Lapszám: Jóga 4 – 23 – XXII/1 – 2019. november
Szerző: Komjáti Zsuzsanna
Cikk letöltése pdf-ben: A gyökér-cakra harmonizálása a jóga és a talpreflexológia eszközeivel
A XXI. századi modern társadalomban élő emberek többségét az anyagi javak birtoklása hajtja, életük középpontjába a teljesítménykényszer vagy éppen a létbizonytalanság, a kilátástalanság került. Ezek az állapotok mind a gyökér-cakrához köthetőek, mert az aktivitás és a nyugalmi állapot egészségtelen aránya felborítja annak működését.1 Mindemellett egyre többen laknak városokban, távol a természettől. Ezért aztán nem is olyan meglepő, ha lassan elveszítjük kapcsolatunkat az anyafölddel, a föld elemmel, amely ennek az energiaközpontnak alapeleme.2
Akik alternatív megoldást keresnek a gyökér-cakra nem megfelelő működéséből eredő problémák kezelésére, azok számára ajánlható a jóga és a talpreflexológia. Ezek a szelíd módszerek visszaállíthatják a cakra megfelelő működését és a természetes, békés egyensúlyt az életünkben.
Jelen tanulmányomban a mindennapok során bárki által alkalmazható módszerek tárházát szeretném megismertetni, és ily módon gyakorlati segítséget nyújtani a gyökér-cakra zavaraival küzdőknek.
1. Az élőlény felépítése
Minden élőlény egy örök lélek, mely a szemmel látható fizikai testet, mint egy ruhát, csak elfogadja, és tudatával áthatja azt. A lélek a Legfelsőbb szerves része, örökkévaló, és eredeti helyzetében teljes tudással és boldogsággal teli.3 Az anyagi világba kerülve azonban a finomfizikai test hármasa burkolja be az eredeti önvalót, így tulajdonságai csak torzulva jutnak a felszínre. A finomfizikai test, más néven anyagi tudat (citta) összetevői az intelligencia (buddhi), az elme (manas) és a hamis ego (ahaṅkāra).4
Érzékszerveinkkel is tapasztalható testünk az úgynevezett durvafizikai test, melyet az öt őselem alkot: az éter, a levegő, a tűz, a víz és a föld. Ezek az őselemek az anyag bizonyos tulajdonságait képviselik, és kombinációjukból jönnek létre a durvafizikai testet alkotó sejtek, szövetek.5
Strukturálisan a finomfizikai, mentális test kapcsolja össze az önvalót a durvafizikai testtel a pránikus testen keresztül. A prāṇa jelentése életlevegő vagy életerő (pra: előre, ki; ana: lélegzet),6 az az energia, amely mindent áthat, elsődleges mozgatója minden tevékenységnek. A prāṇa a testet behálózó csatornarendszeren, pránikus hálózaton, az úgynevezett nāḍīkon keresztül áramlik. A nāḍīk közül a három legjelentősebb a suṣumṇā, mely a gerincoszlop mentén helyezkedik el, az iḍā és a piṅgalā, melyek a bal és jobb oldalon találhatók. A nāḍīk által létrehozott hálózat a pránikus test, mely kapcsolatot tart fent a durva- és a finomfizikai test között.
A prāṇát szállító csatornák, a nāḍīk hálózata igen sűrű, ezért számtalan ponton keresztezik egymást, ahol energiaközpontok, örvények alakulnak ki. Ezeket a találkozási helyeket nevezzük cakrának, melynek jelentése kerék vagy energiaörvény. A cakrák tulajdonképpen energiatölcsérek, melyek prāṇát juttatnak be a testbe, általuk energiát veszünk fel és adunk le.7 Iyengar8 a működésük szemléltetésére az elektromos energia hasonlatával él. A lezúduló víz vagy a gőznyomás energiája megforgatja a turbinát, ezáltal elektromosságot gerjeszt. Az elektromosságot akkumulátorokban tárolják, transzformátorokban tovább alakítják, szabályozva a feszültséget és az áramerősséget, majd vezetékeken továbbítják, hogy különféle berendezéseket működtethessen. Ezt a folyamatot a cakrák működésére alkalmazva a prāṇa olyan, mint a víz vagy a vízgőz; a ki- és belégzés, valamint a légzésvisszatartás folyamatai a turbinák; a cakrák pedig az akkumulátorokhoz és az átalakító egységekhez hasonlatosak. A létrehozott energiát a nāḍīk szállítják el és osztják szét a teljes szervezetben, csakúgy, mint az elektromos vezetékek.9
A cakrák kivetülései megtalálhatóak a finomfizikai és durvafizikai testben is, ezért az elme és a test egészséges működéséhez kiegyensúlyozottan funkcionáló cakrák szükségesek. Ezt a tisztításukkal és a harmonizálásukkal tudjuk biztosítani. Testi szinten a cakrák bizonyos idegdúcoknak és belső elválasztású mirigyeknek is megfeleltethetők.10
A suṣumṇā-nāḍīt az iḍā- és a piṅgalā–nāḍīk spirálisan veszik körbe, és e három fő nāḍī találkozásainál jön létre a hét fő cakra, melyek alulról felfelé a következők: mūlādhāra-cakra (gyökér-cakra), svādhiṣṭhāna-cakra (nemi cakra), maṇipūra-cakra (köldök-csakra), anāhata-cakra (szívcsakra), viśuddha-cakra (torok-cakra), ājñā-cakra (homlok-cakra) és a sahasrāra-cakra (korona-cakra).11
A hét fő cakra mellett huszonnégy mellék-cakra is létrejön, mely energiaközpontoknál tizennégy nāḍī keresztezi egymás útját. Többek között a két talpon is található egy-egy ilyen mellék-cakra.12
2. A gyökér-cakra bemutatása, feladatai
Alulról felfelé haladva az első a gyökér-cakra, szanszkrit nevén mūlādhāra-cakra, mely elnevezés a mūla – gyökér és ādhāra – támasz szavakból tevődik össze.13
Mivel a cakrák a pránikus test részei, így kapcsolatuk van a durva- és a finomfizikai testtel is, vagyis működésük testi és tudati szinten egyaránt hatással van ránk. Minden cakrának fontos szerepe van abban, hogy a test egészséges, a tudat pedig kiegyensúlyozott legyen. Mint ahogy egy ház is csak biztos alapokra épülve tud jól funkcionálni, úgy a cakrák esetében is fontos az alap, vagyis a gyökér-cakra állapota. Ha ezzel a cakrával problémák adódnak, akkor a többi cakra sem tud megfelelően működni. Ez a cakra jelenti számunkra a létünkhöz szükséges energetikai alapot.
