Görgessen tovább

Szegénység és gazdagság a világvallásokban
Gaura Kṛṣṇa Dāsa: Yoga-sÅ«tra: Második rész - Sādhana-pāda
 Nemrég, három évvel az első kötet elkészülte után jelent meg a Yoga-sÅ«tra Gaura Kṛṣṇa Dāsa által készített fordításának és kommentárjának második része.[1] A kötetben Patañjali művének szanszkritul írott sorai, latin betűs átiratuk, a szavak jelentését bemutató szószedet és fordítás, valamint a fordító és kommentátor ṁ¤rī Gopāla-sad-gati-bhāṣyacíműmagyarázataolvasható.
Mivel a Tattva jelen számában az első kötet ismertetője is helyet kapott, cikkemben már nem írok részletesen a szerzőről, illetve nem sorolom fel Patañjali művének egyéb magyar kiadásait, ezekhez az információkhoz az említett írásban is hozzáférhet az olvasó.
A Patañjali magnum opusát bemutató sorozat első kötete[2] hamar elfogyott, 2017-ben megjelent második kiadása[3] új, tetszetősebb formát nyert - ennek érdekében mintegy nyolcvan oldallal lett hosszabb az első kiadásnál -, és a stílusa, nyelvezete is sokat finomodott. A második kötet mind küllemében, mind nyelvezetében ezt a megújult formát követi. Előszavának 2016 februári dátumából kiderül, hogy a könyv megírása és kiadása mintegy két és fél évet vett igénybe. Mivel ez a kötet hosszabb az előzőnél, utolsó függeléke a 375. oldalon ér véget. Akönyvbenhelyet kapott kommentárjóval terjedelmesebb PatañjalisÅ«tráinál, ezért Gaura Kṛṣṇa Dāsára legtöbbször szerzőként és nem fordítóként fogok hivatkozni.
A könyv előszava két részből áll. Az elsőben a szerző a korábban megjelent rész fogadtatására reflektál, illetve a jóga gyakorlásának útjában álló akadályokról szól. A második majdnem teljesen megegyezik az első kötet előszavának egy alfejezetével, s a szerző törekvését helyezi kontextusba, bemutatja a munka felépítését, írójának célját, és a munkában segédkezők iránti hála kifejezése előtt a sÅ«trák számos korábbi magyar fordítását is megemlíti.
Az Előszót követő Bevezetés ugyancsak két részre osztható. Az első felidézi a Yoga-sÅ«tra korábbi kötetben megjelent első fejezetének tartalmát, majd összekapcsolja a jelen kötetbeli második fejezettel. A Bevezetés második része azt mutatja be, hogyan építik fel a jóga útját az upaniṣadok, a Védák filozófiai tanítását bemutató írások.
Patañjali művének második fejezete 55 sÅ«trát tartalmaz. A címe - Sādhana-pāda - arra utal, hogy ez a könyvnek a gyakorlásra vonatkozó leírásokat tartalmazó negyede. A „lelki gyakorlatokról, vagyis a napi rendszerességgel végzendő sādhanáról, az eközben aktuálisan felmerülő akadályokról és a folyamatot segítő tényezőkről szól”.[4] A könyv a sÅ«trákattéma szerint csoportosítva a következőalfejezeteket tartalmazza:

1-2. A kriyā-yoga elemei és azok célja
3-11. A megkötő, szenvedést okozó tényezők és megszüntetésük
12-14. A tettek és azok visszahatásai
15-17. A szenvedésről
18-24. Az anyagi világ és a lélek kapcsolata
25-28. A lélek anyagtól való elszakadásának lehetőségei
29. A jóga gyakorlásának nyolc része
30-45. A yama és niyama alapelvek követésének eredményei
46-48. Az āsanák megfelelő végrehajtásáról
49-53. A prāṇāyāmáról és megfelelő gyakorlásának hatásairól
54-55. A pratyāhāra és hatásai.

