Lapszám: Jóga és tudat – 27 – XXVII/1 – 2023. december
Szerző: Komjáti Zsuzsa
Cikk letöltése pdf-ben: Patañjali- Yoga-Sútra, Negyedik rész, Kaivalya-páda (recenzió)
Több évtizedes elszánt és kitartó kutatómunka eredményeként jelent meg 2022-ben a Patañjali: Yoga-sūtra – Negyedik rész: Kaivalya-pāda című kötet, melyet Gaura Kṛṣṇa Dāsa[1], polgári nevén Dr. Tóth-Soma László fordított és látott el magyarázatokkal. A kiadvány a szerző Yoga-sūtra sorozatának negyedik, egyben befejező része.
Kezünkbe véve a könyvet valószínűsíthetjük, hogy a kemény fedeles kiadás arra lett tervezve, hogy a rendszeres és éveken átívelő tanulmányozás próbáját is kiállja, és intenzív használat mellett is megőrizze eredeti formáját. Ezzel talán azt is jelezve, hogy a lapokon időtlen bölcsességek találhatók, melyeket többször is érdemes elővenni, a tanításokat újra és újra átismételni.
Nézzük, mit árul el az olvasónak már maga a könyv címe is. A Yoga-sūtrák tanításait szinte valamennyi tradicionális jógaiskola elfogadja, és az egyes jógahagyományok mestereinek tollából számos magyarázata és kiadása született az idők során. Mint ismeretes, Patañjali a jóga alapvető tanításait, a jóga célját, valamint az ahhoz vezető és az azt akadályozó folyamatokat összegezte és jegyezte le összesen 196 sūtrába, és rendszerezte 4 fejezetbe, úgynevezett pādába. A kezünkben tartott könyv sorban az utolsó, negyedik fejezet aforizmáit tartalmazza.
Az első pāda, a Samādhi-pāda a jóga legmagasabb fokáról (és tulajdonképpen a jógagyakorlás céljáról) a tökéletes elmerülésről, technikailag pedig a koncentrált tudatról szól.
A második pāda, a Sādhana-pāda a jógafolyamat gyakorlati oldalát mutatja be.
A harmadik pāda, a Vibhūti-pāda a jóga gyakorlása által elérhető misztikus képességekről szól.
A negyedik pāda, a Kaivalya-pāda pedig a teljes Yoga-sūtra konklúziója, összefoglaló fejezete.
A minél teljesebb kép eléréséhez javasolt sorrendben haladni az egyes
kötetek tanulmányozásával, hiszen egyrészt azok sorrendje aszerint a védikus
alapelv szerint lett kialakítva, hogy láttassa a saṁbandha, abhidheya és prayojana tényezőket (kapcsolat, folyamat és
végcél hármasa). Vagyis, hogy az elején az alapigazságok átadásával felkeltse
az érdeklődést, és létrejöjjön a kapcsolódás a témával. Majd bemutatja magát
a folyamatot, ismerteti, hogy ezek gyakorlásával még milyen, a jóga végcélját
tekintve mellékes eredményeket is el lehet elérni. Végül összefoglalás képpen az
elérendő célt mutatja be részletesen, valamint azt, hogy mi történik ennek megvalósulásakor.
Másrészt pedig számos, a korábbi fejezetekre való visszautalással is
találkozunk tanulmányozás közben, így az első három fejezet ismeretével
könnyebben tudjuk értelmezni a konklúziót.
Bár az is elképzelhető, hogy a témában már járatosabb és megfelelő jógaelméleti alapokkal rendelkezőknek akár önmagában a 4. pāda olvasása is hasznos lehet. Sőt, akár ösztönzést adhat számukra az előző három fejezet elolvasására is.