Elhelyezkedését tekintve többnyire úgy írják le, hogy a gyökér-cakra a gátnál vagy a farokcsont végénél található, pontos helye a férfiaknál a gát területének közepén, a végbélnyílás és a herék között, a nőknél pedig a méhnyak végénél van.14 A cakra a gerinc farokcsonti szakaszához tartozik, valamint a farokcsonti fonathoz és az ágyékcsigolyákhoz, amelyből ez az idegdúc kiindul.15
A cakrához tartozó érzékszerv az orr és ezzel együtt a szaglás is.16 A prāṇák közül az apānā-vāyu tartozik hozzá, az a levegő, amely eltávolítja az ondót, a vizeletet, és segíti a gyermek megszületését az anyaméhből. A gyökér-cakra uralja a lábszárat, a lábat és a test többi szilárd részét, mint a gerincet, csontokat, fogakat, körmöket, a csontokat borító hústömeget és a vastagbelet, melyen a szilárd táplálék halad át. Emellett irányítja a végbélnyílást, a végbelet és a prosztatát, a vért és a sejtépítést. Ez a cakra az uralkodó az ember életének első hat-hét évében, amikor a létünket alapozzuk meg, megtanulunk járni, futni. Elsajátítjuk az ürítés szabályozását, ekkor bújnak ki a fogaink is. Megfelelő támogatással erőssé válunk, egészséges lesz a láb, a köröm, a keringés, egyenes a testtartás, rendszeres és szabályozott az ürítés. Ehhez a cakrához tartozó mirigy a mellékvese, mely az adrenalint termeli félelem esetén.17
Az egyes források a talptérképen némiképp különböző helyekre teszik a gyökér-cakra területét, de megvizsgálva a képeket az állapítható meg, hogy a talp alsó negyedében, a sarok felőli részen található ez a cakra. A talptérképen a belső talpél vonalánál helyezkedik el a gerincoszlop, a saroktól a nagylábujj felé tartva. Mivel a gyökér-cakra a gerinc alsó, farokcsonti szakaszánál található, így elfogadható, hogy a talpon is ugyanitt legyen a reflexzónája. Ezen a területen helyezkednek el a belek és a vesék is, melyek szintén a gyökér-cakrához tartoznak.
A föld elemhez tartozó első cakránk fő feladata mentális szinten a földelés, vagyis annak elfogadása, hogy jelenleg ebben a testben élünk, annak szükségleteivel és korlátaival.18 A földelés a hétköznapokra való összpontosítást, a mindennapokkal való megbirkózást is jelenti, vagyis azokat a tevékenységeket, melyek alapvető szükségleteink kielégítéséhez (védekezés, túlélés, életösztön, élelem, biztonság) tartoznak. Ide sorolható a munka is, amellyel fenntartjuk magunkat. Ha ezeknek az alapvető szükségleteinknek a megléte veszélybe kerül, akkor életünkben stresszhelyzet áll elő. A cakrához tartozó feladat az is, hogy túllépjünk félelmeinken, és kialakuljon egyfajta bizalom a világ iránt, amelyben élünk. Merjük elhinni, hogy mindig meg fogjuk kapni azokat a dolgokat, melyek a létfenntartásunkhoz szükségesek.
Az anyag támaszt nyújt számunkra, szükségünk van viszonylagos mozdulatlanságára, hogy biztonságban érezhessük magunkat: fedél kell a fejünk fölé, étel az asztalunkra, némi jövedelem a pénztárcánkba. Nem vonatkoztathatunk el tőle, hiszen testünk is anyagból épül fel, és a minket körülvevő anyagi világban kell boldogulnunk. Ha az alapjainktól megtagadjuk ezt a figyelmet, akkor teljes lényünk és létünk bizonytalanná válhat, és saját túlélésünket sodorjuk veszélybe. Általában a magasabb cakrák jelentőségét szokás hangsúlyozni a spirituális fejlődésben, azonban a gyökér-cakra stabilitása nélkül könnyen kicsúszhat a talaj a lábunk alól, elveszthetjük realitásérzékünket, és álomvilágba merülhetünk, erőtlennek érezhetjük magunkat. Fel kell ismernünk, hogy alapszükségleteink kielégítése feltétele annak, hogy figyelmünket a magasabb tudati szintek felé tudjuk fordítani. Minél több anyagi javat birtokolunk, annál nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat, azonban ezek kötöttséget is jelentenek számunkra. E két pólus között kell megtalálnunk az egészséges egyensúlyt, és az anyagi világot, az anyagi javakat eszköznek, nem pedig célnak tekintenünk. Fontos tisztázni magunkban, hogy kik vagyunk, és gyökereinket a talajba eresztve innen növekedjünk tovább.
2.1. A gyökér-cakra zavarai
Egy betegség általában először mentális síkon jelentkezik, és csak később alakulnak ki a testi tünetek.19 Ezért is fontos felismerni a cakra zavarára utaló jeleket, hogy a probléma forrását kezelve megelőzhessük a durvafizikai test betegségeit. Megfelelő földelés hiányában nem tudunk megbirkózni a hétköznapok feladataival, a pénzkereséssel, az anyagi javak megteremtésével. Emiatt talajvesztettnek érezhetjük magunkat, és nem bízunk sem önmagunkban, sem embertársainkban. A földi életet túl alantasnak tarthatjuk, és idegennek érezhetjük magunkat benne. A szélsőséges energiaproblémák miatt a folyamatos depresszió, hiányzó motiváció, a kiégettség és paranoia tünetei is mutatkozhatnak. A stressz, az állandó belső feszültség miatt idegesek leszünk, akár alvászavarok is megjelenhetnek.20 Jellemző lehet a félelem kialakulása az új dolgoktól, a görcsös ragaszkodás a megszokotthoz és az elengedésre való képtelenség. Ugyanakkor a másik véglet, a túlzott kockázatvállalásra való hajlam is előfordulhat.21
Ha a durvafizikai szintet nézzük, akkor gyökér-cakránk az egész cakra-rendszer energiaellátója, ezért kiemelt fontosságú, hogy harmonikusan működjön. Ha a gyökér-cakra túlműködik, túl sok ingert, stresszt kap, akkor elvonja az energiát a többi cakrától. Ezért a jól működő gyökér-cakra esetén az aktív állapotok után az ellazulás állapota, a pihenés következik. Ha gyengén működik, akkor elképzelhető, hogy lusták vagyunk, és csak ritkán aktiváljuk ezt a cakrát. Ekkor energiahiány léphet fel, és a test többi része nem jut elegendő életerőhöz.22 Az alul- vagy túlműködés tünetei durva- és finomfizikai szinten is megmutatkozhatnak.
