Görgessen tovább

A védikus oktatás elmélete és gyakorlata
Gaurapada Dāsa (trans.): Śrī­mad-Bhā­gavatam: A Symphony of Commentaries on the Tenth Canto, Volume 1. Chapters 1–3
 Különleges ajándékot kapott 2017-ben a szanszkrit nyelven nem értő vaiṣṇava közösség, amikor a Touchstone Media kiadásában megjelent a Śrīmad-Bhāgavatam: A Symphony of Commentaries on the Tenth Canto című sorozat első kötete.[1] A Śrīmad-Bhāgavatam az eredeti négy Véda összefoglalásaként íródott Vedānta-sūtra „természetes magyarázata”,[2] 18.000 versből álló részletes kifejtése tizenkét énekben. A Bhāgavatamot a purāṇák közé sorolják,melyek a Védák tanításainak gyakorlati alkalmazását segítő ősi történelmi feljegyzések, s különleges helyet foglalnak el a szanszkrit szent szövegek között hatalmas terjedelmüknek és nagyon változatos tartalmuknak köszönhetően. India vallási és társadalmi történetét dokumentálják a korai időktől fogva, s a Védákban rejlő filozófiai tanítások gyakorlati alkalmazását segítik. A tizennyolc mahā-purāṇa közül a Śrīmad-Bhāgavatam kiemelkedő helyet foglal el, Caitanya Mahāprabhu[3] az összes védikus szentírás közül a legtisztábbnak és a legkiemelkedőbbnek tekintette.[4] Mivel a legtöbb védikus szentírástól eltérően a tökéletességhez vezető leggyorsabb úttal, a bhakti-yogával, az önzetlen, Istennek végzett odaadó szolgálattal foglalkozik, és mivel a legmagasabb rendű célként a vraja-bhaktit, az istenszeretet Vṛndāvanában élt legemelkedettebb szintjét írja le, és módszerként az Úr szent neveinek éneklését hangsúlyozza,[5] a gauḍīya-vaiṣṇavák legfontosabb szentírásuknak tekintik.
A szanszkrit nyelvű szöveghez számos vaiṣṇava ācārya írt kommentárt, angol nyelven azonban csak a modern kori A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda[6] magyarázatai olvashatóak,[7] illetve Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura (c.1626 - c.1708) Sārārtha-darśinī című magyarázata jelent meg Bhānu Swami[8] fordításában.[9] Így minden további kommentár angol nyelvű kiadása hiánypótló.
A kanadai Gaurapada Dāsa, a kötet fordítója a kiemelkedő szanszkrit tudós, Gopīparāṇadhana Dāsa[10] tanítványa, s szanszkrit nyelvi tanulmányait Indiában a Govardhana városban korábban működött Śrīmad-Bhāgavata-vidyā-pīṭham nevű iskolában végezte,[11] ahol az oktatás részét képezte a Bhāgavatam-kommentárok napi tanulmányozása Gopīparāṇadhana Dāsa útmutatásával. Gopīparāṇadhana Dāsa eltávozása után Matsya Avatāra Dāsa[12] vette át az iskola vezetését és az oktatást, és segítette Gaurapada Dāsa nyelvtani ismereteinek elmélyítését. Ő a szóban forgó kötet lektora is. Gaurapada Dāsa és Matsya Avatāra Dāsa több szövegen is dolgoztak már együtt. Fordítóként közös munkájuk Kavi Karṇapūra Alaṅkāra-kaustubha[13]című könyve. A szanszkrit költészet területén Gaurapāda Dāsa fordította angolra és Matsya Avatāra Dāsa lektorálta Jīva Gosvāmī Bhakti-rasāmṛta-śeṣáját[14]és Baladeva Vidyābhūṣaṇa Sāhitya-kaumudīját.[15]Gaurapada Dāsa a költészet témájában önálló kötetet is írt Versified History of Sanskrit Poetics: The Soul is Rasa címen. További munkái[16] a Puruṣa-sūkta fordítása Śaunaka kommentárjaival, Rūpa Gosvāmī Prayuktākhyāta-mañjarī[17] című könyvének fordítása, valamint Viṣṇu Purāṇa, Fifth Canto: Krishna’s pastimes címen a szöveg ötödik énekének fordítása. Elkészítette a jelen írás tárgyául szolgáló sorozat további öt kötetének fordítását is, melyek jelenleg lektorálásra, majd kiadásra várnak.[18]
A kötetet kézbe véve felmerülhet az olvasóban a kérdés, hogy vajon miért nem a Bhāgavatam Első Éneke kommentárjainak fordításával kezdődik a sorozat. A könyv bevezetőjéből kiderül, hogy ennek pusztán praktikus oka van: a Śrīmad-Bhāgavata-vidyā-pīṭham curriculumának része volt a Tizedik Ének egyes kommentárjainak közös fordítása, így a munka egy része már készen állt. Mivel a Bhāgavatam olvasásának előírt rendje, hogy az Első Énektől haladjunk folyamatosan a Tizenkettedikig, e kötetet azoknak az olvasóknak ajánlom, akik az első kilenc éneket már áttanulmányozták. A Tizedik Ének a mű tetőpontja, mely Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének földi megjelenését és itt végzett kedvteléseit mutatja be örök társainak társaságában. Az előző énekek ismerete nélkül könnyű félreérteni az Úr emberi cselekedeteit.
