Görgessen tovább

Környezetvédelem - Fenntartható társadalom
Beszámoló a X. Létkérdés Konferenciáról
 A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola (BHF, www.bhf.hu) 2015. november 26-án immár tizedik alkalommal rendezte meg éves tudományos eszmecseréjét, a Létkérdés Konferenciát (www.letkerdes.hu). E rendezvények témája évről évre a legégetőbb, legaktuálisabb társadalmi problémákat feszegeti. A téma ezúttal a környezetvédelem volt, amelyet – a szokásostól eltérő módon – nemcsak környezeti és társadalmi, hanem lelki, spirituális és egyéni szempontból is vizsgáltak az előadók. A X. Létkérdés Konferencia, mint a címéből is következik – Megsebzett Föld – A gyógyító te magad légy! – a jelen helyzet értékelésén túl a megoldásokra fókuszált. Tudományos alapossággal mutatta be a természeti környezet jelenlegi állapotát, feltárta, mi az a társadalmi folyamat, amellyel idáig jutottunk, és hogy mit tehetünk jövőnk megalapozása, bebiztosítása érdekében. Ezért nagy hangsúlyt helyezett a közösségi reakciókra, a kézzelfogható megoldásokra is. A konferenciának, a korábbi évekhez hasonlóan, a Deák tér közelében található Corner Rendezvényközpont adott otthont.
A jubileumi rendezvényt Banyár Mag­dol­na (Mahārāṇī Devī Dāsī), a Főiskola rektora nyitotta meg, telt ház előtt tartva meg beszédét. Kiemelte, hogy a Főiskola számára mekkora sikert jelent az az érdeklődés, amely lehetővé tette a Létkérdés Konferencia eme jubileumi ülését. Ez a rendezvény az egyik legfontosabb fóruma a Főiskolának, és minden alkalommal valódi létkérdések kerülnek terítékre, melyek országra, nemre, fajra, földrajzi helyre, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül minden embert komolyan érintenek. Röviden szót ejtett a korábbi rendezvények témáiról is, amelyek  aktualitásukat ma sem vesztették el. Majd elmondta, hogy az idei konferencia a legnagyobb globális létkérdést, természeti környezetünk megvédését, életmódunk fenntarthatóságának problémáit járja körül.
Délelőtt az elméleti alapvetésű előadások hangzottak el, melyek sorát aVilághelyzet környezeti szempontból címmel Vida Gábor biológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora nyitotta meg. Elemzését azzal kezdte, hogy a világ ugyan látványosan fejlődik, de sokak szerint ez a fejlődés megkérdőjelezhető, hiszen eltérő lehet, hogy ki mit nevez fejlődésnek. Emellett többféle, egyre növekvő mértékű gonddal is szembesülnünk kell: a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a termőtalaj és az erőforrások egyre gyorsuló fogyatkozása, az ivóvíz és az élelem hiánya, illetve az irántuk rohamosan növekvő igény; ezek következményeként tájrombolás, szennyezés; összességében: a fenntarthatatlanság. A fenntartható fejlődés csak illúzió. A tudós olyannyira aggasztónak látja a helyzetet, hogy véleménye szerint az egész emberiség sorsa a közeljövőben kritikus módon fog eldőlni.
A második előadást Hetesi Zsolt tartotta: A fenntarthatóság elvi alapjai: E­ner­gia, táj, rendszerszemlélet címmel. He­te­si fizikus és csillagász, munkatársa és alapítója a Fenntartható Fejlődés és Erő­források Kutatócsoportnak, mely tudományos elemzéseket és ismeretterjesztő írásokat tesz közzé a témakörrel kapcsolatban. Előadásában rámutatott az ember felelősségére a Föld sorsával kapcsolatban. Akár elfogadjuk, akár nem, felelősek vagyunk mindennapi döntéseinkért, fogyasztási szokásainkért, azért, amit meg­te­szünk és azért is, amit nem teszünk meg Földünkért. Többek között felvetette, hogy a kételkedő emberek számára még ma sem egyértelmű, hogy az éghajlat is az ember hatására változik. Ehhez megcáfolhatatlan bizonyítékok sorát hozta egy látványos és hatásos vetítés keretében.