Vollmar szerint a gyökér-cakrával összefüggő minden fizikai megbetegedés oka a belső és külső negatív stressz.23 A mindennapok során minket ért stressz feldolgozásában segít, ha úgy szervezzük életünket, hogy az aktív időszakok után a pihenésre és ellazulásra is jusson idő. Ha pedig inkább a hosszan tartó nyugalmi állapot jellemez minket, akkor keressünk olyan tevékenységeket (például sport, testmozgás), melyek során pozitív stressznek vagyunk kitéve. Ahhoz, hogy megértsük ezt az összefüggést, először a gyökér-cakra fiziológiáját kell megismernünk.
Gyökér-cakránk ellenőrzi a mellékveséket, mely szervek stabilizálják az emberi testet stresszhelyzetben, az általuk termelt adrenalin, noradrenalin és kortizol hormonok kiválasztásával. Stressz esetén a mellékvesekéreg adrenalint választ ki, és juttat a vérbe. Ha a stresszes állapotot nem követi nyugalmi állapot, akkor a folyamatos adrenalin-kiválasztás fáradtságot, izomgyengeséget okoz. Ekkor kortizol ürül a vérbe, mely energiával látja el a kimerült szervezetet, mely állapot, ha tartósan fennáll, és folyamatos kortizol-termelés következik be, akkor izomgyengeség, magas vérnyomás, cukorbetegség vagy az immunrendszer betegsége alakulhat ki. Ugyanakkor okozhat alacsony vérnyomást, hideg végtagokat, csökkent aktivitást is. A tartós stressz-megterhelés esetén a mellékvese vészjeleket küldhet, mely hirtelen szívdobogás, felgyorsult légzés, gyakori székelés, hasmenés és izomgörcsök formájában is jelentkezhet.24
A fentiek alapján a gyökér-cakra zavaraira visszavezethető betegségek egy része arra kényszerít bennünket, hogy lassítsunk életünkön, hagyjunk megfelelő mennyiségű időt a pihenésre. Ehhez a betegségcsoporthoz tartozik például az arthritis (ízületi gyulladás), az arthrosis (porckopás okozta ízületi fájdalom), a reuma, a lábakban jelentkező izomgörcsök, az influenza. Az elnyomott és fel nem dolgozott stressz miatt bélgyulladás, hasmenés, sipolyképződés, aranyér, székrekedés, vizelési probléma és vesekő is jelentkezhet.25 A gyökér-cakra nem megfelelő működésére utalhatnak a keringéssel, vérrel, testtartással, csípővel, csontokkal és fogakkal kapcsolatos betegségek is.26
Mint láthatjuk, komoly mentális és testi problémákat okozhat a gyökér-cakra alul- vagy éppen túlműködése. A későbbiekben ismertetendő gyakorlatok akár megelőző, akár terápiás jelleggel is alkalmazhatóak a cakra harmonizálására.
3. A jóga és a talpreflexológia eszközeinek bemutatása
A gyökér-cakra harmonizálásához a jóga széles eszköztára kézenfekvő választás lehet, melyet a talpreflexológia egészíthet ki. Ez a két módszer látszólag távol áll egymástól, mégis szorosabb az összefüggés, mint azt elsőre gondolnánk. A gyökér-cakrával való munkában kiemelt szerepet kap a talp, a láb, hiszen ez a testrészünk van közvetlen kapcsolatban a földdel, agyökér-cakra elemével, a támaszt és stabilitást nyújtó talajjal. A modern életvitel velejárójaként ez a kapcsolat egyre inkább sérül, hiszen lábunk a nap nagy részét zárt lábbelik szorításában tölti, jobbára az aszfaltozott utakon járva. A földművelés, a kertészkedés, a földdel való kétkezi munka is egyre ritkább, és már nemcsak a városlakók, hanem a vidékiek életében is. Egyre kényelmesebben élünk, egyre jobban kellene éreznünk magunkat, mégis egyre inkább a stressztől szorongva, bizonytalanságban éljük mindennapjainkat. Ebből a szemszögből nézve könnyen felismerhető az összefüggés a gyökér-cakra nem megfelelő működésekor tapaszalt talajvesztettség és a talpunkkal, lábunkkal való bánásmód között.
3.1. A jóga
Gaura Kṛṣṇa Dāsa meghatározása szerint a jóga egy olyan folyamat, amelynek során az ember – a teste és az elméje szabályozása által – megpróbálja megismerni saját eredeti önvalóját és a Legfelsőbb Személyt, Istent.27 Patañjali a Yoga-sūtra című művében a jóga nyolc lépcsőfokát különbözteti meg: erkölcsi szabályozó elvek (yama), az életmódra vonatkozó előírások (niyama), testhelyzetek (āsana), a légzés szabályozása (prāṇāyāma), az érzékszerveknek az anyagi érzéktárgyaktól való visszavonása (pratyāhāra), a figyelem koncentrálása (dhāraṇā), meditáció (dhyāna) és lelki elmerülés (samādhi).28
A jóga durva- és finomfizikai testre gyakorolt pozitív hatásai tulajdonképpen a folyamat nagyon áldásos melléktermékei, de nem annak végcélja. A jógalétra egyes módszereit sikerrel alkalmazhatjuk gyökér-cakránk harmonizálására, nem tévesztve szem elől, hogy lelki fejlődésünkben ezek a szintek csupán lépcsőfokok egy magasabb cél felé.