A Bhāgavatam Tizedik Éneke 90 fejezetből áll, s a jelen kötet az első három fejezet verseihez fűzött vaiṣṇava kommentárok közül az alábbiakat dolgozza fel teljes terjedelmükben vagy részlegesen:
Śrīdhara Svāmī: Bhāvārtha-dīpikā
Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura: Sā­rār­tha-­darśinī
Sanātana Gosvāmī: Bṛhad-vaiṣṇava-toṣaṇī
Jīva Gosvāmī: Laghu-vaiṣṇava-toṣaṇī
Jīva Gosvāmī: Krama-sandarbha
Baladeva Vidyābhūṣaṇa: Vaiṣ­ṇa­vā­nan­di­nī
Śrīnātha Paṇḍita: Caitanya-mata-mañ­juṣā
Ismeretlen szerző: Bṛhad-krama-san­dar­bha
Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura: Tathya
Vijayadhvaja Tīrtha: Pada-ratnāvali
Vīra-Rāghava: Bhāgavata-candra-cand­rikā
Vallabhācārya:Subodhini
Śukadeva Mahārāja: Siddhānta-pradīpa
Vaṁśīdhara Paṇḍit: Bhāvārtha-dīpikā-prakāśa
Paṇḍit Gaṇgā: Anvitārtha-prakāśikā
A bevezetés felsorolja és röviden bemutatja a kötetben szereplő kom­mentárok szerzőit s magyarázataik sajátosságait, valamint a kommentárok pre­zen­tá­lá­sá­nak módját. Mind a négy va­iṣ­ṇa­va-sam­pra­dā­ya nézeteit is ismerteti, ami külön érdekessé teszi a szöveget.
A kötet fő részét képező három fejezetben a versek nem az ISKCON-bhakták által megszokott BBT-kiadás[19] szanszkrit szövegét követik, hanem Śrīdhara Svāmī Bhāgavatamjáét,és averssorokat Jīva Gosvāmī alapján csoportosították versszakokká. Így a versszámok időnként eltérhetnek a BBT kiadásáétól. A szanszkrit versek latin betűs diakritikus átírását a szavankénti fordítás követi, majd a versek szintaktikai felbontását látjuk az ācāryák kommentárjai alapján. Ez a mondattani elemzés adja meg a versek jelentésének kulcsát. Gyakorlatilag a versben szereplő szavak prózába rendezését láthatjuk. A Bhāgavatam verseinek fordításánál Gaurapada Dāsa a szöveghűségre törekszik, nem emeli be a versfordításokba a kommentárok elemeit, s amennyire az angol nyelv engedi, tükrözi a szavak szintaktikai kapcsolatát. Az értelmezéshez kiegészítésként hozzáértendő, de a versben nem szereplő szavak zárójelben jelennek meg. E kiegészítések nem a fordító önkényes betoldásai, hanem a kommentárokból átvett kifejezések. A szintaktikai felbontás után következnek maguk a kommentárok. E magyarázatok eredeti szanszkrit szövege nem szerepel a kötetben, de a bevezetésből kiderül, hogy a szerző mely kiadók mely szövegváltozatait használta. A kommentárok általában a fenti sorrendben jelennek meg, de többnyire nem teljes terjedelmükben. Mivel gyakori közöttük az átfedés, a fordító a saját megítélése szerint emel ki részeket az ācāryák írásaiból, s kerüli az ismétléseket. Az így kapott eredmény csodálatosan szemlélteti a vaiṣṇava szenteknek e magasztos szöveggel kapcsolatos változatos megvalósításait, és kétségtelenül különleges élményt nyújt.
A kötet két függeléket is tartalmaz, melyek a Bhāgavatam Tizedik Éneke máso­dik és harmadik fejezetének kommen­tár­ja­i­ban megjelenő fogalmakat és kon­cep­ci­ókat fejtik ki. Az első függelék a prā­ṇa szó jelentését ismerteti részletesen, a második pedig a nirviṣeśa szó különféle használatait mutatja be. A vaiṣṇava teológia e két lényeges fogalmának a különféle ācāryák szemszögéből való értelmezése és ezen értelmezések összehangolása különleges tartalmakat tár fel.
A hiánypótló kötet egy komoly tudományos munka, s a Bhāgavatam Tizedik Éne­kének mélységeit megismerni vágyó va­iṣ­ṇa­vák számára különleges kincs. Mivel a könyv egy sorozat első kötete, várakozással tekintünk a Tizedik Ének további fejezeteihez fűzött hasonló kommentárok elé.