A sÅ«trák bemutatása után álló irodalomjegyzéket és abbreviatúrát követően a függelékben a szerzőnek négy további írását olvashatjuk. Ezek közül az első azt mutatja be, melyek a jóga tradicionális irányzatai által hangsúlyozott alapelvek és előírások. A második a könyörületességről és együttérzésről tanít, illetve megmutatja a kegyes érzület felébresztésének módját. A harmadik a jóga āsanái, a testgyakorlatok, a negyedik pedig a prāṇāyāma, a légzőgyakorlatok végzéséhezkívánsegítséget nyújtani. Az āsanákhoz kapcsolódó fejezet 27 pontba szedi a szerző tanácsait, olyan alapelvekről szól, amelyeket minden jóginak érdemes szem előtt tartania. Ezzel szemben a prāṇāyāma gyakorlását az író nemcsak elvi útmutatással segíti: ebben a függelékben egy rövid anatómiai ismertető után a légzőgyakorlatok leírásai kaptak helyet. Az ezt követő függelékek a sÅ«trák kommentárok nélküli magyar fordítását, a szanszkrit szöveg betűrendes mutatóját, illetve a kötetben szereplő legfontosabb fogalmak magyarázatát tartalmazzák.
A több mint ötoldalas irodalomjegyzék arról tanúskodik, hogy a szerzőfőleg az indiai hagyományra alapozta munkáját, a felhasznált szakirodalom legnagyobb részétupaniṣadok ésYoga-sÅ«tra-kom­mentárok teszik ki. Az upaniṣadok nagyarányú jelenléte azért fontos, mert azok a vedānta-filozófia alapművei, így a gyakran upaniṣadnak is nevezett Bhagavad-gītā és a ṁ¤rīmad-Bhāgavatam mellett kulcsfontosságú szerepet játszanak az író azon törekvésében, hogy összehangolja a Patañjali és Vyāsa nevével fémjelzett két filozófiai rendszer tanítását. Sorozatának első kötetében hangot is ad nézetének: a „hat ortodox filozófiai irányzat eredetileg a Védák egységes megértését szolgáló egyetlen iskola részeként funkcionált”.[5]
Gaura Kṛṣṇa Dāsa ugyan saját kommentárt fűzött az egyes sÅ«trákhoz, ezt a hagyományhoz hűen tette, azaz szövegmagyarázata néhány híres indiai elődjére támaszkodik. Úgy bővíti ki az ő megállapításaikat, hogy az a jelen kornak az indiai kultúrtörténetet nem ismerő embere számára is befogadható legyen. Ne gondoljuk azonban, hogy könyvének megírásával pusztán egy idegen ország kultúrtörténetébe szeretett volna bepillantást nyújtani. Műve a gyakorló jógik, illetve a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola hallgatói számára íródott, hogy tankönyvént használják, s az elméleti ismeretek megszerzése mellett a jóga gyakorlati részének elsajátításában is segítse őket.
A Yoga-sÅ«tra magyar fordításainak nyelvezete rendkívül változatos képet mutat. A spektrum egyik oldalán a Farkas Attila Márton és Tenigl-Takács László által készített, nagyon nehezen olvasható fordítás,[6] a másikon a Fórizs László nevéhez kötődő modern, tudományos értékű, mégis jól követhető munka áll.[7] A fordító nincs könnyű helyzetben: a jógafilozófia kulturálisan kötött kifejezéseinek honosításával a szöveg óhatatlanul veszít tudományos értékéből és gyakorlati kézikönyv jellegéből, azaz ígykönnyebben olvasható, de nehezebben megérthető textust kapunk, míg az idegenítő fordítás, noha pontosabb információkkal szolgál a műről, sokakat elriaszthat. A sÅ«traműfaja is dilemma eléállítja a fordítót. A sok tudásanyagot magukba sűrítő, rövid mondatok a tudásmemorizálásátésfelidézésétszolgálják, a tájékozatlan nagyközönségszinte semmit sem érthet meg belőlük. A mű értelmének kibontása hagyományosan a kommentárok feladata, ám az olyan olvasót, aki a sÅ«trákat nem megjegyezni szeretné, könnyen elkedvetlenítheti az érthetetlen mondatok és hosszú magyarázatok láncolata.
Gaura Kṛṣṇa Dāsa az idegenítő megoldások mellett bőségesen él az explicitáció eszközével, és ez lehetővé teszi számára, hogy sem a fordítás egzaktsága, sem a szöveg viszonylag könnyű feldolgozhatósága terén ne kelljen kompromisszumot kötnie. A sÅ«trák fordításaiban megjelenített szanszkrit szavak általábanzárójelbe, a kontextust megvilágító, illetve a részleteket kifejtő betoldások szögletes zárójelbe kerültek, így Patañjali eredeti szövege és a fordító interpretációja már a fordításból, a szószedet tanulmányozása nélkül is jól elkülöníthető. A hosszú kommentárok nemcsak a sÅ«trák egyes szavainak jelentésére világítanak rá, hanem azt is megmutatják, hogyan ültetheti át az olvasó tanításukat mindennapi életébe.Bára részletekbe menőelemzésrávilágíthat néhány stilisztikai hibára, a szöveg pozitívumai, a témaértőtálalása ezt hamar feledteti.
A könyv szép, jóleső érzés kézbe venni. Tördelése igényes, bára befejezőmunkálatok sorántörtént néhány kisebb malőr, például a szennycímoldalon az előzőkötet alcíme olvasható. A sorozat eddig megjelent két kötetének Patañjalit ábrázoló borítója alapvetően azonos, de az alsó harmadukon végigfutó eltérő színű sáv segíti a megkülönböztetésüket.
Gaura Kṛṣṇa Dāsa főiskolai tankönyvnek készült Yoga-sÅ«tra-kiadása Patañjali jelentőségéhez mérhető magasságokba emeli a bölcs tanításának a magyar tudományos életben való megjelenítését. A munka nem csupán egy ősi civilizáció patinás tanításának a megértésére tett intellektuális kísérlet, lapjait olvasva szakértő, a jóga szellemiségét magáénak valló ésgyakorlatait ismerő, gyakorló szerzővel találkozhatunk, aki több évtizedes tapasztalatával segít bennünket a jóga titkainak megismerésében. Ez a könyv az eddigi legnagyobb terjedelmű, legrészletesebb magyar Yoga-sÅ«tra-kommentár, és a hazai interpretációk között ez az egyetlen vaiṣṇavanézőpontbólíródott kiadvány.
Azt tartom a könyv legnagyobb érdemének, hogy miközben a szanszkrit sÅ«trákat bemutató főiskolai tankönyvkényt is megállja a helyét, megértéséhez nem szükséges indológus vagy jógamester hallgatónak lenni, rajta keresztül minden általános műveltséggel rendelkező olvasó bepillantást nyerhet az emberi kultúra e fontos szegmensébe.Végezetülegyörömhírt szeretnékmegosztani azokkal, akik márvárjáka sorozat következőkötetének megjelenését: a szerző hamarosan Indiába látogat, ahol néhány hónapos visszavonulása idejét azzal fogja tölteni, hogy Patañjali művének második felét is kommentárokkal lássa el, s teljessé tegye a sorozatot.