3.2. A talpreflexológia
A modern életvitel és a zárt lábbelik hozadékaként nemcsak a közvetlen kapcsolat szűnt meg talpunk és a föld között, hanem az a jótékony talpmasszázs is, melyet akkor tapasztalhatunk meg újra, ha mezítláb sétálunk a talajon.
A talpreflexológia hatásmechanizmusát többféleképpen is magyarázzák. Testünk számos részén reflexzónák találhatóak, vagyis olyan idegvégződések, melyek távolabbi szervekkel vagy testrészekkel állnak összeköttetésben a gerincvelő-idegrendszeren keresztül.29 A láb-reflexzónák és a központi, valamint a vegetatív idegrendszer kapcsolatát Walter Froneberg mutatta ki a nyolcvanas években.30 „Az ülőideg, mely a keresztcsonti idegközponttól lefelé, a lábak irányába halad, a legnagyobb perifériás ideg a testben, és gyakorlatilag az idegrendszer gyökere.”31 A talpreflexológia a talpon lévő idegvégződéseket használja ahhoz, hogy a reflexzónák stimulálásával (enyhe nyomásával, masszírozásával) elérje a távoli testrészeket. A keleti gyógyászat szerint az egyes zónák ingerlésével a testünkben áramló energiára tudunk hatni. A kezeléssel az energiatorlódást vagy energiahiányt javíthatjuk ki, és biztosíthatjuk az energia folyamatos áramlását.32
Talpunk állapota árulkodik testünk egészségi állapotáról. Két talpunk egymás mellett a teljes szervezetünket tükrözi. Ha a talp bizonyos részein elváltozások találhatóak, azok arra utalnak, hogy az érintett testrésznél működési zavar lépett fel. Ilyen kitapintható és látható elváltozások lehetnek például a különféle salakanyagokból és húgysavkristályokból álló lerakódások, bőrkeményedések, vízhólyagok. A talpon nemcsak a szervezetben jelenleg fennálló elváltozások mutatkoznak meg, hanem minden korábbi és jövőbeni betegség is kitapintható. Akkor is érezhetünk fájdalmat, ha a testi tünet már nincsen jelen, csupán lenyomatot hagyott a talpunkon, vagy akkor is, ha még nem mutatkozott meg a probléma testi szinten. E pontok kitapintásával lehetőség adódik az egészségi állapot feltérképezésére és kezelésére.33
A talp reflexzónáin keresztül tehát hatunk a testünket behálózó idegrendszerre, mely a gerincvelőben fut össze, így ezen keresztül befolyásolhatjuk a belső szervek és a cakrák működését. Ez a hatás azonban fordított irányban is érvényes. Például, ha kényelmetlen cipőt hordunk, és talpunk egyes pontjain fájdalmat érzékelünk, akkor az a zónához köthető szerv működését is befolyásolja. A reflexzónák érzékenységét ugyanígy a lábak túlterhelése, bokasüllyedés vagy akár valamilyen sérülés is okozhatja.34 E miatt a hatás miatt érdemes különös figyelmet fordítani talpunk komfortérzetére és egészségére.
Az érintés, a masszázs a vegetatív idegrendszerre hatva, annak működését a paraszimpatikus irányba tolva segít az ellazulásban, a stressz csökkentésében. Ebben az ellazult állapotban csökken a légzésszám, megnyugszik az elme. A belek perisztaltikája fokozódik, így a görcsök, székrekedési problémák is megszűnhetnek. A masszázs ugyanakkor serkenti a vér- és nyirokkeringést is, ezzel segítve a salakanyagoknak a szervezetből való kiürülését és az immunrendszer erősítését. Az aktív pontok ingerlésének hatására nagy mennyiségű endorfin szabadul fel, így fájdalomcsillapító hatása is lehet a kezelésnek.35
4. Terápiás javaslatok a gyökér-cakra harmonizálására
A gyökér-cakra harmonizálása a korábban említett durva- vagy finomfizikai szinten megjelenő tünetek esetén válhat szükségessé. A cakra működésére életmódbeli szokásaink módosításával, a jóga eszköztárából āsanákkal, prāṇāyāma-, bandha-,36 mudrā37–gyakorlatokkal és meditációval hathatunk. Ezen gyakorlatok pontos és biztonságos elsajátításához kérjük képzett jógaoktató segítségét. A gyakorlás megkezdése előtt konzultáljunk vele az esetleges ellenjavallatokról. A gyakorlatok hatásának erősítésére alkalmazhatunk talpreflexológiai kezelést, és egyéb kiegészítő lehetőségekkel is befolyásolhatjuk a gyökér-cakra működését.
4.1. Életmódbeli javaslatok
A gyökér-cakra harmonizálását életmódunk vizsgálatával, és ha szükséges, annak megváltoztatásával kell kezdenünk. Ha nem változtatunk azokon a körülményeken, melyek a kibillenést okozták, akkor egy sikeres terápia után is nagyon könnyen újra előidézhetjük a testi vagy lelki problémákat.
Az egyik legalapvetőbb szükségletünk a táplálkozás, hiszen az elfogyasztott ételekből épül fel a durvafizikai testünk, és természetesen a finomfizikai testünkre, az energiaszintünkre is hatással van. A gyökér-cakrát aktiváló ételek a gyökérzöldségek,38 például a burgonya, a csicsóka, a manióka, a petrezselyem, a pasztinák, a sárgarépa, a cékla és a zeller. Lehetőleg bioélelmiszert válasszunk, és olyat, ami földben termett. Földelő hatású élelemként javasolja Szvámi Szárádananda a fehérjedús zöldségeket is, mint a babfélék és a hüvelyesek, valamint a növényi tejtermékeket. Ide sorolja még az olajos magvakat és az ezekből készült termékeket, a tofut és a különböző szójakészítményeket. A magok közül a sütőtökmagot, a földimogyorót, a szezámmagot, a napraforgómagot és az ezekből készült sajtolt olajokat ajánlja.39
Gyökér-cakránk harmonizálásának másik kulcsa, hogy energiánkat kiegyensúlyozottan tudjuk beosztani, megfelelően gazdálkodjunk vele. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aktivitás és megterhelő időszak után elegendő időt hagyunk a pihenésre, töltekezésre is. Ha pedig azt vesszük észre magunkon, hogy enerváltak, kedvetlenek, netalán lusták vagyunk, akkor tegyük ki magunkat pozitív stressznek.40 Erre tökéletes módszer a testmozgás, köztük az āsana-gyakorlás is.
