Lapszám: Meditáció – 18 – XVII/2 – 2014. október
Szerző: Drutakarma Dāsa (Michael A. Cremo)
Mielőtt a meditációról beszélnénk, szólnunk kell a lélek fogalmáról is a bhakti-yogában, az odaadás yogájában. A lélek megértéséről szóló alapvető szanszkrit szöveg a Bhagavad-gītā, ami egy párbeszéd Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége és az Ő barátja és tanítványa, Arjuna között. A Bhagavad-gītā különbséget tesz a test és a lélek között. Kṛṣṇa azt mondja Arjunának: dehino’smin yathā dehe: „Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebben a testben…”1 A test és a lélek közötti különbség természetét a Bhagavad-gītā tovább magyarázza: antavanta ime dehā nityasyoktāḥ śarīriṇaḥ: „az […] örök élőlény anyagi teste mindenképpen megsemmisül.“2 Továbbá a lélek Isten, az Abszolút Igazság része.
Egy másik fontos szanszkrit szöveg, a Śrīmad-Bhāgavatam szerint az Abszolút Igazság három aspektusán keresztül érthető meg:
vadanti tat tattva-vidas
tattvaṁ yaj jñānam advayam
brahmeti paramātmeti
bhagavān iti śabdyate
A bölcs transzcendentalisták, akik ismerik az Abszolút Igazságot, e kettősségtől mentes szubsztanciát Brahmannak, Paramātmának vagy Bhagavānnak hívják.3
Ebben az összefüggésben Brahman az Abszolút Igazság személytelen aspektusa. Az advaita (kettősség nélküli vagy monista) iskola filozófusai csak ezt a Brahman-aspektust ismerik el, ami egy személytelen ragyogás. Ők abban hisznek, hogy a lélek megvilágosult állapotában azonos Istennel, és úgy képzelik el, mint személytelen Brahman-ragyogást. Ezt a felfogást foglalja össze a következő kijelentés: ahaṁ brahmāsmi: „A Brahman vagyok!”[4]
A Paramātmā vagy Felsőlélek az Abszolút Igazság helyhez kötött, személyes kiterjedése. A Felsőlélek minden egyes élőlény testében jelen van, az egyéni lélekkel együtt. Néhány yogī a yoga-gyakorlás révén képessé válik arra, hogy érzékelje a Felsőlelket. Néhányuk téved, amikor az egyéni lelket a Felsőlélekkel azonosítja. Más szóval, ők az egyéni lelket Istennel azonosítják.
Az Abszolút Igazság harmadik aspektusa Bhagavān, az eredeti Istenség Legfelsőbb Személyisége. A Paramātmā vagy Felsőlélek Bhagavān helyhez kötött kiterjedése az élőlények szívében, és Brahman Bhagavān fizikai ragyogása, akinek van egy meghatározott személyes formája. A személyes formáról, Aki Bhagavān, a Śrīmad-Bhāgavatamban találunk kinyilatkoztatást, amely azt mondja: kṛṣṇas tu bhagavān svayam: „az Úr Śrī Kṛṣṇa az eredeti Istenség Személyisége.”5 Kṛṣṇa mindenkit vonzó és örökké fiatal. A bhakti-yoga gyakorlói úgy hiszik, hogy az egyéni lélek Kṛṣṇa része.
A Bhagavad-gītāban Kṛṣṇa azt mondja: mamaivāṁśo jīva-loke jīva-bhūtaḥ sanātanaḥ: „Az élőlények ebben a feltételekhez kötött világban az Én örökkévaló, parányi részeim.”6 A lélek megvilágosodott és felszabadult állapotában sem olvad bele a Legfelsőbb Lélekbe: a lélek örökké elkülönül a Legfelsőbb Lélektől. A lélek kapcsolatban van a Legfelsőbb Lélekkel, Kṛṣṇával. A kapcsolat természetét Caitanya Mahāprabhu, Kṛṣṇa egyik avatārája írja le: jīvera ‚svarūpa’ haya — kṛṣṇera ‚nitya-dāsa: „Az élőlény alapvető helyzetében Kṛṣṇa örök szolgája.”7 Minden léleknek van svarūpája, örök lelki formája, amelyben Kṛṣṇát szolgálja. Az anyagi testtel ellentétben, ami ki van téve az öregkornak, a betegségnek és a halálnak, a svarūpa örökkévaló, boldog és transzcendentális tudással teli.
