Lapszám: Sokszínű vaiṣṇavizmus – 26 – XXVI/1 – 2022. december
Szerző: Syāmasundara Dāsa (Bakaja Zoltán)
Cikk letöltése pdf-ben: Fórizs László upanisad-fordításai
2022-ben jelent meg Fórizs László két fordításkötete Upanisadok I. és Upanisadok II. címmel.[1] Az első alcíme Brihadáranjaka-upanisad,[2] a másodiké Cshándógja-upanisad, tehát e könyvek az óind filozófiai irodalom tíz legfontosabb műve közül a két leghosszabb alkotást tartalmazzák. Fordítójuk az ELTE-n szerzett fizikusi és fizikatanári oklevelet, ugyancsak fizikai tárgyú doktori értekezését pedig a Vanderbilt University hallgatójaként védte meg. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola mellett több magyar és külföldi felsőoktatási intézményben is oktatott, és kilencvennél is több írása jelent meg, melyek között egyaránt találunk műfordításokat, tudományos értekezéseket és könyvek függelékeként megjelent jegyzeteket. Írói és oktatói tevékenysége az óind filozófiával, valamit a buddhizmussal és hinduizmussal kapcsolatos témák köré összpontosul.
A két kötet a Helikon zsebkönyvek sorozat 116-ik és 117-ik darabja. E sorozat Buddha beszédeitől Nietzsche és Napóleon művein keresztül Nabokov, Rejtő és Örkény írásaiig különböző korok klasszikusnak számító írásaiból válogat, legyenek azok filozófiai traktátusok, drámák, regények vagy elbeszélő költemények. A sorozat darabjainak feltűnő és vonzó sajátságát adják az egyedi, ugyanakkor egységes arculatba illő borítók, amelyek Szabó Levente munkáját dicsérik.
Az ismertetés tárgyát képező mindkét könyv ugyanazzal a bevezetéssel kezdődik, és a végükön található névmagyarázatok sem különböznek egymástól. Ennek oka, hogy a fordítások 2016-ban a Filosz Kiadó gondozásában egy kötetben is megjelentek, s a jelen kiadványban szereplő bevezetés és névmagyarázat e kötetből származik. A Helikon sajnos nem fordított figyelmet arra, hogy e részeket a saját kiadásához igazítsa, így a bevezetésben például benne maradt az a szövegrész, hogy „mindkét upanisad a késő védikus korból származik”,[3] holott a kötetek csak egy-egy művet foglalnak magukban. A névmagyarázatokat is érdemes lett volna az egyes kötetek tartalmához igazítani.
A Brihadáranjaka-upanisad nyolc fejezetből
áll, a legtöbb kommentár azonban a harmadik fejezettel kezdődik.
A művet ezért sokszor hatfejezetesnek tekintik, ahogy Fórizs fordításában is
hat fejezet szerepel. Ezek közül az első az elején bemutatott áldozati ló
testrészeit az Úr kozmikus formája egyes részeinek felelteti meg. A második
fejezet Báláki pap és Adzsátasatru király beszélgetésével kezdődik. A
beszélgetés tárgya a Brahman, az abszolút igazság, aki az upanisad
magyarázata szerint a világ oka. A fejezetben egy másik párbeszéd is helyet
kapott: ebben Maitréjí a halhatatlansághoz vezető útról kérdezi férjét, a bölcs
Jádzsnyavalkját. A harmadik fejezetben Jádzsnyavalkja a Dzsanaka király
udvarában összegyűlt papok kérdéseire válaszol, hogy megkaphassa a király által
a legtanultabb papnak felajánlott tehéncsordát. Az upanisad negyedik
fejezetének elején Jádzsnyavalkja Dzsanaka királyt oktatja, a fejezet utolsó
részében pedig ismét Maitréjí kérdésére válaszol. Az ötödik fejezetben többek
között olyan híres mantrákról olvashatunk, mint az óm és a gájatrí,
igaz Fórizs fordításában a fejezet elején szereplő óm meg sem jelenik. A
könyv utolsó részének eleje az érzékek közötti versengésről számol be, később
pedig szó esik benne a lélek felemelkedéséről és a vágyak beteljesítéséről.[4]
Míg a Brihadáranjaka-upanisad a Jadzsurvéda része, a Cshádógja-upanisad a Számavédához tartozik. Az utóbbi nyolc fejezete 154 kisebb egységre tagolódik, s összesen 628 mantra található benne. Első két fejezete liturgiai és doktrinális kérdésekkel foglalkozik, s nagy hangsúlyt fektet például az óm mantra természetének bemutatására. A harmadik fejezetben több rövid tanítás, a negyedikben pedig három történet található. Az ötödik fejezet két témájáról a Brihadáranjaka-upanisadban is olvashatunk. E két téma egyike az érzékek versengése, s ennek kapcsán bemutatásra kerül a prána, a testet irányító levegő természete. A másik téma a lélek halál utáni sorsa, s annak ismertetése, kinek kell és kinek nem kell többé visszatérnie e világba. A fejezet további részében a Brahman és az átman természetéről találunk leírást. A Cshándógja-upanisad hatodik fejezete ihlette Szabó Lőrinc Ez vagy te című versét. E fejezetben Uddálaka tanulni küldi fiát, Svétakétut, majd – miután a négy védát megtanulva hazatért – később saját maga folytatja oktatását. A mű zárófejezete a lélek, az átman természetéről tanít.