Egyszerű gyakorlat az egyensúly megteremtésére, ha mindennapjainkban is újra felfedezzük kapcsolatunkat a földdel, a gyökér-cakra elemével. Kertészkedjünk, túrjunk bele kezünkkel a földbe, akár csak egy balkonládáéba. Agyagozzunk, érezzük kezünk között az anyagot. Ha tehetjük, sétáljunk mezítláb a puha fűben vagy a tengerparti homokban, túrázzunk erdőben vagy a hegyek között, vagy csak üljünk le a szabadban, és fedezzük fel újra kapcsolatunkat a talajjal, érezzük az energiát, ami belőle árad.41
4.2. Āsanák
A helyesen végzett jógapózok hatására testünket és szellemünket egyaránt frissnek, könnyűnek érezzük. A folyamatos gyakorlás az egész élethez való hozzáállásunkat is megváltoztathatja. Az általános javallatokon túl azonban közvetlenül hathatunk a gyökér-cakránkra, illetve a hozzá tartozó belső szervek, testrészek működésére is.
Az első cakrára ható āsanák közé jellemzően azokat a pózokat soroljuk, melyek kivitelezése közben vagy a talpunk érintkezik a talajjal (álló āsanák), vagy amikor az ülőgumónk nehezedik a talajra (ülő āsanák), hiszen ily módon jön létre a kívánt földelő hatás.42
4.3. Prāṇāyāma-gyakorlatok
Míg az āsanák gyakorlása megszünteti az esetleges elzáródásokat, melyek akadályozzák a prāṇa áramlását, addig a prāṇāyāma-gyakorlatok végzésével közvetlenül szabályozhatjuk a test prāṇa-felvételét, és irányíthatjuk ezt az áramlást.43 A gyakorlás eredményeként pedig a prāṇāyāma kitisztítja a test és a tudat szennyeződéseit, tehát alkalmassá válik a gyakorló a koncentrációra és a meditációra.44
Egyes légzőgyakorlatokkal megtisztítjuk a nāḍīkat, megnyugtatjuk az elmét, így előkészítenek a meditációra. Ezek akkor javasoltak, amikor stressznek vagyunk kitéve, feszültek vagyunk. Ide sorolandó a mahā-prāṇāyāma (teljes jógalégzés), mely a legalapvetőbb prāṇāyāma-gyakorlat. Segítséget nyújthat a nāḍī-śodhana-prāṇāyāma is, azaz a váltott orrlyukas légzés, mely elnevezésben a śodhana tisztítást jelent, és a nāḍī tisztító, a prāṇa blokkját oldó hatására utal.45
A prāṇāyāmák egy másik csoportja energiát gerjesztő, élénkítő hatású gyakorlatokból áll, melyek enerváltság, fáradtság esetén végezhetőek. Ide tartozik többek között az ujjāyī-prāṇāyāma (győzedelmes légzés) és a bhastrikā-prāṇāyāma (fújtató légzés).
4.4. Mudrāk
A mudrā szó pecsétet jelent. Fogalmán szimbolikus ujj-, szem- vagy testtartásokat értünk, amelyek egy-egy tudatállapotot jelenítenek meg. Ez a kapcsolat fordítva is igaz: bizonyos tartások ahhoz a tudatállapothoz vezetnek, amelyet szimbolizálnak.46
Egy jól kiválasztott, kezünkkel felvehető mudrāval akár a prāṇāyāma-gyakorlatok végzése közben is segíthetjük a gyökér-cakra harmonizálását. Ehhez azok a mudrāk javasoltak, melyek a belső energiatartalékainkat töltik fel, vagy jellemformáló hatásuk révén segítenek a megingott bizalom vagy a bátorság megerősítésében. A gyökér-cakrára ható mudrāk közül most hármat ismertetek.
A gyökér-cakrát aktiváló, energiát növelő prāṇ-mudrā Hirschi leírása szerint: „Ez a mudrā általánosan növeli a vitalitást, csökkenti a fáradtságot, az idegességet, javítja a látást, így szembetegségre is használható. Alkalmazásával lelki-szellemi szinten kitartást, erőt, önbizalmat, bátorságot ad. A szellemi tisztánlátás jele a tiszta szem és tiszta gondolkodás.” A mudrā felvételéhez érintsük össze a hüvelyk- a gyűrűs- és a kisujj hegyét, a többi ujjunk legyen kinyújtva.47
A pṛthīvi-mudrā (föld-mudrā) alkalmazása a földelemmel valók kapcsolatunk erősítésére alkalmas, emellett pedig az elemhez tartozó érzékünket, a szaglást is erősíti, illetve a gyökér-cakrához kapcsolható testrészek közül a körmöt, bőrt, hajat és csontokat. Felvételéhez a hüvelyk- és gyűrűsujj hegyét érintsük gyengéden össze.48
A jellemformáló, gyökér-cakrát harmonizáló mudrāk közül a vajrapadrama-mudrā – a rendíthetetlen bizalom kéztartása – javasolt az egészséges önbizalom helyreállítására, a félelmek elűzésére. Segítségével Istennel való kapcsolatunkat, az Ő gondviselésébe vetett hitünket is erősíthetjük. Elvégzéséhez mindkét kezünk ujjait keresztezzük a mellkasunk előtt.49
4.5. Bandhák
„A bandha kötést, megfogást jelent. Egy olyan testhelyzetre is utal, amelyben bizonyos szervek vagy testrészek erős fogásban, összehúzott és szabályozott állapotban vannak.”50 Három ilyen zárat ismertet a jógairodalom, melyek a jālandhara-bandha (torokzár), az uḍḍīyāna-bandha (hasi zár) és a mūla-bandha (gyökérzár). A gyökér-cakra harmonizálásának szempontjából a gyökérzár és a mahā-bandha, vagyis mindhárom bandha együttes alkalmazása jelentős. A bandhák használatával a már akadálytalanul keringő energiát összpontosíthatjuk, és a suṣumṇā–nāḍība terelhetjük, biztosítva ezzel a fő cakrák megfelelő energiaellátottságát. A gyökérzár felvételénél a gát területét, illetve az alhasnak a végbélnyílás és a köldök közötti részét húzzuk össze, majd hátra a gerinc irányába, és emeljük a rekeszizom felé.51 Ez a gyakorlat a gyökér-cakra energiáját felfelé húzza, megfordítva annak áramlását, mely utána a suṣumṇā–nāḍīban koncentrálódik.52
Az uḍḍīyāna-bandha egy hasi szorításból áll, és végzése az energiát felfelé, az alhastól a fej felé irányuló mozgásra készteti. A kilégzés után a rekeszizmot húzzuk vissza az alhasból a mellkasba, hátra és felfelé húzva a hasi szerveket a gerincoszlop irányába.53 A jālandhara-bandhát sarvāṅgāsanában érezhetjük meg legkönnyebben, amikor a szegycsontot az állhoz szorítva tartjuk. A bandha nyomást gyakorolva az idā- és piṅgalā-nāḍīkra lehetővé teszi, hogy a prāṇa a suṣumṇā-nāḍīn keresztül haladjon át.
