Görgessen tovább

Szegénység és gazdagság a világvallásokban
Gaura Kṛṣṇa Dāsa: Yoga-sūtra: Első rész – Samādhi-pāda
 Tóth-Soma László (Gaura Kṛṣṇa Dāsa) a Szegedi Tudományegyetem Ter­mé­szet­tudományi Karán szerzett tanári diplomát, majd ugyanott tanársegéd lett 1996-ban. A Rabindra Bharati Universityn folytatta doktori tanulmányait, a hindu vallásfilozófia témakörében: PhD-fokozatát Sri Caitanya’s Contributions to the Philosophy of Gaudiya Vaisnavism címmel 2002-ben védte meg. Indiában folytatott kutatásokat a csakrameditáció és a relaxáció terén, valamint ott kezdte el tanulmányozni a Yoga-sūtrát is. Erre utal a jelen kötet felajánlásának 2006-os keltezése és annak helyszíne, Badarikāśrama, amely egy szent hely a Himālayában.  Gaura Kṛṣṇa Dāsa 2005-től tevékenykedik a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán, amelynek 2007-től rektorhelyettese, 2008-tól pedig főiskolai tanára. Kiterjedt tudományos kapcsolatokkal rendelkezik, számtalan ismeretterjesztő és tudományos cikket, valamint könyvet írt, például A gauḍīya-vaiṣṇava vedānta filozófia és a Veda-rahasya: Bevezetés a hinduizmus vallásfilozófiájába. Folyamatosan tart előadásokat a hindu művészet és hagyomány tárgyában, de fő témái a védikus filozófia, a szentíráselemzés, a jógahagyományok, valamint a meditáció elmélete és gyakorlata.
Patañjali méltán kiemelt fontosságú, de sokszor félreértelmezett művének nem ez az első magyar nyelvű fordítása és értelmezése. Gaura Kṛṣṇa Dāsa a Yoga-sūtrát a szanszkrit eredetiből fordította le, amelyet először oktatási segédanyagként jelentetett meg a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola gondozásában.[1] Ezt követte 2015-ben a magyarázatokkal bővített változat. A legújabb kiadás a Śrī Gopāla-sad-gati-bhāṣya[2] alcímet kapta. A szerző szerint ugyanis a Yoga-sūtrát avédikus irodalom és az azt képviselő értelmezők alapján lehetséges igazi valójában megközelíteni. Ezért a kötet magyarázatainak alapját az upaniṣadok,[3] a purāṇák[4] és a Bhagavad-gītā[5] tanításai adják. Újdonság még, hogy ez a kötet devanāgarī írással is tartalmazza a sūtrákat, valamint megadja azok szavankénti fordítását, amire ugyan már van példa I. K. Taimni A Jóga tudománya Patanydzsjáli jóga-szútráicímű művének Reicher László-féle fordításában, de az nem ennyire bőséges. Gaura Kṛṣṇa Dāsa jelzi, hogy bár több jelentést szerepeltet egy-egy szónál, azt használja, amelyik az értelmezéshez szükséges, a magyarázatok törzsszövegében pedig a szótári alakokat tünteti fel.
A vaiṣṇava[6] etikettnek megfelelően a kötet a lelki tanítómesternek való felajánlással kezdődik, és hálaimákkal folytatódik az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, az Úr Caitanyának, az Úr Nityānandának[7] és Śrī-Śrī Rādhā-Kuñjabihārī-Gopālānak.[8] Ez is azt tükrözi, hogy a mű írója 1996-ban mantra-diksā[9] beavatást kapott a Brahma-Madhva-gauḍīya-vaiṣṇava tanítványi láncolat[10] bhakti-yoga[11]hagyományába. A fordítás és magyarázat egyaránt merít az ehhez a tanítványi láncolathoz tartozó Śrīla Prabhupāda, Rūpa Goswāmī, Sanātana Goswāmī[12] és a mű korábbi magyarázói: Vyāsa, Vācaspati Miśra vagy a kortárs Hariharānanda Āraṅya, Hṛdayānanda Dāsa Goswāmī és Balarāma Ācārya munkáiból.
Az előszóban olvashatunk a hat dar­śa­náról[13] és azok rendszerezőiről, valamint arról a hat elvről, amelyben egyetértenek. A szerző el is helyezi Patañjalit ebben a rendszerben. Megtudhatjuk, hogy az aṣṭānga-yoga összegzőjeként Patañjali elfogadja a sāṅkhya[14] filozófia képviselője, Kapila[15] anyagról és lélekről szóló tanait, de mindezek mellett azt hangsúlyozza, hogy a lélek eredendően transzcendentális tudattal rendelkezik. Azért nevezhető tehát univerzálisnak a Yoga-sūtra, mert egyesíti a sāṅkhya nézeteitabhakti-yogáéval.