[1]  Gaurapada Dāsa (trans.): Śrīmad-Bhāgavatam: A Symphony of Commentaries on the Tenth Canto, Volume 1. Chapters 1–3. Touchstone Media, Kolkata, 2017. 692 oldal.
 
[2]  Természetesnek azért nevezik, mert Vyāsadeva a szerzője mind a Vedānta-sūtráknak, mind a Śrīmad-Bhāgavatamnak, minden védikus tudás lényegének. (Śrīmad-Bhāgavatam 1.1.7 magyarázat)
 
[3]  Śrī Kṛṣna, az Istenség Legfelsőbb Személyisége legutóbbi inkarnációja, aki 1489-ben jelent meg Bengálban, s megalapította a gauḍīya-vaiṣṇava sampradāyát (tanítványi láncolatot).
 
[4]  Caitanya-mata-mañjuṣā 6.
 
[5]  Például: Śrīmad-Bhāgavatam 2.1.11, 11.2.39–40, 11.2.55.
 
[6]  1896-1977, A Kṛṣna-tudat Nemzetközi Kö­zös­ségének (ISKCON) alapító ācāryája.
 
[7]  Bhaktivedanta Swami Prabhupāda a Tizedik Ének 13. fejezetéig jutott el a szöveg fordításával és kommentálásával, a további fejezeteket tanítványai fejezték be.
 
[8]  A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda tanítványa, a Krisna-tudat Nemzetközi Közössége  (ISCKON) vezető testületének tagja. Számos könyvet fordított bengáli illetve szanszkrit nyelvről.
 
[9]  Bhānu Swami (trans.): Śrīmad-Bhāgavatam Sārārtha Darśinī 1–9. kötet. Sri Vaikunta Enterprises, Chennai 2008–2011.
 
[10]Gopīparāṇadhana Dāsa (1950-2011) az Egyesült Államokban született, a Columbia Egyetemen szerzett BA diplomát nyelvészetből, majd A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda útmutatásával, az ő tanítványaként vált szanszkrit tudóssá. Prabhupāda eltávozása után részt vett Prabhupāda Bhāgavatam-fordításának és kommentálásának befejezésében. Számos más munkája közül a legkiemelkedőbb Sanātana Gosvāmī Bṛhad-Bhāgavatāmṛtájának szanszkritról angol nyelvre való lefordítása.
 
[11]A Gopīparāṇadhana Dāsa által 2005-ben alapított iskola nemcsak szanszkrit nyelvtant, hanem beszélt szanszkritot, kāvyát (költészetet) és nyāyát (logikát), valamint gauḍīya-vaiṣṇava filozófiát is oktatott, és a diákokat brāhmaṇikus tulajdonságokra és az odaadás emelkedett szintjére is nevelte. Célja fordítók és lektorok kinevelése volt az ISKCON könyvkiadója, a Bhaktivedanta Book Trust számára.
 
[12]Az ausztrál származású Matsya Avatāra Dā­sa szan­szkrit tudását Yadu Dāsától, a Ha­ri­nā­mām ṛ­ta-vyā­ka­ra­ṇa fordítójától kapta. Hat évig tanított szanszkrit nyelvtant Govardhanánál a Śrī­mad-­Bhā­ga­va­ta-vid­yā-­pīṭh­am­ban, majd három évig az iskola vṛndāvanai helyszínén.
 
[13]Kavi Karṇapūra: Alaṅkāra-kaustubha, The Jewel of Poetics (trans.: Gaurapada Dāsa, Mats­ya Avatāra Dāsa). Ras Bihari Lāl and Sons, Vṛn­dā­vana, 2017.
 
[14]Jīva Gosvāmī: Bhakti-rasāmṛta-śeṣa (trans.:. Gaurapada Dāsa). Rasbihāri Lāl & Sons, Vṛn­dā­vana, 2015.
 
[15]Baladeva Vidyābhūṣaṇa: Sāhitya-kaumudī (trans.: Gaurapada Dāsa). Rasbihāri Lāl & Sons, Vṛn­dā­vana, 2015.
 
[16]http://news.vrindavantoday.org/2017/07/new-publication-explores-krishna-rasa/
 
[17]Rūpa Gosvāmī: Prayuktākhyāta-mañjarī (trans.: Gaurapada Dāsa). Rasbihāri Lāl & Sons, Vṛn­dāvana, nd.
 
[18]http://news.vrindavantoday.org/2017/07/new-publication-explores-krishna-rasa/
 
[19]Bhaktivedanta Book Trust. A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda által alapított könyvkiadó.
 


ISKCON Alapitó Acarya - A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola | Kapcsolat

A www.tattva.hu weboldalon található minden tartalom a Bhaktivedanta Hittudományi Fősikola tulajdona, vagy felhasználói joga alá esik.
Az oldalról minden tartalom átvételéhez az oldal üzemeltetőjének írásos engedélye szükséges. Tartalom átvételének igénylése: [email protected]
© 2019 Bhaktivedanta Hittudományi Fősikola
© 2019 Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítvány
Minden jog fenntartva!

Hare Kṛṣṇa Hare Kṛṣṇa Kṛṣṇa Kṛṣṇa Hare Hare
Hare Rāma Hare Rāma Rāma Rāma Hare Hare