4.6. A talpreflexológia alkalmazása
A masszázs általános szabálya, hogy mindig a test felé masszírozzunk, vagyis a talp esetében a lábujjaktól (a fej zónáitól) a sarkak (medencezónák) irányába.54 A szakirodalom azt javasolja, hogy végezzünk el egy úgynevezett alapprogramot, kezelve a teljes talpat, majd térjünk vissza többször azokhoz a zónákhoz, ahol valamilyen elváltozást tapasztaltunk.55 Esetünkben a gyökér-cakra területét kezeljük kiemelt figyelemmel.
A talpmasszázst végezhetjük saját magunknak is, ha már elsajátítottuk a technikát, de megkérhetjük erre ismerősünket, vagy fordulhatunk szakemberhez is. Ha saját magunkat kezeljük, akkor a bal lábbal kezdjünk, ha másvalaki végzi, akkor mindkét talp masszírozása lehetőleg egyidejűleg történjen. A kezeléshez kényelmesen helyezkedjünk el, biztosítsunk nyugodt környezetet, tegyünk meg mindent az ellazulás érdekében.
4.7. Meditáció, vizualizáció, megerősítő gondolatok
A meditáció során elménket egy pontra rögzítjük, és ezáltal megtanuljuk uralni gondolatainkat. A legtöbb probléma és betegség az elme szintjén gyökerezik, vagyis pszichés oka van. Ezért kulcsfontosságú, hogy szert tegyünk az elménk fegyelmezésének képességére.56 Figyelmünket ilyenkor nemcsak eltereljük a negatív gondolatokról, hanem helyettük megnyugtató, megerősítő képekre összpontosítjuk. A meditációnak már rövidtávon is megmutatkozhatnak a pozitív hatásai, mint a nyugodtság, kiegyensúlyozottság, nagyobb vitalitás. Tehát a meditáció akár önmagában, akár a már korábban említett technikákkal együtt végezve is alkalmas a gyökér-cakra harmonizálására. Mentális síkon a gyökér-cakra zavara legtöbbször félelmekben nyilvánul meg.57 A félelmek megszüntetéséhez azt az alapvető bizalmat kell helyreállítanunk, hogy minden rendben lesz, minden alapvető szükségletünk ki fog elégülni. Az első cakra elemével, a földdel folytatott meditálás fokozza ezt a nyugalmat és biztonságérzetet.58
Habár meditáció közben a figyelem egy pontra szegeződik, mégis változatossá tehetjük ezt a gyakorlatot, hiszen az az egy pont végtelenül sokféle lehet. Az elménk középpontjába állíthatjuk a cakra yantráját,59 elképzelhetjük a cakra elhelyezkedését a testünkben, vagy egyéb vizualizációkat is alkalmazhatunk, mantra-meditációkéntmindeközben a gyökér-cakra mantráját is zengethetjük.
Első lépésként teremtsünk minél zavartalanabb környezetet: szellőztessünk ki, gyújtsunk mécsest, füstölőt, válasszunk kényelmes ülőhelyet, majd helyezkedjünk el egy meditációs ülőpózban. Hunyjuk le a szemünket, és kezdjük el tudatosan érzékelni a gravitációt. Tapasztaljuk meg testünk súlyát, és figyeljük meg, ahogy ez az érzés szilárdsággá és nyugalommá alakul át bennünk. Érezzük, ahogy a talajjal érintkezve erőt szívunk magunkba a földből. Ismételgessük magunkban az alábbi megerősítéseket:
„Életem stabil és biztonságos. Türelmem végtelen. Kiállok azért, amiben hiszek. Szilárdan, két lábon állok a földön. Életutam megnyílik előttem. Pontosan ott vagyok, ahol lennem kell. A föld energiája táplál engem.”60
Meditációnkat a szabadban is végezhetjük, közvetlenül érintkezve a földdel, és még előnyösebb, ha egy erős fa tövében meditálunk. Ekkor képzeljük magunkat mi is erős fának, melynek gyökerei a földből táplálkoznak, és ezért tud fejlődni a fa törzse, ágai.61
Mivel meditációnk középpontjába most a földet mint anyagi elemet állítottuk, így az eredmény is anyagi szintű lesz.62 Gyökér-cakránk újra egyensúlyba kerül, újra energikusak leszünk, elménk megnyugszik. Tudnunk kell azonban, hogy amint az anyag is, az anyagi eredmények is mulandóak. Az életkörülményeink folyamatosan változhatnak: betegek lehetünk, munkahelyet vagy lakóhelyet válthatunk, a régi barátok helyére újak jöhetnek. Nekünk pedig ezekben az új helyzetekben is helyt kell állnunk, ekkor is meg kell őriznünk kiegyensúlyozottságunkat. „Aki a háromfajta szenvedés ellenére háborítatlan marad, akit a boldogság nem mámorít, s aki mentes a ragaszkodástól, a félelemtől és a dühtől, azt rendíthetetlen bölcsnek hívják.”63
Az anyagon túli, transzcendens kvalitások és a velük végzett meditáció eredménye az anyagival szemben örök. Hosszútávon így biztosabb befektetésnek tűnik a transzcendencia irányába terelnünk gondolatainkat, és figyelmünket az anyag helyett a Legfelsőbb irányába fordítanunk. A Bhagavad-gītā így ír erről: „Add fel a vallás minden változatát, s hódolj meg egyedül Énelőttem! Én megszabadítalak minden bűnös visszahatástól, ne félj!”64 Ezzel megkaptuk azt a gyógymódot, mellyel a gyökér-cakra nem megfelelő működéséből adódó félelmünk orvosolható. Hitünket a Legfelsőbb-be vetve mindig bizonyosak lehetünk afelől, hogy Ő biztosítja boldogulásunkat az anyagi világban.