A harmadik előadás Az ökológiai válság társadalomtörténeti nézőpontból címet viselte, Sonkoly Gábor (Rādhānātha Dāsa) előadásában. Sonkoly Gábor a történelemtudomány kandidátusa, e­gye­temi docens, az „Atelier” Európai Historiográfia és Társadalomtudományok Tanszék és Doktori Program vezetője, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola címzetes főiskolai tanára. Előadásában három témát mutatott be: 1) az ember és a természet viszonyának problémáját a kora újkori (16–19. századi) Európában; 2) ennek változását a modernizáció hajnalán a forradalmak korában; 3) a kortárs ökológiai válság szellemi gyökereit, amelyek ebből a két korszakból erednek. Példaként Angliát hozta fel, mivel ez az ország volt az iparosodás és az ezzel járó modern viszonyok kialakulásának élenjárója. Vázolta, hogy a természet kizsákmányolásának (szocialista utópisták, Engels), illetve legyőzésének (Comte) 19. századi imperatívusza mennyiben származik a zsidó-keresztény vallási-teológiai hagyományból. A vegetarianizmus kora újkori megítélésén, illetve a 18. század legvégén induló intézményesülésén keresztül pedig azt mutatta be, hogy a természet leigázásából származó bűntudatot hogyan váltották fel előbb a szentimentalizmus különböző formái (kisállat-kultusz, változó kulináris szokások, a „vadak” iránti empátia), majd a jogvédelem kiterjesztése a természet kiválasztott elemeire (rabszolga-felszabadítás, természetvédelem, állati jogok). Előadását azzal a következtetéssel zárta, hogy a jogvédelmet a „vadak” és a kiskedvencek védelme után az ún. haszonállatokra is ki kell terjeszteni, különben az intézményesített bűntudat, az újfajta érzékenységek és az emberi társadalom szellemi alapjai között feszülő ellentétek továbbra is morális, és ebből következő gazdasági és társadalmi válságokhoz fognak vezetni.
A délelőtt utolsó előadása: A környezetvédelem spirituális vonatkozásai címmel Śivarāma Swami Mahārājától hangzott el, aki a Krisna-tudat Nemzetközi Közössége (ISKCON) alapító lelki tanítómestere, A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda tanítványa. 1979-ben a lemondott szerzetesi (sannyāsa) rendbe lépett, és jelenleg az ISKCON Irányító Testületének (GBC) a tagja, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének (HUSKCON) a vezető lelkésze. Śivarāma Swami Mahārāja elmondta, hogy a környezetvédelem szük­ségességének okai mi magunk vagyunk, és az az életstílus, amit választunk. A mohóságot, amellyel kizsigereljük Föld Anyánkat, nem elég csökkenteni, hanem teljesen meg kell szüntetni, különben a vesztünkbe rohanunk. A környezetvédelem ma már nem egy lehetőség, nem egy választható életstílus, hanem a túlélés egyetlen útja. Meg kell értenünk, hogy a fenntartható fejlődés az anyagi világban – amelynek kapacitásai végesek – egyszerűen nem létezik. Ahhoz, hogy megismerjük és megértsük az univerzum határait, lehetséges, hogy nemcsak a természettudományokat, hanem sokkal inkább a metafizikát kell segítségül hívnunk!
A délelőtti előadások révén a hallgatóság teljesebb képet kaphatott a világunkat és létünket ténylegesen fenyegető globális környezeti válságról, illetve szembesülhetett azzal is, hogy egy olyan komplex krízisjelenséggel állunk szemben, amely nemcsak ökológiai, hanem társadalmi, gazdasági, sőt kulturális-spirituális kérdéseket is felvet. Elegendő-e, ha a politikusokra, illetve a tudósok tanulmányaira, találmányaira, legjobb esetben a civil szervezetekre bízzuk magunkat, hogy a vészjósló jövőt elkerüljük? A konferencia délutáni előadásainak célja az volt, hogy az oly gyakran hangoztatott „én túl kicsi vagyok ahhoz, hogy bármilyen befolyással legyek a világ történéseinek alakulására” pesszimista nézettel szemben bebizonyítsa, hogy az egyén és az egyének alkotta kis közösségek igenis meghatározó szereppel bírnak egy jobb, boldogabb és fenntarthatóbb jövő létrehozásában. Ha mindenki hasonlóan gondolkodik és cselekszik, annak kézzelfogható hatása van. Ha példaként szolgálunk a környezetünk számára, továbbá nyitottak, tanulásra készek és együttműködőek vagyunk, képesek lehetünk változtatni a világ folyásán, és elkerülhetjük a jövőnket fenyegető ökológiai katasztrófát is. A válságjelenségek megszűnése paradigmaváltás nélkül aligha elképzelhető. Korábbi társadalmi értékeinket megkérdőjelezve megváltoztathatjuk a világnézetünket, új értékeket és meggyőződést alakíthatunk ki, amelyek hatással lehetnek a viselkedésünkre is. A délutáni előadások sikeres gyakorlati megoldásokat mutattak be: olyan előadókat hallhatott a publikum, akik személyes példájukkal és az általuk létrehozott és működtetett kezdeményezések révén bebizonyították: a környezettudatos életmód, a fenntarthatóság a gyakorlatban is járható út.