A Helikon kiadásában megjelent két upanisad nemcsak abban különbözik a korábbi, Filosz gondozásában megjelent formájától, hogy akkor mindkét mű egyetlen könyvben kapott helyet, sajnos az új kiadás szövegének minősége sem azonos a korábbiéval. Ezt maga Fórizs is felhánytorgatja az academia.edu portálon található saját oldalán, ahová mindkét könyv címlapját és címnegyedét feltöltötte:
„A szöveg a Filosznál 2016-ban megjelent kiadáson alapul, de ahhoz képest sajnos számos hibát is tartalmaz. A legérthetetlenebb számomra, hogy a nyomdába került változatban (a hímnemű) Szavitri isten a tudtom nélkül következetesen (a nőnemű) Szávitrí [=’Szavitrié’ / ‚Szavitrihez tartozó’] alakra lett cserélve, ami a jelentés mellett az érintett versek ritmusát is tönkreteszi. A többi kisebb-nagyobb hiba felsorolásától most eltekintek.”[5]
Idegen kultúrákból származó művek esetén fontos lenne, hogy az olvasó ne csak a szöveg fordítását olvashassa, hanem annak értelmezéséhez is segítséget kapjon. Ezzel a Filosz kiadásában megjelent könyv is adós maradt, de abban legalább szerepelt néhány, az értelmezést segítő függelék, amely az új kötetekből hiányzik. Kimaradt belőlük továbbá az egyes mantrák számozása is, s ez megnehezíti azt, hogy abban az esetben, ha az olvasó valamit nem ért, más forrásokban utána tudjon nézni a szöveghely értelmezésének.
A Fórizs által követett fordítási stratégia szintén nem szolgálja a befogadók informálását. Mindenekelőtt fontos lenne, hogy a közönség úgy kezdhessen bele a könyvek olvasásába, hogy tájékoztatást kapott a műértelmezés alapjáról. Az upanisadok szövegének sokféle interpretációja létezik, ám ha az ember úgy veszi kezébe e könyveket, hogy nem tud a különféle értelmezési lehetőségről, az egymással vitatkozó iskolák megoldásairól, akkor óhatatlanul hamis kép alakul ki benne az olvasottakról. Éppen ezért a fordítónak közölnie kellene, hogy munkája során a védánta mely iskolájának nyomdokait követte, vagy figyelembe vette-e egyáltalán a különféle tradicionális értelmezéseket; ha igen, miért az adott iskola követése mellett döntött, s ha nem, mi indokolta ezt, s vezérelte-e valamely újabb kori ideológia, vagy interpretációja teljes mértékben a sajátja.
Az upanisadok szövege minden esetben magyarázatra szorul, Fórizs azonban nem kényezteti el kommentárokkal olvasóit, a csekély számú lábjegyzet nem nyújt elég információt a könyv tartalmának feldolgozásához. Az első fejezet allegóriáját olvasva például a témában járatlan érdeklődő nem fogja megérteni, hogy itt az áldozati lóban kozmikus formáját felöltve Visnu manifesztálódik.[6]
A szanszkrit terminusok magyar fordítása sem mindig szerencsés. Az átman megfelelője például az ’Önmaga’ lett. Az ember itt arra gondol, hogy ez esetben az átman angol jelentésének (self) szerencsétlen tükörfordításával találkozik. Az Önmaga a magyar szövegben nem működik jól az átman ekvivalenseként. Olyannyira nem, hogy magát Fórizst is megzavarja, s a 39. oldalon elvéti a ragozását: „Aki tudja ezt, az minden lény Önmagává válik”. Helyesen úgy lenne, hogy „aki tudja ezt, az minden lény Önmagájává [átmanjává] válik”.
