Lapszám: Jóga 4. – 23 – XXII/1 – 2019. november
Szerző: Salamon Alex
Könyv: Gaura Kṛṣṇa Dāsa – Raṅginī Devī Dāsī – Medvegy Gergely – Kapisinszky Judit: Jóga tiszta forrásból. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2019.
Cikk letöltése pdf-ben: Könyvajánló – Gaura Kṛṣṇa Dāsa – Raṅginī Devī Dāsī – Medvegy Gergely – Kapisinszky Judit: Jóga tiszta forrásból
Új köntösbe öltöztetve és kibővítve vehetjük a kezünkbe a Jóga tiszta forrásból című könyvet. A mű szerzője, Tóth-Soma László – avatott nevén Gaura Kṛṣṇa Dāsa1 átdolgozta az első kiadást, illetve a három társszerző: Képes Andrea – avatott nevén Raṅginī Devī Dāsī,2 Medvegy Gergely,3 Kapisinszky Judit4 újragondolták a könyv második felét, az Āsanák, prāṇāyāma-gyakorlatok, mudrāk, bandhák és kriyāk című fejezetet. A három társszerző Gaura Kṛṣṇa Dāsa tanítványa, akik a jóga gyakorlati aspektusában igen járatosak.
A könyvet kinyitva az első oldalon, a lap alján láthatjuk a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola logóját, egy hattyút. A hattyú, mint jelkép számos kultúrában megjelenik, a védikus5 hagyomány szerint pedig megvan az a különleges képessége, hogy a tejjel kevert vízből csupán a tejet szippantsa fel, s meghagyja a vizet.6 Ez azt jelenti számunkra, hogy igyekezzünk a lényeget, az esszenciát megragadni és megismerni, ahogyan ezt a Jóga tiszta forrásból című kötet is teszi. A mű teljesen új előszót kapott, mely a szerző saját tollából származik. Formailag és stílusában a szöveg végig azonos marad, valamint a könyv tartalmának megértését sok kép és táblázat is segíti, a gondolatmenet így jól követhető. A könyv három nagyobb egységből épül fel, melyek fejezetekre és alfejezetekre tagolódnak.
Néhány alfejezet forrásolvasmányt is tartalmaz. Az első nagyobb egység A jóga tudománya címet viseli (27–215. oldal), és magába foglalja a vaiṣṇava7 jógafilozófiát. Emellett széles rálátással tárgyalja a jógaelmélet területeit és a hinduizmus irányzatait, illetve a velük kapcsolatos alapismereteket.
A következő nagyobb egység az Āsanák, prāṇāyāma-gyakorlatok, mudrāk, bandhák és kriyāk címet kapta (221– 603. oldal). Az előszóban a szerző leírja, hogy ez a fejezet a három tanítványának köszönhetően jött létre.8 Nyelvi stílusában eltér a könyv első részétől, mert a szöveg megfogalmazásánál elsősorban a praktikus szempontokat tartották szem előtt.9 Tárgyalja és részletezi a jógapózokat, a légző-, illetve egyéb gyakorlatokat. Az utolsó fejezet pedig segítséget, tanácsokat ad az otthoni gyakorláshoz. Az utolsó alfejezet a lelki gyakorlatok (sādhana)10 naplóját is tartalmazza.
Az első fejezet a jóga szó definiálásával kezdődik, megalapozva a könyv fő mondanivalóját. Az értelmezést két irányból közelíti meg, amelyeket forrással és hivatkozással is alátámaszt. Megtudhatjuk, hogy miért létezik ennyiféle jógairányzat, a négy fő irányzat11 fokozatairól és azok eszközeiről pedig részletesen is olvashatunk. Végül eljutunk a hinduizmus főbb irányzatainak bemutatásához, a vaiṣṇavizmus négy ágának, majd a Śiva- és Śakti-központú jógairányzatoknak az ismertetéséhez. A mű első részében kapott helyet a prāṇāyāma12 elméleti leírása és a cakrákról13 szóló tudomány, melybe a kuṇḍalīni-energia14 felemelése is beletartozik. A szöveg könnyen értelmezhető, és jól leírja a fenti fogalmak fontosságát és szerepét. További alfejezetekben olvashatunk a meditációról, a jógafilozófia alapvető forrásirodalmáról és a jógában gyakorolt irányelvek és szabályok lényeges tudásáról.