Fatér Barna és Cuhorka Kata, a gyapai ÉletKert tulajdonosai, Akik kiszálltak a mókuskerékből című rendhagyó dialógu­sukban elmondták, hogy néhány éve gyökeres életmódváltásra szánták el magukat, és a mindennapok mókuskerekéből kilépve vidékre költöztek, hogy egy, a közösséggel és a természettel harmóniában lévő, önfenntartó életet élhessenek. Őszinte párbeszédük révén a közönség megismerte a témával kapcsolatos gondolataikat, és képet alkothatott mindennapjaikról, annak nyers valósága mellett a lélekemelő pillanatairól is.
A második előadást Közösségi kert – városi paradicsom címmel Kling Ferenc „Gibbon”, a főváros VIII. kerületében működő közösségi kert, a Grundkert koordinátora tartotta. Az előadó a cselekvő erőszakmentesség (ahiṁsā) híveként immáron húsz éve számos hazai alulról jövő, civil kezdeményezés aktív résztvevője, szervezője. Városlakóként a közösségi kertek révén találta meg kapcsolódási pontját a természettel, és örömmel tölti el, hogy a Grundkert szervezőjeként lehetősége nyílik az emberekkel és a fenntarthatósággal egyszerre foglalkozni, illetve hozzájárulhat ahhoz, hogy embertársainak önmagukhoz, egymáshoz és a természethez fűződő viszonya javulhasson. A közösségi kert példa arra, hogy másként is lehet élni a városban. Amellett, hogy a városrehabilitáció számára környezetbarát hasznosítási megoldást, a kert a közösen végzett munka, a közösségi lét megélése révén számos jótékony hatással bír, és örömet okoz azok számára, akik ilyen projektekben vesznek részt. 
A délután talán leginspirálóbb előadója Horváth Gáspár, a Miutcánk.hu kezdeményezés társalapítója volt, aki Te is jössz a mi utcánkba?: Jószomszédi kapcsolatok a társadalmi és ökológiai fenntarthatóságért címmel tartotta meg prezentációját. A több tízezer fős tagsággal rendelkező, a lokalitásra és bizalomra építő közösségi oldal és közösségépítő platform célja, hogy az emberek megismerhessék a környezetükben élőket és felismerhessék a jó szomszédságban rejlő lehetőségeket. A társadalmi fenntarthatóságot elősegítendő célul tűzték ki, hogy a városokra oly jellemző elidegenedés folyamatát a visszájára fordítják azáltal, hogy elősegítik a jószomszédi kapcsolatok kialakulását. Emellett a kezdeményezés másik, nem titkolt küldetése az is, hogy egy olyan kommunikációs felületet biztosítson, amely időt, pénzt és nem utolsósorban energiát spórol tagjainak, ami nemcsak közösségi, hanem környezetvédelmi szempontból is pozitív hatással bír.
