Lapszám: Meditáció – 18 – XVII/2 – 2014. október
Szerző: Képes Andrea
A test és a meditáció többrétegű összefüggésrendszerében jelen cikk azt vizsgálja meg, hogyan támogatja a test és a meditáció kapcsolatát a védikus hagyományok mozgás- és táplálkozáskultúrája. A kérdés kifejtéséhez nézzük meg röviden az alapfogalmakat.
A test a védikus hagyomány alapján két fő részből áll: a durvafizikai testből, melynek alkotóelemei a föld, a víz, a tűz, a levegő és az éter. Ez azon rész, amely az érzékszervek által tapasztalható, amelyen keresztül elsődlegesen teremtjük meg a kapcsolatot a külvilággal és más élőlényekkel. A másik rész a finomfizikai test, melynek alkotóelemei az elme: ennek feladata az érzékszervek felőli tapasztalások begyűjtése; az intelligencia, amely a választásainkért felelős; illetve a hamis ego, melynek jelzőjéből is kiderül, hogy téves önazonosítást jelöl.1
A meditáció technikailag az elme egy pontra való rögzítését jelenti, és pozitív, aktív folyamata megteremti az elme nyugalmát, lehetővé teszi a belső béke elérését.2 A hétköznapok során ezt bizonyos szinten tudattalanul is alkalmazzuk, de az elme nyughatatlan természete miatt csupán rövid ideig hatásos. A tartós eredmény reményében fel kell készítenünk az elménket arra, hogy képes legyen hosszú ideig egy irányba fókuszálni. A meditáció folyamatában megtanuljuk lecsendesíteni elménk hullámait. A meditáció, az elme fókusza megvalósulhat egy külső érzéktárgyat szemlélve is, de következő lépésként, a meditáció azon formáján keresztül, amely nem anyagi eszközt alkalmaz, képesek leszünk a transzcendens felé fordulni, megértve önmagunk és Isten lelki természetét. Ennek a végső igazságnak a felismerése eredményez teljes, zavartalan boldogságot. Miből fakad a boldogságra való vágy? A vágy eredete a lélek, az igazi önazonosságunk, amely anyagon túli, tulajdonságai szerint sac-cid-ānanda.3 Ennek az állapotnak a tapasztalására törekszünk az anyagi világban. Hogyan viszonyulnak akkor egymáshoz a test különböző részei és a lélek?
„A cselekvő érzékszervek magasabb rendűek a tompa anyagnál, az elme az érzékeknél, az értelem (azaz az intelligencia) az elménél, de ő (a lélek) még az értelemnél is magasabb rendű.”4 Śrīla Prabhupāda magyarázata szerint: „A test cselekedete az érzékek működését jelenti, így az érzékek leállítása valamennyi testi tevékenység megszűnésével jár. Mivel azonban az elme aktív, még akkor is cselekszik, ha a test nyugalomban, tétlen állapotban van. […] Ám az értelem döntése felette áll az elmének, afölött pedig a lélek áll […] így minden probléma megoldása a lélek eredeti helyzetének közvetlen megértésében rejlik.”5
Térjünk azonban vissza a transzcendenstől az anyaghoz egy rövid összegzéssel, amely megvilágítja a meditáció durvafizikai testre vonatkozó pozitív hatásait. Fiziológiai kísérletek során bizonyítást nyert, hogy már 10-30 perces aktív meditáció is:
- megkönnyíti a szív munkáját, mert az lassabban, kevesebbet ver
- javítja a szív- és érrendszeri funkciókat, és a jó keringés biztosítása miatt csökken a vérben a koleszterinszint
- segít a magas vérnyomás kezelésében6
- jót tesz az asztmásoknak, mert a légzésfigyelés, a tudatosság megfelelő légáramlást biztosít a tüdőben7
- csökkenti a testben a kortizol szintjét8
- növeli a mellékvesénk által kibocsátott DHEA hormonszintet, amit fiatalító hormonnak is neveznek9
- csökkenti a szabadgyökök számát.10
Gyakorlati tanácsok a meditációhoz:11
- készüljünk fel a meditációra mentálisan, legyen határozott célunk az, hogy ezzel szeretnénk foglalkozni
- rendszeresen, lehetőleg minden nap meditáljunk, így a testünk és az elménk is megszokja az adott ritmust, ami támogatja mindkettő kiegyensúlyozott működését
- érdemes időpontként a kora reggeli órákat választani, mert akkor zavartalan minden, és tisztább az éter, tisztább a tudat, hiszen nem érte annyi benyomás a külvilág felől12
- tusoljunk le felkelés után, így eltávolítjuk a durva- és a finomfizikai test szennyeződéseit is
- fokozatosan növeljük az időtartamot, próbálkozzunk először 10-30 perccel, majd innen eljuthatunk az 1-2 óráig
- nyugodt, csendes, békés, jól szellőző helyen, lehetőleg mindig ugyanott meditáljunk
- testhelyzetünk legyen a keresztezett lábú ülés.