A Jóga tiszta forrásból második része ahogy már szó volt róla – részletes leírást tartalmaz az említett gyakorlatokról. Először általános jellemzést találunk a jógaórákon használt testhelyzetekről, és tanácsokat kapunk a gyakorlásuk megkezdése előtti teendőkhöz. Az első kiadáshoz képest kibővült az āsana-eszköztár, több kép is ábrázol egy-egy jógapózt – ezek a póz felvételét és lebontását is jól szemléltetik. Az āsanákat megelőzően a sūrya-namaskāra, vagyis a Napüdvözlet leírását és pózainak részletes ismertetését olvashatjuk. Majd ezt követi 87 āsana, a részlégzéseken15 kívül még nyolcféle légzőgyakorlat, három bandha16 és mindezek együttes alkalmazása, végezetül három kriyā.17 Az āsanákat abc-sorrendben találjuk, így könnyebb az adott jógapóz megkeresése. Minden āsana leírása tartalmazza a felvétel lépéseit, a kitartás alatti erővonalakat és akciókat,18 a kitartás alatti figyelemvezetést és légzést, az āsana-változatokat, a felkészítő āsanákat, a rávezető eszközös és páros gyakorlatokat, a hatásokat és végül az ellenjavallatokat és a javasolt könnyítéseket. Látható tehát, hogy a jógapózokat minden szempontból megvizsgálták, így nagyon részletes és alapos tudás tárul elénk.
A könyv harmadik nagy egysége a Függelék. Itt kaptak helyet azok a segédletek, amelyek nem illeszkednek bele az első két fejezetbe, de szervesen kapcsolódnak a könyv témájához és a jógagyakorlat elemeihez. A könyvet 142 tételből álló irodalomjegyzék (többségében angol nyelvű szerzőktől származó művek), szanszkrit kiejtési útmutató és āsana-kereső (a magyar elnevezések szerint) zárja.
A Függelékben számos gyakorlati és elméleti segítségnyújtás, táblázat, útmutatás található, illetve olyan gyakorlatok, amelyek a jógapózok pontos elsajátítását könnyítik meg. Az első ilyen alfejezet, A személyiség modern értelmezései az emberi elmét és az emberi viselkedésmintákat írja le – ez az úgynevezett jógapszichológia. A további alfejezetek: az étel felajánlása; relaxációs séma; japázás19 előtti imák és egyéb mantrák; bemelegítő gyakorlatok az āsana-gyakorlás előtt, amelyek segítséget nyújtanak az ízületek és az izmok átmozgatásához különböző testhelyzetekben, hogy el tudjuk kerülni a sérüléseket. Az Eszközhasználat a haṭha-jóga órákon fejezet leírja az eszközök fajtáit és általános használatukat. „Az eszközök alkalmazása nagyobb figyelmet igényel az oktató és nagyobb fegyelmet a csoport részéről, mert helytelenül alkalmazva bizonyos helyzetekben akár sérüléseket is okozhatnak.”20
A rávezető technikák āsana-típusok szerinti felsorolása átfogó és alapos segítséget nyújt az egyes jógapózok helyes kivitelezéséhez. Az Előkészítő, felkészítő gyakorlatok és āsanák a légzés tudatosítására és fejlesztésére című rész a helyes légzés megtanítására és tudatosítására hivatott. A Vrindávan-Gangótri jógarendszert ismertető fejezet rendszerbe foglalja és megvalósíthatóvá, átláthatóvá, követhetővé teszi a jóga különféle elemeit.21 Ez az egység a rendszer bővebb leírását, illetve gyakorlatsorokat tartalmaz. Utolsó alfejezete a Bhagavad-gītā harminc legfontosabb versét foglalja magába.
Gaura Kṛṣṇa Dāsa könyvéről bizton állíthatjuk, hogy rendkívül konzisztens, a jógát széles látókörrel és minden irányból megközelítő mű, ellentmondások nélkül. A kezdő gyakorlók számára következetesen és érthetően adja át azt a lényeges tudást, amely ahhoz szükséges, hogy eligazodjanak a jóga szerteágazó ösvényein. Azok számára is kiváló olvasmány, akik már jártasak valamilyen szinten a jóga tudományában, de szeretnék elmélyíteni az ismereteiket. Az egyes fejezetek külön-külön is olvashatóak, önállóan is megállják a helyüket, ám ha valaki igazán szeretne belemerülni e tudományba, akkor ajánlatos a sorrendet figyelembe véve tanulmányozni a könyvet. Véleményem szerint ez a mű a jelenleg Magyarországon kapható szakkönyvek közül kimagaslik számos fent említett erényével.
