyagi gyarapodás), kāma (érzékek kielégítése).
tulasī Szent növény, amit nagyon szeret az Úr Kṛṣṇa, s amit Kṛṣṇa bhaktái imádnak.
U
Ujjvala-nīlamaṇi Śrīla Rūpa Gosvāmī tizenhatodik században írt szanszkrit nyelvű műve a mādhurya-rasa, az Úr Kṛṣṇával való szerelmi kapcsolat teljes tudományáról.
Upadeśāmṛta Rūpa Gosvāmī rövid (tizenegy versszakos) bhakti-jóga tankönyve, amely bemutatja a bhakti gyakorlását segítő, valamint hátráltató mentalitást és tevékenységeket.
upadharma Másodlagos, köztes vallás, ami nem a lélekkel, hanem a testtel kapcsolatos, pl. varṇāśrama-dharma.
upanayana Szentelt zsinór ceremónia, amelyre a védikus korban a gurukulába való belépéskor került sor a felső három varṇa fiúgyermekei esetében.
upāṅga A védikus irodalom tradicionális felosztása szerint az upāṅga kategóriába tartozó művek a tudás gyakorlati alkalmazását segítik. Négy alterületét a mīmāṁsā, a purāṇa, adharma-śāstra és a nyāya körébe tartozó írások képezik.
upaniṣadok A Véda filozófiáját kifejtő 108 szanszkrit értekezés. Az upaniṣad szó jelentése: „Amit a tanító közelében ülve sajátítunk el.”
upapurāṇa A mahāpurāṇákhoz képest másodlagosnak tekintett purāṇák.
upāsana-kāṇḍa A védikus írások funkció szerinti felosztása szerint azok a művek tartoznak e kategóriába, amelyek az embert abban segítik, hogy az imádaton keresztül felelevenítse elfelejtett kapcsolatát a Legfelsőbb Személlyel, Istennel.
uttama-bhakta Nagyon fejlett lelki gyakorló, akinek hite megingathatatlan, nagy tudásával pedig bárkit meg tud győzni.
V
vaidhī-bhakti Kötelességből, a szentírások és a lelki tanítómester által előírt szabályok szerint végzett odaadó szolgálat.
vaijayantī Az Úr Kṛṣṇa öt különféle színű virágból készült, egészen a térdéig leérő virágfüzére.
Vaikuṇṭha Az anyagi világon túli lelki világ, ahol nincs aggodalom.
vairāgya Lemondás.
vaiṣṇava A vaiṣṇavizmus a hinduizmus három fő ágának egyike. A vaiṣṇavák Kṛṣṇának, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének vagy valamely formájának (Viṣṇunak és avatāráinak) a hívei.
vaiśya A varṇāśrama társadalmi rendszerben a harmadik rend. A földművelők, a tehenekgondját viselők, a kereskedők és a pénzemberek tartoznak ide.
Vāmana A Legfelsőbb Úr törpe-inkarnációja, akinek Bali Mahārāja átadta magát és az egész birodalmát.
vānaprastha A visszavonultak rendje; a varṇāśrama négy lelki rendjéből a harmadik.
varṇa Védikus társadalom, a varṇāśrama foglalkozási rendje, amelyből négy van. A rendeket az egyén munkájának a jellege (karma) és a természet kötőerőinek (a guṇáknak) a rájuk gyakorolt hatása határozza meg.
varṇāśrama A védikus társadalmi rendszer, mely négy társadalmi osztályból és négy lelki rendből épül fel. Az osztályok tagjai: a brāhmaṇák (az értelmiségi vagy papi osztály), a kṣatriyák (a harcosok és a politikusok), a vaiśyák (a kereskedők és a földművelők) és a śūdrák (a munkások). A négy lelki rend: a brahmacārīk (a cölibátusban élő tanulók), a gṛhasthák (a családfenntartók), a vānaprasthák (a visszavonulak) és a sannyāsīk (a lemondott szerzetesek).
varṇāśrama-dharma A varṇāśramra tagjaira vonatkozó törvények és szabályok összessége.