A sūtrák tárgyalása előtt rövid bepillantást nyerünk a védikus hagyomány pedagógiájába, tisztába kerülhetünk az alapvető fogalmakkal, valamint az azokról szóló tudással (sambandha-jñāna). Megtudhatjuk többek között azt, hogy mi a lélek (ātman vagy jīva), mit jelent a hamis énfelfogás (ahaṅkāra), és hogy ez minek köszönhető (a tudatlanságnak: avidyā). Patañjalitól pedig megkapjuk a konkrét módszert ennek legyőzésére (abhidheya-jñāna): a cittát (az anyagi tudatot) meg kell tisztítani a lelki tudás segítségével. A yoga ugyanis nem csupán a citta megzabolázása, hanem annak transzcendentális tartalommal való feltöltése. Ezen folyamat során válik végül világossá a gyakorolt folyamat végső célja, (prayojana-jñāna), amely az Isten (īśvara) imádata, az Iránta való odaadás kifejlesztése és gyakorlása, majd az ebben a helyzetben történő megszilárdulás.
A Bevezetésben tájékozódhatunk a Patañjali származását és az anyagi világban való megjelenését övező számtalan feltételezésről. Ezek között vannak ugyan történelmi datálások, de megtaláljuk azt a véleményt is, mely szerint a Yoga-sūtra szerzője nem közönséges, hanem felhatalmazott személy, akinek az volt a feladata, hogy széles körben tanítsa a yoga folyamatát, és rámutasson annak valódi értelmére.
A teljes mű négy fejezetből áll, amelynek első része az úgynevezett samādhi-pāda, azaz az anyagi tudat szabályozása, a koncentrált állapot és a lelki gondolatokban való elmerülés tudománya. A kötet legnagyobb részét az ehhez a fejezethez tartozó 51 sūtra teszi ki, mégpedig a yoga hagyományainak megfelelően bemutatva: devanāgarīval, diakritikusan, latin betűs átírással; ezeket követi a szavankénti, majd a teljes fordítás. Gaura Kṛṣṇa Dāsa már a kezdetekkor tisztázza, hogy a yoga klasszikus értelemben azon módszer(ek) rendszeres gyakorlása, amelyek segítségével nem anyagi, hanem transzcendentális eredményt érünk el. A sūtrák megértését a hiteles forrásokra épülő és a szerző alapos felkészültségét, elmélyült tanulmányait bizonyító magyarázatok támasztják alá, melyekben megtalálható többek között az anyagi tudat öt állapotának ismertetése, vagyis a citta rétegeinek bemutatása, illetve a sādhana-catuṣṭaya, a rendszeres sādhanára[16] jogot adó négyszeres feltétel is. Külön szót érdemel a 119. oldalon A hang tudománya címet viselő, kiváltképpen hasznos összefoglaló táblázat.
A mű függelékeiben kapott helyet a szavankénti fordítás, a hivatkozás rövidítéseit tartalmazó abbreviatúra, az aforizmák magyarul és betűrendben, a fogalomtár és a tekintélyes irodalomjegyzék. A kötet erényeit gyarapítja az imponáló, jó minőségű megjelenés, a keménykötésű borítás és a kézikönyv-méret is, amely lehetővé teszi, hogy bárhová magunkkal vigyük, és tanulmányozzuk. Az eddig magyarul megjelent munkákon túlmutat tehát a magyarázatok alapossága, valamint az, hogy ez a munka rendkívül hosszas tanulmányok és kutatások érett gyümölcse.
Kiknek szól a könyv? A szerző szerint a kezdő vagy haladó, de mindenképpen eltökélt, az igazságot az anyagon túl kereső yogīknak és yoginīknek.[17] Gaura Kṛṣṇa Dāsa joggal remélheti, hogy munkája minden olvasójának a hasznára válik, és segítségével közelebb kerülhet valódi énjéhez és eredeti helyzetéhez, Isten szolgájaként.