„A (dhyāna) yoga gyakorlásához az embernek egy magányos helyre kell vonulnia. Terítsen kuśa-szénát a földre, azt pedig takarja le őzbőrrel és egy puha ruhadarabbal. Az ülés ne legyen se túl magas, se túl alacsony, és szent helyen álljon. Ezután a yogī vegyen fel rajta egy szilárd ülőhelyzetet, s gyakorolja a yogát, hogy elméje, érzékei és cselekedetei szabályozásával, valamint az elme egy pontra rögzítésével megtisztítsa a szívét.”13 Az idézet szerint a yogī vegyen fel szilárd ülőhelyzetet. Hogyan lehetséges ennek hosszabb ideig történő megvalósítása?
A mozgáskultúra
A védikus hagyományban a mozgáskultúra āsanákat is jelent. A yoga szó azonban nem csupán testgyakorlatokat, hanem az elme kontrollját is jelenti, és összekapcsolódást az Abszolúttal, Istennel.14 Az āsanák célja a testi egészség fenntartása, és a testi működések ismerete, azok kontrollja mellett, hogy aztán elindulhasson a gyakorló a szellemi egyensúly, béke megteremtése és az önvaló, a lélek megismerése felé.Az āsanák felvétele, kitartása és lebontása alatti figyelem, összpontosítás bár először testi szinten valósul meg, megteremti a meditáció fizikai alapjait, mert egy idő után lehetetlen az āsanákat végrehajtani az elme fegyelme nélkül.
A prāṇāyāma15 szintén stabil ülőhelyzetet igényel. Segítségével az éltető, de még mindig anyagi energiát, a prāṇát áramoltatjuk és szabályozzuk a testben. A szabályozott légzés pozitív egészségügyi és mentális változásokat hoz létre, a mozgás és a légzés összhangján keresztül pedig képesek leszünk tapasztalni és szemlélni az elme csendjét.
A táplálkozási kultúra
Az āsanák és a légzés mellett a táplálkozásunk minősége is befolyásolja testi és mentális helyzetünket.16 Az emberiség leguniverzálisabb rituáléja az evés. Az ebben a rituáléban kialakított védikus rend figyelembevétele, az étkezés forradalma, mely a vegetáriánus étkezést és az Istennek ajánlott étel fogyasztását jelenti, kigyógyítaná az emberiséget a materializmus betegségéből.17 Az Isten iránti tisztelet a táplálkozási gyakorlat felajánlási rítusában nyilvánul meg, sőt az Istennek, Kṛṣṇának felajánlott étel, a prasādam a külvilággal való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás fontos eszköze is. A védikus hagyományokban a táplálkozáskultúra következő elemei támogatják az elme békéjét, a meditációt, és azon keresztül a megfelelő fókusz kialakítását.
A durvafizikai testre, az emésztésre ható tényezők:
- üljünk a földre, így nem tudunk túl sokat enni, mert előre kell hajolni, és ez alázatra is tanít
- fogyasszunk friss, meleg ételt a megfelelő energia, azaz prāṇa-tartalom miatt
- igyunk megfelelő mennyiségű folyadékot, ami legyen túlnyomórészt tiszta víz, de étkezés előtt, mert az utána ivott víz már gyengíti az emésztésünket
- próbáljunk meg annyit enni, hogy gyomrunk csak háromnegyedig legyen tele, így marad hely a felszabaduló gázoknak
- étkezzünk rendszeresen; délben a legjobb az emésztés, ezután teljen el 3-5 óra a következő alkalomig
- egy alkalommal lehetőség szerint fogyasszunk 4-5 kisebb fogást
- a legjobb az, ha természetes tüzelőanyagot használunk (tehéntrágya) – ebből származik a legtöbb prāṇa; ezt követi a fatüzelés, majd a gáz, és a legkevesebb éltető energiát az étel számára a villanytűzhely biztosítja
- az evés befejeztével szánjunk néhány percet pihenésre, ne álljunk fel egyből, mert ezzel segítjük a gyomrunkat a nyugodt emésztés elindításában
- bár ez idegennek tűnhet, de lehetőleg együnk jobb kézzel, mert ez stimulálja az emésztőnedveket, és tudatosabbak leszünk az elfogyasztani kívánt étel állagáról és hőfokáról is.