Bár a lélek Kṛṣṇával való kapcsolatának alapvető jellemzője a szolgálat (dāsa, szolga), ennek a szolgai kapcsolatnak a természete a rasa, a lelki gyönyör. A Taittirīya-upaniṣad kijelenti: raso vai saḥ, rasaṁ hy evāyaṁ labdhvānandī bhavati: „Isten a rasák (élvezetes lelki szerető kapcsolatok) forrása, és a lélek, aki Istent szolgálja, egy ilyen kapcsolatban, boldog.”8 Különféle rasák vagyis lelki szerető kapcsolatok léteznek a tiszta lélek és a Legfelsőbb Lélek, Kṛṣṇa között. Az egyik a sākhya-rasa, a baráti szerető kapcsolat. Néhány lélek szerető barátként áll örök kapcsolatban Kṛṣṇával. A valóság lelki szintjén Kṛṣṇa a tehénpásztorfiú szerepét játssza, és élvezi a sok kalandot tehénpásztorfiú barátaival, ahogy az erdőkön és a réteken át Kṛṣṇa lelki bolygóján, Goloka Vṛndāvanán barangolnak.
Egy másik rasa a vātsalya, az a szeretet, amit a szülő érez a gyermeke iránt. Bár Kṛṣṇa örökkévaló, és nincs anyja vagy apja, beleegyezik, hogy a szeretett gyermek szerepét játssza azokkal a lelkekkel való kapcsolatában, akik a vātsalya-rasában kívánják szeretni Őt. Például Goloka Vṛndāvanában Kṛṣṇa elfogadja Nanda Mahārāját apjának, Yaśodāt pedig anyjának, és tökéletesen úgy viselkedik, mint az ő szeretett gyermekük.
A mādhurya-rasa a férj és a feleség vagy a szeretők közötti kapcsolat. Kṛṣṇa viszonozza a lelkek tiszta, szerető érzelmeit a mādhurya-rasában, azáltal, hogy a tökéletes férj vagy szerető szerepét játssza. Valójában az összes kapcsolat, amit mi az anyagi világban élvezni próbálunk, azoknak a kapcsolatoknak a visszatükröződései, amelyeket a tiszta felszabadult lelkek élveznek Kṛṣṇával a lelki világban. E visszatükröződött, anyagi kapcsolatok azonban soha nem kielégítőek, mert az átmeneti anyagi testen és önző motivációkon alapulnak, melyek szenvedést okoznak.
A lélek a svarūpáját, eredeti lelki formáját, és a rasát, eredeti szerető kapcsolatát Kṛṣṇával a lelki világban tapasztalhatja meg. De mi gátolja meg ebben az anyagi világban?
kṛṣṇa bhuli’ sei jīva anādi-bahirmukha
ataeva māyā tāre deya saṁsāra-duḥkha
Az élőlény Kṛṣṇáról megfeledkezve időtlen idők óta a külső arculat vonzásában él, ezért az illuzórikus energia (māyā) számtalan különféle szenvedéssel sújtja anyagi léte során.9
A lélek elfelejtette Istent, a lelki világot, saját lelki formáját és szerető kapcsolatát Istennel. A meditációs technikák – mint például a mantra-meditáció – célja a yogában segíteni az egyént abban, hogy tudatára ébredjen a lélek örök lelki formájának, Isten személyes identitásának és a lelki világ létezésének, valamint a lélek Istennel való kapcsolata természetének. Bár most elsősorban a bhakti-yoga meditációról van szó, de a meditáció hasonló célt szolgál más yoga-rendszerekben is, például Patañjali nyolcfokú yoga-rendszerében.
Patañjali Yoga-sūtrájában a következőt olvassuk: tadā draṣṭuḥ svarūpe ’vasthānam: „A meditáció tökéletességének elérése után a lélek a saját svarūpájában (eredeti formájában) helyezkedik el.”10 A meditáció Patañjali rendszerében szintén elvezet Isten megvalósításához, ahogy azt a következő kijelentése is mutatja: īśvara-praṇidhānād vā: „A yogīnakát kell adnia tudatát az Irányítónak (Istennek).”11 A lélek és Isten megvalósításának technikái közül Patañjali rendszerében megtaláljuk a mantra-meditációt, hiszen kijelenti: tasya vācakaḥ praṇavaḥ: „Īśvara (Isten) képviselve van az oṁ szent szóban.”,12 továbbá: taj-japas tad-artha-bhāvānām: „Azt [az oṁ-ot] mélyen átérezve annak jelentését kell énekelni.”13
Bár sok yoga-rendszer van, a Bhagavad-gītāban Kṛṣṇa különösen az odaadás yogáját, a bhaki-yogát ajánlja:
yoginām api sarveṣāṁ
mad-gatenāntar-ātmanā
śraddhāvān bhajate yo māṁ
sa me yuktatamo mataḥ
Aki nagy hittel mindig Bennem lakozik, magában Énrám gondol, s transzcendentális szerető szolgálatot végez Nekem, az a legmeghittebben egyesül Velem a yogában, s minden yogī közül ő a legkiválóbb. Ez az Én véleményem.14
Nagyon sokféle meditáció van a bhakti-yogában, beleértve a Kṛṣṇa nevén, Kṛṣṇa formáján, Kṛṣṇa tanításain, Kṛṣṇa kedvtelésein és Kṛṣṇa szolgálatán való meditációt. A meditáció a bhakti-yogában általában aktív. Ez magában foglalja azt, hogy aktívan használjuk a testi érzékeket és szerveket. A bhakták, a bhakti-yoga gyakorlói úgy meditálnak Kṛṣṇa nevein, hogy a Hare Kṛṣṇa mantrát éneklik: Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare. Az éneklésnek kétféle módja van: a japa és a kīrtana. Japázáskor a Hare Kṛṣṇa mantrát lágy hangon éneklik egy 108 gyöngyszemből álló füzér segítségével. Ez egyéni meditáció. A kīrtanában sok ember énekli együtt a Hare Kṛṣṇa mantrát, hangszerek, például cintányér és dobok kíséretében. Ez csoportos meditáció. Bárki, aki hallja a Hare Kṛṣṇa mantrát ily módon énekelni, elér valamennyi lelki fejlődést. A Hare Kṛṣṇa mantrán való meditáció a fő gyakorlat a bhakti-yogában. Ha valaki gyakorolja ezt, fokozatosan tudatossá válik a svarūpájáról, Istenről és Istennel való örök szerető kapcsolatáról a lelki világban.