Fórizs nem az első magyar fordítója a két upanisadnak. Sok részlet szerepel belőlük Vekerdi József Titkos tanítások című fordításkötetében – ezt annak idején szintén a Helikon adta ki –,[7] és teljes szövegük megtalálható a Tenigl-Takács László tolmácsolását tartalmazó Upanisadok című munkában.[8] Tenigl-Takács a fent idézett helyet így adja vissza: „Aki tudja ezt, az minden lény Lelkévé válik”.[9] A laikus olvasó számára magyarázat nélkül valószínűleg ez a megoldás sem világít rá azonnal a szöveg értelmére, miszerint az, hogy valaki minden lény átmanjává válik, azt jelenti, hogy lelkesedésük forrása lesz,[10] ám a magyarázat birtokában – s valószínűleg anélkül is – jogosabbnak, helyesebbnek fogja érezni a Lélek, mint a minden szempontból idegenszerű Önmaga használatát.
A két upanisad szövegének nagy része próza, helyenként azonban találhatunk bennük verses betéteket is. Fórizs fordítása annyiban igyekszik ezt követni, hogy a prózai részek a szanszkrit versmértékek szótagszámának többnyire megfelelő sorokkal váltakoznak, de ezek a kötött szótagszámú sorok többségükben nem a forrásnak megfelelő versmértékben íródtak.
A fentieket összegezve elmondható, hogy Fórizs újrapublikált fordításai szép köntöst kaptak a Helikon esztétikus, zsebkönyv méretű kiadványaiban. A Szabó Levente által tervezett borítók egyrészt éreztetik azt a kapcsolatot, amely a két könyvet témájuknál és fordítójuk személyénél fogva összeköti, másrészt sikeresen beillesztik őket a Helikon zsebkönyvsorozatának többi, hasonlóan szép megjelenésű darabja közé. Sajnos, vonzó küllemük hiába csábítja olvasásra az embert, az információk részint a fordítónak, részint pedig a kiadónak felróható hiánya miatt az ősi ind filozófiában járatlan közönség aligha fogja könnyű olvasmánynak találni őket, s feltehetően még azok sem érzik majd úgy, hogy megértették a két upanisad tanítását, akiknek sikerült végigolvasniuk őket.
[1] Fórizs László (ford.): Upanisadok I.: Brihadáranjaka-upanisad – Helikon Zseb-könyvek 116., Helikon Kiadó, Budapest, 2022, 169.; Fórizs László (ford.): Upanisadok II.: Chándógja-upanisad – Helikon zsebkönyvek 117., Helikon Kiadó, Budapest, 2022, 117., 151.
[2] E könyvismertetőben a szanszkrit szavak az ismertetett kiadványok írásmódjának megfelelő átírással szerepelnek.
[3] Fórizs 2022a, 2022b: 12.
[4] A két upanisad fejezeteinek e bemutatása nem törekszik témáik maradéktalan ismertetésére.
[5] https://www.academia.edu/81497851/Brihad%C3%A1ranjaka_upanisad,https://www.academia.edu/81488445/Csh%C3%A1nd%C3%B3gja_upanisad
[6]6 Yati 2003: 142.
[7] Vekerdi 1987.
[8] Tenigl-Takács 1998.
[9] Tenigl-Takács 1998: 40.
[10] Bhānu Swami 2020: 49.
FELHASZNÁLT IRODALOM
- Bhānu Swami (ford.): Bṛhad-āranyaka Upaniṣad: With brief commentary of Raṅga-rāmānuja. [s.n.], [s.l.], 2020.
- Fórizs László (ford.): Upanisadok I. – Brihadáranjaka-upanisad – Helikon Zsebkönyvek 116. Helikon Kiadó, Budapest, 2022.
- Fórizs László (ford.): Upanisadok II. – Cshándógja-upanisad – Helikon Zsebkönyvek 117. Helikon Kiadó, Budapest, 2022.
- Tenigl-Takács László (ford.): Upanisadok. Ursus, [s.l.], 1998.
- Yati, Bhakti Prajnan: Twelve Essential Upanishads Vol. II. Mayapur Sri Chaitanya Math, Sree Mayapur, 2003.
- Vekerdi József: Titkos tanítások: Válo-gatás az upanisadokból. Helikon Kiadó, [s.l.], 1987.
INTERNETES HIVATKOZÁS
Brihadáranjaka upanisad
A letöltés ideje: 2023.02.10.
Cshándógja upanisad
A letöltés ideje: 2023.02.10.