LÁBJEGYZET
1 Gaura Kṛṣṇa Dāsa: 2007 óta a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola rektorhelyettese, az Elméleti és Alkalmazott Jógatudományi Tanszék vezetője. Indiában, a kalkuttai Rabindra Bharati Egyetemen 2002-ben sikeresen védte meg doktori disszertációját. Fő kutatási területe a védikus jógafilozófia és pszichológia, valamint a jógahagyományok történeti vonatkozásai. Számos könyv, kiadvány, folyóiratcikk bizonyítja a témában való jártasságát.
2 Raṅginī Devī Dāsī: Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet 2002-ben. 2013-ban a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán vaiṣṇava jógamesterként végzett. Mesterszakos tanulmányait ugyanitt 2019-ben fejezte be.
3 Medvegy Gergely: Vaiṣṇava teológusi diplomáját 2011-ben, vaiṣṇava jógamester oklevelét 2012-ben szerezte a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán.
4 Kapisinszky Judit: 1975-ben végzett Pécsen a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. 2002 óta kizárólag jógaoktatással foglalkozik. Vaiṣṇava jógamester diplomáját 2013-ben szerezte a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán. 2017-ben jógaoktatói tevékenysége és a jóga elveit követő életvitele elismeréseképpen nyerte el a Jógarádzsa Kiválósági Díjat.
5 Védikus írások alatt a négy vedát, az upaniṣadokat (śruti), a purāṇákat és az ezek alapelveit követő itihāsákat értjük (smṛti). A hindu vallási hagyomány tágabb értelemben ezen írások hiteles, az alapelveket követő magyarázatait is védikusnak fogadja el.
6 Śrīmad-Bhāgavatam 4.9.28 magyarázat.
7 Viṣṇu-hívő, Kṛṣṇa-tudatú.
8 Gaura Kṛṣṇa 2019:18.
9 Uo. 18.
10 Jelentése: gyakorlás.
11 Ezek: a karma-yoga, vagyis az önzetlen cseleke-detek jógája; a jñāna–yoga, a transzcendentális tudás elsajátításának útja, ami magában foglalja Patañjali nyolcfokú aṣṭāṅga-yoga rendszerét is és a bhakti-yoga, a szeretet és odaadás jógája.
12 A prāṇāyāma jelentése a légzés és az életerő szabályozása.
13 Az energiavezetékek találkozásánál létrejövő finom szintű energiatölcsérek, amelyek a környezetből életlevegőt juttatnak a testbe.
14 A kuṇḍalīni-energia felemelése az anyagi tudat tisztításának, illetve felemelésének a folyamata, ami a lelki tudat küszöbének elérését eredményezi.
15 Aszerint, hogy a tüdő mely részét használjuk a hétköznapi légzésünk során, technikailag három légzéstípust különböztetünk meg: 1.) hasi (mély) légzés, 2.) bordaközi vagy mellkasi (közép) légzés és 3.) kulcscsonti (felületes) légzés.
16 Olyan testhelyzet, amelyben bizonyos szervek vagy testrészek erős fogásban, összehúzott, szabályozott állapotban vannak.
17 A kriyāk olyan gyakorlatok és módszerek, amelyek a testünk belső régióit (testüregeket, beleket, tüdőt stb.), illetve a látásunkat tisztítják.
18 Az erővonal az a nyújtózási irány, amelyen a figyelmünket az āsana kitartása közben végig-vezetjük. Ennek van egy kiindulási pontja és egy meghatározott iránya. Akciónak azt az izommunkát nevezzük, amely az erővonal mentén történő nyújtózkodás (és figyelemvezetés) következtében jön létre.
19 A japázás egy mantra folyamatos ismétlése. A mantra kifejezés két szanszkrit összetevője a man az elmére a tra pedig a tisztításra utal, vagyis nyersfordításban a mantra szó jelentése: elmetisztítás.
20 Gaura Kṛṣṇa Dāsa 2019: 646.
21 A Vrindávan-Gangótri jóga egy komplex életvezetési rendszer, amelyet a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola tanárai és oktatói hoztak létre, ötvözve a hagyományos jóga elemeit, az āyurvedikus életmódot, a természetes gyógymódokat, a védikus pszichológiát, valamint általában az indiai és azon belül a vaiṣṇava kultúra szellemi hagyatékát.
FELHASZNÁLT IRODALOM
- Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. C.: Śrīmad-Bhāgavatam. (Negyedik Ének 1. kötet). The Bhaktivedanta Book Trust, [s. l.], 1994.