5. A gyökér-cakra harmonizálásának kiegészítő lehetőségei
A cakrák működését a fent leírtakon kívül még számos egyéb technikával is befolyásolhatjuk. Ezek olyan kiegészítések, melyeket egy kis odafigyeléssel könnyedén beépíthetünk a mindennapjainkba.
5.1. Hangterápia
A gyökér-cakrához a C-dúr skálán az alsó C hangot rendelik hozzá,65 melynek rezgése 256 Hz. A kiejtett hangok közül pedig az „a” hang képviseli. Egyes vélemények szerint ez magának a Föld rezgésének a frekvenciája.66 A cakrához tartozó mantra-magpedig a LAM.67 Amikor tökéletesen ejtjük ki a mantrát, akkor az izgalomba hozza a nāḍīkat az első cakrában, és zárat teremtve megakadályozza az energia lefelé tartó mozgását. A mantra többszöri ismétlése megszünteti a bizonytalanságokat az első cakrával kapcsolatban, anyagi biztonságot, tudatosságot, belső erőt nyújt.68 Horsley szerint ezt a cakrát a törzsi és más ősi zenék képesek aktiválni, mint például a dobok, a fából készült hangszerek, az ismétlődő ritmusok, az alacsony hangok.69
5.2. Színterápia
A gyökér-cakrához a különböző források egybehangzóan a vörös színt rendelik.70 Ennek a legnagyobb a hullámhossza a látható spektrumban, és egyúttal a legkisebb a frekvenciája is.71 A színeket igazán kreatívan alkalmazhatjuk, hiszen rengeteg tárgy vesz minket körül, melyek színeit a legtöbb esetben tetszésünk szerint választhatjuk meg. Túlzásokba azonban nem érdemes esni, mindig figyeljük az érzeteket és változásokat hangulatunkban, testünkben. Legyünk tudatosak a változásokat illetően, és ha szükséges, idomuljunk hozzájuk. Például, még ha a gyökér-cakra harmonizálása is a cél, ne öltözzünk teljesen pirosba, mert ezzel a többi cakrától vonjuk el a figyelmet és az energiát. Ha testünk vagy elménk reagál a túlzásra, akkor vegyük ezt észre.
5.3. Ásvány- és drágakő-terápia
A cakrákra helyezett drágakövek energiafokozóként működnek. Használhatjuk őket a zsebünkben hordva marokkőként, vagy ékszerként viselve. A gyökér-cakrához alkalmazható: a hematit, füstkvarc, berillium, fekete turmalin, gránát és általában a sötét, vörös színű kövek.
5.4. Aromaterápia
Mivel a gyökér-cakrához a szaglás érzékszerve, az orr kapcsolódik, így kézenfekvő megoldásnak tűnhet, hogy illattal is hassunk rá. A gyökér-cakrához a forrásirodalmak az alábbi illatokat rendelik: ciprus, mirrha, pacsuli, pézsma, cédrusfa levendula,72 valamint cédrus és zsálya.73 Szvámi Szárádananda még ide sorolja a szantálfát, a vetivert, a gyömbért, a kakukkfüvet és a bazsalikomot is.74 Ezek közül válasszuk ki a hozzánk legközelebb álló illatot, és használjuk parfümként, vagy illatosítsuk vele otthonunkat. Talpmasszázs előtti lábfürdőnkhöz vagy masszázskrémünkhöz is csepegtethetünk belőle néhány cseppet.
Összegzés
A jóga széles eszköztárából bőven válogathatunk: az életmódjavaslatoktól az ásana-, prāṇāyāma-gyakorlatokon keresztül a meditációig számos terápiás lehetőség áll rendelkezésünkre a gyökér-cakra harmonizálásához. Mindezt kiegészítve, a talpon lévő reflexzónák masszírozásával újra megteremthetjük stabil és biztonságot nyújtó kapcsolatunkat a földdel. A főbb kezelési lehetőségek mellett számos olyan egyéb kiegészítő technika is létezik, melyekkel szintén hatni tudunk erre az energiaközpontra.
Amint helyreáll a cakra működése, úgy tűnnek el a mentális, majd idővel a testi tünetek is. Egészségünk megőrzése mellett a gyökér-cakra fontos szerepet tölt be a szellemi fejlődésünk szempontjából is. Ha ez a cakra nem működik megfelelően, az hatással van a többi cakrára. Ha tudatunk megreked a mindennapi túlélésért vívott küzdelem szintjén, és az alapvető szükségletek kielégítésére fókuszálunk, akkor nem vagyunk képesek az anyagi világon túlra tekintve a magasabb szférák és a transzcendens felé fordulni.
LÁBJEGYZET
1 Vollmar 2015: 25–26.
2 Horsley 2007: 24.
3 Bhagavad-gītā Bevezetés 38–39. és Bhagavad-gītā 2.24, magyarázat. A lelki birodalomba visszatérve sac-cid-ānanda testet kapunk. A szanszkrit szavak jelentése a következő: sat: örök, cit: tudással teli, ānanda: gyönyörrel teli.
4 Medvegy Gergely 2014: 30–31.
5 Uo. 30.
6 Uo. 3.
7 Vollmar 2015: 9.
8 B.K.S. Iyengar (1918-2014) saját jóga-metódust alakított ki, amelyet világszerte tanítanak.
9 Iyengar 2015: 66.
10 Medvegy 2014: 14.
11 Uo. 14–15.
12 Gaura Krisna Dász 2008: 59–60.: „A mellék-cakrák elhelyezkedése: kettő a fül előtt a halántékon, a két mellbimbó felett, a kulcscsontok találkozásánál, a két tenyérben, a két talpon, a két szem mögött, a két ivarmirigynél, egy a májnál, a gyomornál, kettő a lépnél, a két térdnél, egy a csecsemőmirigynél és egy a köldök- és nemi cakra között.”