A finomfizikai szintre, elmére ható, az elmekontrollt segítő tényezők:
- ismerjük meg, hogyan étkezhetünk a jóság kötőerejének megfelelően18
- a vegetáriánus életmód, az ahiṁsā19 elve fontos lépés egy jobb, békésebb társadalom felé; segít kifejleszteni az Isten, Kṛṣṇa felé irányuló természetes tiszteletet, és segíti annak megértését, hogy minden élőlény ugyanolyan értékű lélek finom- és durvafizikai testbe burkolva
- együnk lassan, nyugodtan; evés vagy ételkészítés közben próbáljuk meg félretenni a gondokat, és csak az ételre koncentráljunk, csendes helyen és a legnagyobb nyugalomban étkezzünk, valamint szánjunk időt az étel megrágására is
- elengedhetetlen a megfelelő külső és belső tisztaság: legyen tisztaság a szakács tudatában, aki szeretettel főz és nem kóstol bele az ételbe; valamint a hely, ahol a felajánlás készül és ahol azt elfogyasztjuk, legyen megfelelő
- együnk közösen, könnyed témákról beszélgetve, így a kellemes hangulat segíti az emésztésünket; várjuk meg, míg mindenki készen áll az evésre, és azt, amíg mindenki befejezi – az egymás iránti tisztelet kifejezéseként
- osszuk meg egymással az ételt, mert ez a szeretetteljes, gondoskodó kapcsolatok fontos része
- a rendszertelen, kontroll nélküli kielégítése az érzékeinknek nem tesz jót a testünknek, mert lehetetlenné teszi a teljes értékű, megfelelő emésztést
- a nassolás elkerülésével fékezhetjük a felesleges beszédet is, és nyugodt marad az elménk
- takarékoskodjunk, illetve a maradék prasādát ne dobjuk ki, adjuk oda az állatoknak
- tartsunk böjtöt, amelytől a testünk is tisztul, mert tehermentesíti a tápcsatornát, valamint karmikus terhektől szabadulhatunk meg általa.
A szabályozatlanság mindig betegséget okoz, azonban a test, a légzés és a táplálkozás megfelelő egyensúlya kellemes fizikai helyzetet alakít ki, és megfelelő alapot teremt a minőségi élethez. A szabályozás idővel a tudatállapot változását és jellemfejlődést idéz elő, amely a megfelelő út a sattva–guṇához, a jóság minőségéhez. Ez elengedhetetlen a transzcendens felé forduláshoz. A rögzített elme és szilárd jellem pedig eredményessé teszi a lelki törekvéseinket is.
LÁBJEGYZET
1 Tóth-Soma 2005: 25–27.
2 Gaura Krisna 2008: 82.
3 Sat: örökkévaló, cit: tudással teli, ānanda: örökké boldog.
4 Bhagavad-gītā (Bhg.) 3.42.
5 Bhg. 3.42 magyarázat.
6 A stressz összehúzza az érfal izomzatát, ami szűkíti az ereket, ez okozza a magas vérnyomást, ami a legjobb út a különböző szívbetegségek, infarktus és agyvérzés kialakulásához. A meditáció ellazítja az érfal izomzatát, és ezzel tágítja az ereket.
7 http://www.ayurvedagyogykozpont.hu/allergia-asztma
8 A kortizol egy szteroid hormon, amit az emberi szervezet a mellékvesékből bocsájt ki, amikor stressz alatt áll; fontos a szervezet működésében szinte minden szinten, például a vérnyomás megtartásánál. Ha a hormonból túl sok van vagy túl kevés, ez különböző tünetekhez vagy betegségekhez vezethet.
9 Csökkenti az öregedés látható és érezhető jeleit, illetve késlelteti kialakulásukat.
10 http://www.anandamarga.hu/spiritualis1_3.htm.
11 Gaura Krisna 2008: 108.
12 „Azt a kora reggeli időszakot, amely másfél órával napkelte előtt kezdődik, brāhma-muhūrtának nevezik. A brāhma-muhūrta idején ajánlatos lelki cselekedeteket végezni. A lelki cselekedeteknek nagyobb hatása van, ha kora reggel végezzük őket, mint ha a nap bármelyik más szakában végeznénk.” (Bhāg. 3.20.46 magyarázat)
13 Bhg. 6.12.
14 Gaura Krisna 2008: 17.
15 Légzőgyakor-lat.
16 Gaura Krisna 2008: 77.
17 http://terebess.hu/keletkultinfo/barabas.html#12
18 A három kötőerő a sattva (jóság), a rajas (szenvedély) és a tamas (tudatlanság).
19 Erőszaknélküliség.
FELHASZNÁLT IRODALOM
- Barabás Máté: Közösségek találkozása. Krisna-völgy Somogyvámoson. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 1997. Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
- Bhaktivedanta Swami Prabhupāda: A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van. Bhaktivedanta Book Trust, Budapest, 2008.
- Bhaktivedanta Swami Prabhupāda: Srīmad-Bhāgavatam III. ének, Bhaktivedanta Book Trust, Budapest, 2005.
- Gaura Krisna Dász: Jóga tiszta forrásból. Lál Kiadó, Somogyvámos, 2008.
- Tóth-Soma László: Személyiségfejlesztés felsőfokon – Felülemelkedés önmagunk és környezetünk korlátain. Lál Kiadó, Somogyvámos, 2005.
- http://www.anandamarga.hu/spiritualis1_3.htm
Letöltés ideje: 2014.08.20. - http://www.ayurvedagyogykozpont.hu/allergia-asztma
Letöltés ideje: 2014.08.20. - http://terebess.hu/keletkultinfo/barabas.html#12
Letöltés ideje: 2014.08.20.