A kezünkben tartott kötet különlegessége, hogy a szerző közvetlenül az eredeti szanszkrit forrásból dolgozott, ami a szanszkrit nyelvben való magas szintű jártasságot feltételez, és így már önmagában is igen kiváló teljesítmény. Hiszen a sūtra, mint műfaj fordítása nem könnyű, szigorú szabályok mentén kell haladni egy-egy aforizmába összetömörített tanítás kibontásához, körültekintően kell kiválasztani az egyes szavak jelentését, amihez elengedhetetlen egy bizonyos fokú tájékozottság a témában. A sūtrák jelentését saját kútfőből megfejteni szinte lehetetlen, mindenképpen szükség van egy tanítómesterre hozzá, aki megvilágítja az egyes sorok értelmét. Valójában ennek az irodalmi műfajnak a lényege az, hogy mint egy vezérfonálra[2] a gyöngyszemeket, úgy fűzi fel a jógáról szóló tanításokat, ezen a módon emlékeztetve minket egy önmaguknál sokkal terebélyesebb tudáscsomagra.
Mit jelent a Śrī Gopāla-sad-gati-bhāṣya kifejezés?
A negyedik fejezet igazán ígéretes címe: A felszabadulásról szóló tanítás. Hiszen ki ne szeretne szabad lenni, elérni a szabadságot? De mit is jelent az igazi szabadság? Mit ért egy jógi a szabadság alatt? A jóga végcéljának általában a megvilágosodást tartják, vagyis az „én nem vagyok azonos a testemmel, én egy lélek vagyok” felismerését, illetve a születés és halál körforgásából való felszabadulást. Jelen fordítás és magyarázatai azonban azzal a szemlélettel íródtak, hogy az imént említett felismerés csupán kezdeti lépcsőfoka a jóga valódi céljának, mely nem más, mint a Legfelsőbb Úr iránti odaadás felébresztése, és melynek csak mellékhatása az anyagi világból való kiszabadulás. A szerző Śrī Kuñjabihārī-Gopāla, vagyis Kṛṣṇa által inspirálva írta meg kommentárját a Yoga-sūtrához.
A könyvet fellapozva a Tartalomjegyzékre pillantva láthatjuk, hogy a Felajánlás az első tartalmi rész, melyben a szerző lelki tanítómesterének mond köszönetet, majd a Bhagavad-gītāból és a Śrīmad-Bhāgavatamból idézett verseket találunk. Ez a két oldal tisztelgés a mesterek és a védikus irodalom előtt.
Ezt az Előszó és a Bevezetés követi, majd pedig a Yoga-sūtra negyedik fejezetét alkotó 34 sūtra fordítása található. Legfelül láthatjuk az eredeti szanszkrit szöveget devanāgarī írással, alatta a latin betűs átírását, majd a szavankénti fordítást, vastagon szedett betűvel a magyar fordítást és végül a hozzá fűzött magyarázatot. A fordítás sajátosságának tekinthető, hogy a szerző az egyes sūtrák szövegét kiegészítette annak érdekében, hogy könnyebben érthető és mondatba foglalható legyen. Ezeket a kiegészítéseket, melyek valójában nem részei a szó szerinti fordításnak, kapcsos zárójelben találjuk.
Néhány sūtránál a magyarázatok mellett ábrákat is találhatunk, melyek az adott téma könnyebb megértését segítik. A kommentárt színesítik a szerző saját életéből vett példái, indiai tartózkodása alatt és a lelki úton megélt élményei is. A következtetések és megállapítások hitelességét pedig olykor a bhakti-yoga szentírásaiból vett idézetek és történetek támasztják alá.
A sūtrák témájuk szerint kisebb csoportokat alkotnak a fejezeten belül.Az 1–6. sūtra a jóga gyakorlása által elérhető eredményeket mutatja be, visszautalva a siddhikre, melyek a 3. fejezetben kerültek részletes kifejtésre. Az 7–8. sūtrákban a tettek jellegének bemutatása és csoportosítása következik. Ebből szinte egyenesen következik a 9–11. sūtrák témája, ami nem más, mint a karma törvénye és az annak hatása alól való kiszabadulás módja. Itt láthatjuk egy táblázatba foglalva azon cselekedeteket, melyek egymásból születnek, a jógi által elért eredményeket pedig megsemmisítik. A 12–17. sūtrákban az idő és a fizikai világ érzékelésével ismerkedünk. A 18–24. sūtra az anyagi tudat (citta) működését és a lélekkel való kapcsolatát összegzi. A sūtrák utolsó csoportja 25–34.-ig elénk tárja a felszabadulás felé vezető utat, melynek módszere egyben a szenvedést kiváltó tényezők legyűrésének módszere is, ennek részletesen a második pādában olvashatunk utána. A felszabadulás pillanatában lezajló események bemutatása zárja a fejezetet és magát a Yoga-sūtrát is.