Felhasznált irodalom

Gaura Kṛṣṇa Dāsa: Yoga-sÅ«tra: Első rész - Samādhi-pāda. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2017.
Gaura Kṛṣṇa Dāsa: Yoga-sÅ«tra: Második rész - Sādhana-pāda. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2018.
Gaura Kṛṣṇa Dāsa: Yoga-sÅ«tra I. Bhak­ti­vedanta Hittudományi Főiskola, Bu­da­pest, 2015.
Farkas Attila Márton- Tenigl-Takács László (ford:)A számvetés megokolása (Szánkhja-káriká), Az igázás szövétneke (Jóga-szútra). A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest, 1994.
Patañjali: A jóga vezérfonala. Gaia Multimédia Stúdió, Budapest, 2002.


[1]  Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2018.
[2]  Gaura Kṛṣṇa 2015.
[3]  Gaura Kṛṣṇa 2017.
[4]  Gaura Kṛṣṇa 2017: 35.
[5]  Gaura Kṛṣṇa 2017: 10.
[6]  Farkas-Tenigl-Takács 1994.
[7]  Lásd: Patañjali 2002.
 


ISKCON Alapitó Acarya - A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola | Kapcsolat

A www.tattva.hu weboldalon található minden tartalom a Bhaktivedanta Hittudományi Fősikola tulajdona, vagy felhasználói joga alá esik.
Az oldalról minden tartalom átvételéhez az oldal üzemeltetőjének írásos engedélye szükséges. Tartalom átvételének igénylése: [email protected]
© 2020 Bhaktivedanta Hittudományi Fősikola
© 2020 Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítvány
Minden jog fenntartva!

Hare Kṛṣṇa Hare Kṛṣṇa Kṛṣṇa Kṛṣṇa Hare Hare
Hare Rāma Hare Rāma Rāma Rāma Hare Hare