13 Horsley 2007: 24.
14 Uo. 24.
15 Anodea 2007: 86.
16 Śrīmad-Bhāgavatam 3.26.43.: „megnyilvánul a föld s a szaglóérzék, ami által a föld illatát tapasztalhatjuk számtalan módon.”
17 Horsley 2007: 29.
18 Vollmar 2015: 32.
19 Uo.
20 Uo. 32-33.
21 Horsley 2007: 30.
22 Vollmar 2015: 26.
23 Uo. 27.
24 Uo. 28.
25 Uo. 29–31.
26 Horsley 2007: 30.
27 Gaura Krisna Dász 2008: 17.
28 Uo. 118.
29 Uhl 1997: 14.
30 Palágyi 1988: 12.
31 Anodea 2007: 84.
32 Palágyi 1988:16.
33 Uhl 1997: 15.
34 Palágyi 1988: 33–35.
35 Uo. 16.
36 Horsley 2007: 19. Bandha: energiazár. Részletesen lásd az 5.3.2. alfejezetben.
37 Uo. 9. Mudrā : gesztus, kéztartás. Részletesen lásd az 5.3.1. alfejezetben.
38 Horsley 2007:30.
39 Szvámi Szárádananda 2014:47.
40 Vollmar 2015: 34.
41 Horsley 2007: 31.
42 Uo. 98–100.
43 Iyengar 2015: 40.
44 Iyengar 2010: 392.
45 Swami Satyananda Saraswati 2006: 396.
46 Hirschi 2014: 9.
47 Uo. 72.
48 Uo. 86.
49 Uo. 160–161.
50 Iyengar 2010: 123.
51 Uo. 131–132.
52 Horsley 2007: 19.
53 Iyengar 2010: 128.
54 Palágyi 1988: 46.
55 Soder-Feichtenschlager – Weiglhofer 1992: 74.
56 Gaura-Krisna Dász 2008: 82–83.
57 Vollmar 2015: 33.
58 Szvámi Szárádananda 2014: 40.
59 Jelentése: szimbólum; Horsley 2007: 26.
60 Szvámi Szárádananda 2014: 41.
61 Uo. 42.
62 Gaura Krisna Dász 2008: 85.
63 Bhg. 2.56.
64 Bhg. 18.66.
65 Mercier 2007: 81.
66 Horsley 2007: 29.
67 Uo. 29.
68 Dzsohari 2003: 72.
69 Horsley 2007: 29.
70 Horsley 2007: 26., Vollmar 2015: 24., Anodea 2007: 84.
71 Anodea 2007: 84.
72 Horsley 2007: 30.
73 Szvámi Szárádananda 2014: 47.
74 Uo. 46–47.
FELHASZNÁLT IRODALOM
- Anodea, Judith: A csakrák bölcsessége: útmutató testünk és lelkünk megismeréséhez. Alexandra Kiadó, Pécs, 2007.
- Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. C.: A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van. The Bhaktivedanta Book Trust, 2008.
- Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. C.: Śrīmad-Bhāgavatam, Harmadik Ének, 2. kötet. The Bhaktivedanta Book Trust, 1993.
- Dzsohari, Haris: Csakrák – Rejtett energiaközpontok. Édesvíz Kiadó, Budapest, 2003.
- Gaura Krisna Dász (Dr. Tóth-Soma László): Jóga tiszta forrásból. Lál Kiadó, Budapest, 2008.
- Gaura Krisna Dász (Dr. Tóth-Soma László): Relaxáció, pránáyáma és csakrameditáció (Oktatási segédanyag). Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2015.
- Gauranga Das (Szűcs Gábor): A védikus asztrológia kézikönyve. Lál Kiadó, Budapest, 2002.
- Hirschi, Gertrud: Mudrák – Az ujjak jógája. Bioenergetic Kiadó, Budapest, 2014.
- Horsley, Mary: Csakra gyakorlatok – A csakrák harmonizálása jógával. Bioenergetic Kiadó, Budapest, 2007.
- Iyengar, B.K.S.: Jóga új megvilágításban. Saxum Kiadó, Budapest, 2010.
- Iyengar, B.K.S.: Pránájáma új megvilágításban. Filosz Kiadó, Budapest, 2015.
- Képes Andrea – Medvegy Gergely – T. Ozorák Zsuzsanna: Hatha-yoga gyakorlatok (Oktatási segédanyag). Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2015.
- Medvegy Gergely: Pránájáma és csakra-harmonizáló tanfolyam (Tanfolyami segédanyag). Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2014.
- Mercier, Patricia: The Chakra Bible. Sterling Publishing, London, 2007.
- Palágyi Jolanda: Gyógyító zónák – Talp- és tenyérmasszázs. Planétás Könyvek, Nyíregyháza, 1988.
- Soder-Feichtenschlager, Ferdinand – Weiglhofer, Maresi: Gyógyító talpmasszázs. Hunga-Print Nyomda és Kiadó, Budapest, 1992.
- Stephens, Mark: Yoga Sequencing – Designing transformative yoga classes. North Atlantic Books Berkeley, California, 2012.
- Szárádananda, Szvámi: Csakra meditáció. Bioenergetic Kiadó, Budapest, 2014.
- Swami Satyananda Saraswati: Ászana Pránájáma Mudrá Bandha. Satyananda Jóga Magyarországon Alapítvány, 2006.
- Tóth-Soma László: Pránájáma és csakra meditáció (Oktatási segédanyag). Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2008.
- Uhl, Marianne: Csakra talpmasszázs – Lazítás reflexológiával. Édesvíz Kiadó, Budapest, 1997.
- Vollmar, Klausbernd: A csakrák: gyakorlati kézikönyv. Bioenergetic Kiadó, Budapest, 2015.
- Wagner, Franz: Reflexzóna-masszázs. Holló és Társa Kiadó, Budapest, 2005.