Vāsudeva A Legfelsőbb Úr, Kṛṣṇa, Vasudeva fia és minden anyagi és lelki dolog tulajdonosa.
Veda, Vedák Alapjelentése: tudás. Az eredeti kinyilatkoztatott írások, melyeket az Úr Kṛṣṇa beszélt el először. Az ősi indiai írások közül négy viseli közvetlenül ezt a nevet (a Ṛg-, a Sāma-, a Yajur- és az Atharva-veda).
vedāṅga A védikus irodalom e csoportjába a vedák tanulmányozásához, elsajátításához és alkalmazásához szükséges három segédtudományt bemutató szövegek tartoznak. E segédtudományok: a szanszkrit nyelv tudománya (bhāṣya), az idő tudománya (jyotiṣa), valamint a szertartások és áldozatok végzésének tudománya (kalpa).
vedānta „A tudás vége”. A legkiemelkedőbb a hat védikus filozófiai iskola közül, amely főként a tudás és a felszabadulás témáival foglalkozik.
Vedānta-sūtra Vyāsadeva műve, mely rövid aforizmákban foglalja össze a védikus filozófia lényegét.
vīṇā A szitárhoz hasonló húros hangszer.
vipra Brāhmaṇa, aki nagyon jártas a védikus tudás valamely területén.
Viṣṇu A Legfelsőbb Úr egyik neve. A gaudīya-vaiṣṇava teológia szerint Kṛṣṇa terjed ki Viṣṇu formájaként, és így végzi az anyagi világ létrehozását és fenntartását.
Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura– a gaudīya-vaiṣṇava tanítványi láncolat egyik ācāryája,számos jelentős teológiai mű szerzője.
Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura Kb. 1626–1708. Nagy gauḍīya-vaiṣṇava ācārya, aki magyarázatot fűzött többek között a Śrīmad-Bhāgavatamhoz.
Vraja Észak-indiai terület Agrához közel, ahol Kṛṣṇ bemutatta kedvteléseit ötezer évvel ezelőtt. Ennek köszönhetően szent zarándokhelyként áll tiszteletben. Ezen a területen belül található Vṛndāvaṇa városa is.
vraja-bhakti Az istenszeretet legmagasabb szintje, amely Vraja, vagyis Kṛṣṇa lakhelyének lakóit jellemzi.
vrajavāsī Vraja lakója.
Vṛndāvana Kisváros India északi, Uttar Pradesh államában. Itt töltötte Kṛṣṇa gyermekkori éveit. Napjainkban is számos Kṛṣṇa-templom található a zarándokhelynek tekintett Vṛndāvanában.
Vyāsadeva Isten irodalmi inkarnációja, az ősi korok legnagyobb filozófusa. Az őseredeti védikus irodalom összeállítója, nevéhez fűződik a purāṇák, a Vedānta-sūtra, a Mahābhārata és az upaniṣadok összeállítása.
Y
yajña Védikus áldozat.
Yajur-veda A négy veda egyike.
Yamarāja A halált és a bűnösök büntetését irányító félisten.
yoga Lelki szabályok összessége, amelyeket annak érdekében követ valaki, hogy összekapcsolódjon a Legfelsőbbel.
Yogamāyā A Legfelsőbb Úr belső, lelki energiája, Kṛṣṇa kedvteléseinek az elrendezője.
Yoga-sūtra Patañjali műve, ami bemutatja a tradicionális jógagyakorlás filozófiai alapjait.
yogī Az a transzcendentalista, aki a Legfelsőbbet Felsőlélekként közelíti meg, illetve a vele való eggyé válásra törekszik.
yuga-dharma Az adott korszak legfontosabb, leghatásosabb vallásos folyamata, pl. a kali-yugában a saṅkīrtana-yajña, a mahā-mantra közös éneklése.
yukta-vairāgya A helyes lemondás, vagyis amikor valaki mindent Kṛṣṇa szolgálatába állít, és csak akkor mond le valamiről, ha azt nem tudja Kṛṣṇa szolgálatában használni.