Az Irodalomjegyzékben találjuk meg a könyv megírása közben felhasznált és hivatkozott szakirodalom, valamint a forrásművek felsorolását. A tekintélyes lista a szerző a témában való alapos felkészültségének és szerteágazó kutató-munkájának bizonyítéka.
A Függelékeknél az első az Abbreviatúra, mely a használt rövidítések gyűjteménye és magyar kifejtése. A második Függelékben Viśvāmitra történetével ismerkedhetünk meg.
A harmadik Függelék tartalmazza az aforizmák magyar fordítását sorrendben, magyarázatok nélkül. Ezt végigolvasva magunk is megbizonyosodhatunk arról, hogy a sūtrákat magyarázatok nélkül értelmezni igencsak nehéz.
A negyedik Függelékben a szanszkrit sūtrákat olvashatjuk betűrendben.
Az ötödik Függelék a Fogalomtár, ahol a műben előforduló legfontosabb kifejezések magyarázatát találjuk.
A hatodik Függelék pedig egy kis érdekesség: a Yoga-sūtra kéziratáról láthatunk néhány képet.
A könyv ajánlható azoknak, akik még csak most ismerkednek a jógával, de már sejtik, hogy a jóga tudománya sokkal többet jelent és ad, mint az āsanák gyakorlása. Akik pedig már gyakorlottabbak, azok előtt új dimenziók nyílhatnak meg afelé, hogy még jobban átlássák a jóga rendszerét. Azonban igazán profitálni minden bizonnyal azok fognak belőle, akik az igazságot, az anyagi világ mögötti transzcendenst kutatják, és nyitottak az ilyen jellegű ismeretek befogadására. Állíthatjuk, hogy a Yoga-sūtra ezen fordítása és magyarázata ebből a szempontból egyedülálló, mert a bhakti-yoga szellemében íródott.
A védikus írások szerint az emberi létnek négy célja van: dharma, artha,
kāma és mokṣa. Az első három cél elérésére való törekvéssel
gyakrabban találkozunk, mivel ezek szorosabban kötődnek az anyagi világhoz, ám
a negyedik cél, a felszabadulás iránti vágy, vagy akár az arról való tudás
ritka. Patañjali Yoga-sūtrája arra világít rá, hogy ez a negyedik cél
miként érhető el. Míg általában a felszabadulás személytelen jellegével találkozhatunk,
jelen kötet egy olyan nézőpontot tár fel, mely a felszabadulást személyes
formában, a lélek Legfelsőbb Úrhoz való hazatéréseként értelmezi.
[1] Gaura Kṛṣṇa Dāsa: Vallásfilozófus, tanár, jóga-meditáció oktató és vaisnava teológus. A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola tanára, korábbi rektorhelyettese. 2017-től a Magyar Jógaoktatók Szövetségének elnökségi tagja. 2002-ben a kalkuttai Rabindra Bharati Egyetemen védte meg filozófia doktori disszertációját. Ottani tanulmányai során ismerkedett meg a Yoga-sūtrákkal is. Hatha-jóga tanulmányait Budapesten kezdte, majd Májápurban, Gangótriban és Dzsagannátha Puriban mélyítette tovább tudását ezen a területen. Lelki tanítómestere ösztönzésére számos lelki témájú könyvet írt már. Több mint harminc éve gyakorolja a bhakti-jógát.
[2] A sūtra szó jelentése: fonal.