Felhasznált irodalom

Gaura Kṛṣṇa Dāsa: Yoga-sūtra: Első rész – Samādhi-pāda. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2017.
Gaura Kṛṣṇa Dāsa (Dr. Tóth-Soma Lász­ló): Bevezetés Patañjali Yoga-sūtrájába. Az első fejezet értelmező fordítása. Tattva. 15.1. 2012, 1730.
Szvámí Vivékánanda: Rádzsá-jóga, avagy belső természetünk meghódítása. Lazi Könyvkiadó Kft., Szeged, 2006.
Taimini, I. K.: A Yoga tudománya. Patanydzsjáli yoga-szútrái latin betűs átírása, fordítása és kommentárok. Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tárhttps://terebess.hu/keletkultinfo/taimni1.html.
Tóth-Soma László: Fordítás és magyarázó jegyzetek Patañjali Yoga-sutráihoz. Oktatási segédanyag. Budapest, Bhak­tivedanta Hittudományi Főiskola, 2010.


[1]  Lásd: Tóth-Soma 2010.
[2]  Ez azt jelenti, hogy a szerző a lelki élet és önmegvalósítás Védák által kijelölt transzcendentális célját (sad-gati) tartja szem előtt, illetve a magyarázatok alapját és inspirációját Śrī Kṛṣṇa tanításai jelentik.
[3]  Kinyilatkoztatott írások, amelyek a transzcendenssel foglalkoznak.
[4]  Szent iratok, transzcendentális végkövetkeztetéssel.
[5]  Az egyik legfontosabb vaiṣṇava (Kṛṣṇa-tudatú) szentírás, Isten (Kṛṣṇa) párbeszéde barátjával és tanítványával, Arjunával.
[6]  Viṣṇu-hívő, Kṛṣṇa-tudatú.
[7]  Az Úr különleges hangulatú inkarnációi.
[8]  Gaura Kṛṣṇa Dāsa magyarázata szerint Rādhā és Kṛṣṇa elnevezése, amikor Vṛndāvana szent ligeteiben sétálnak.
[9]  A vaiṣṇava hagyomány első avatása, amely során a guru (lelki tanítómester) lelki nevet ad a tanítványának, és beavatja a Hare Kṛṣṇa Hare Kṛṣṇa Kṛṣṇa Kṛṣṇa Hare Hare Hare Rāma Hare Rāma Rāma Rāma Hare Hare mantra éneklésébe.
[10]Istentől eredő, így a tudást változatlan formában megőrzőtanítványi láncolat.
[11]Az Isten szerető szolgálatát elérni vágyók gyakorlata.
[12]Śrīla Prabhupāda az ISKCON alapító ācāryája, Rūpa és Sanātana Gosvāmī pedig az Úr Caitanya (Kṛṣṇa egyik inkarnációja)társai, ésa Róla szóló, illetve a tanításait tartalmazóművek főszerzői.
[13]Olyan tradicionális szemlélet, amely āstika, azaz a Védákat öröknek, Istentől származónak és tévedhetetlennek fogadja el, de különböző nézőpontokból, így nem mindegyik jut el a tanítások végső lényegéhez.
[14]A lélek és az anyag különbségét részletesen vizsgáló filozófia.
[15]A sāṅkhya rendszerezője.
[16]Gyakorlás.
[17]A yoga gyakorlója (férfi, ill. nő).
 


ISKCON Alapitó Acarya - A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola | Kapcsolat

A www.tattva.hu weboldalon található minden tartalom a Bhaktivedanta Hittudományi Fősikola tulajdona, vagy felhasználói joga alá esik.
Az oldalról minden tartalom átvételéhez az oldal üzemeltetőjének írásos engedélye szükséges. Tartalom átvételének igénylése: [email protected]
© 2019 Bhaktivedanta Hittudományi Fősikola
© 2019 Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítvány
Minden jog fenntartva!

Hare Kṛṣṇa Hare Kṛṣṇa Kṛṣṇa Kṛṣṇa Hare Hare
Hare Rāma Hare Rāma Rāma Rāma Hare Hare