Szabó Hajnalka, aki maga is lelkes városi kertész, a Kispesti Közösségekért Civil Társulás elnöke Életmódzöldítés és közösségépítés Kispesten című előadásában a kerület első közösségi kertjének tagjaként, illetve korábban kertvezetőjeként ismertette a Társulás célját: az induló/már meglévő közösségek segítése, támogatása; a fenntartható fejlődés üzenetének terjesztése; közösségi kezdemé­nyezések szervezése, működtetése; a je­len és jövő generáció számára ismeretterjesztés és élhető környezet kialakítása; valamint a tudatos vásárlás és felhasználás ösztönzése, kreatív és innovatív megoldások kutatása és fejlesztése. Öko-kör koordinátorként előadásában részletesen kitért az életmódzöldítés másik népszerű formájára, amelynek során a résztvevők közös összejöveteleiken, kis csoportokban, ún. öko-körökben sajátíthatják el a környezettudatos életmód fortélyait, azáltal, hogy megosztják egymással háztartás-zöldítő tapasztalataikat, és tanulnak egymástól.
A Konferencia zárásaként Pőcze Vilmos (Pārtha Dāsa) „Egyszerű életmód, emelkedett gondolkodás” – Élet egy védikus hagyományokra épülő közösségben címmel tartott előadást. A környezetvédelmi szakember, jelenleg a Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm környezetgazdálkodási vezetője és az Öko-völgy Alapítvány munkatársa, elmondta, hogy a környezettudatos életvitel ma sokszor abban a vágyálomban fogalmazódik meg, hogy falura, tanyára költözünk és önfenntartókká válunk, de ha nem magából a földből kívánunk és tudunk megélni, akkor a valódi lényegétől megfosztott falu éppen olyan csapda, mint a metropoliszok – semmivel sem leszünk sikeresebbek vagy környezettudatosabbak egy lakóhelyváltástól. Ha a világ globális problémáira úgy reagálunk, hogy pusztán kimenekülünk az urbanizált terekből, akkor félő, hogy tökéletesen magunkra maradunk. Az előadás során a hallgatóság nemcsak arra kaphatott választ, mi vezetett odáig, hogy Krisna-völgy jelenleg Magyarország talán legjobban működő és világszinten is elismert ökofalu-közössége, de a fenntarthatóság valamennyi aspektusán végighaladva a részletekbe is betekintést nyerhetett. A közösség, amely a védikus szentírások utasításait követve, a védikus alapelvek alkalmazásával, az Isten-tudatosság révén vált a fenntartható életmód hazánkban is egyedülálló mintapéldájává, gyakorlati útmutatóul kíván szolgálni mások számára. Krisna-völgy léte annak bizonyítéka, hogy a fenntartható életmód legkönnyebben valószínűleg egy Isten-tudatos közösségben valósítható meg. A változás nem egyik napról a másikra következik be, és nem is nagy lépésekben mérhető. Viszont érdemes, sőt, úgy tűnik, szükséges elkezdeni tenni érte. Legyünk tudatosak, és tegyük meg az első lépést, azután a másodikat, a harmadikat... Bár az utolsó órák helyett már az utolsó percekben vagyunk, az ember és a természet viszonya nem egy elszenvedett dráma, még tehetünk a változásokért!
A rendezvényen mintegy kétszáz fő vett részt a nap folyamán, az érdekfeszítő előadásoknak köszönhetően sokan végighallgatták a nyolc órán át tartó előadássorozatot. A délelőtti elméleti és a délutáni gyakorlati megoldásokat kínáló részek között ízletes vegetáriánus, Istennek felajánlott ételt (prasādamot) fogyaszthattak a vendégek, valamint a Főiskola könyves standja ezúttal is az érdeklődők rendelkezésére állt. A TATTVA folyóirat korábbi számain kívül más, a jógával, az önmegvalósítással és ősi filozófiai témákkal foglalkozó könyveket is beszerezhettek az érdeklődők.
Harirāṇī Devī Dāsī (Baranyai Gyöngy­vér)
Hári Beáta


ISKCON Alapitó Acarya - A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola | Kapcsolat

A www.tattva.hu weboldalon található minden tartalom a Bhaktivedanta Hittudományi Fősikola tulajdona, vagy felhasználói joga alá esik.
Az oldalról minden tartalom átvételéhez az oldal üzemeltetőjének írásos engedélye szükséges. Tartalom átvételének igénylése: [email protected]
© 2019 Bhaktivedanta Hittudományi Fősikola
© 2019 Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítvány
Minden jog fenntartva!

Hare Kṛṣṇa Hare Kṛṣṇa Kṛṣṇa Kṛṣṇa Hare Hare
Hare Rāma Hare Rāma Rāma Rāma Hare Hare