A bhakták aktívan meditálnak Kṛṣṇa formáján. Kṛṣṇa eredeti lelki formája a hétköznapi anyagi érzékek által közvetlenül nem észlelhető: csak a tiszta lelki érzékeken keresztül tapasztalható meg. Ugyanakkor Kṛṣṇa beleegyezik, hogy megjelenjen ebben a világban egy olyan formában, amelyet a testi érzékek által is észlelni lehet. Ezt arcā-vigrahának, Kṛṣṇa mūrti, azaz szobor formájának hívják, amely általában fémből, kőből vagy fából készül. A mūrti imádható templomban vagy a hívő otthonában. A bhakták az imádat során az arcā-vigrahán meditálnak, de ez a meditáció aktív. A bhakti-yoga elvei szerint Kṛṣṇa személyesen jelen van a mūrtiban, és a bhakta az imádat során személyes szolgálatokat végez a mūrtinak úgy, ahogy egy szolga személyes szolgálatát ajánlja különösen szeretett és tisztelt urának. A szolgálat jelenthet főzést, étel- és italfelajánlást, ruha illetve dísztárgyak felajánlását, szórakoztatást stb. És miközben felajánlja ezeket a szolgálatokat, a bhakta mélyen meditál Kṛṣṇán, és gyakorolja a szeretet és az odaadás érzéseit. Ily módon a bhakta már ebben a világban gyakorolja a Kṛṣṇának történő szolgálatok felajánlását, éppen úgy, ahogy a felszabadult lelkek szolgálják Kṛṣṇát a lelki világban.
A bhakták aktívan meditálnak Kṛṣṇa tanításain, ahogy azt a szentírások, mint a Bhagavad-gītā és a Śrīmad-Bhāgavatam is kinyilatkoztatják. Ezek a könyvek tartalmazzák Kṛṣṇa egyéni lélekről, Istenről, és a kettejük kapcsolatáról szóló tanításait. Az e tanításokon való meditáció formái közé tartozik például hallgatni és olvasni azokat, illetve állandóan emlékezni rájuk. De még ennél is többet jelent, amikor a bhakták átadják e tanításokat másoknak. Például előadnak a tanításokból, beszélnek róluk rádióban, tévében és interneten. Kiadhatják a Bhagavad-gītāt, a Śrīmad-Bhāgavatamot és más, a bhakti-yogában központi szerepet betöltő szövegeket. Mindezek jelenthetik a Kṛṣṇa tanításain való koncentrált meditációt.
A bhakták aktívan meditálnak Kṛṣṇának az Ő örök társaival való kedvtelésein. Ezek a kedvtelések megtalálhatók például a Śrīmad-Bhāgavatamban. A bhakti-yoga végső célja az örök lelki forma elérése, és hogy ebben a lelki formában a bhakta csatlakozzon Kṛṣṇa kedvteléseihez. Az erre való felkészülés részét képezi a Kṛṣṇa kedvtelésein való meditálás oly módon, hogy a bhakta tanulmányozza annak irodalmát. Ez végezhető úgy is, hogy a Kṛṣṇa kedvteléseit ábrázoló színdarabokban és táncjátékokban vesz részt, amelyek még intenzívebb meditációt kívánnak.
A bhakták Kṛṣṇa szolgálatán is meditálnak. A Bhagavad-gītāban Kṛṣṇa kifejti, hogy az embernek meg kell tanulni, hogyan szolgálja Őt az Ő bizalmas képviselője, a hiteles lelki tanítómester, a guru irányítása alatt. Miután megértette tanítványa természetét és jellemét, a guru személyre szabott szolgálatokban foglalja le a tanítványt. A fő szolgálat, amit a bhakta Kṛṣṇának felajánl, a lélekről és Kṛṣṇáról szóló tudás, illetve a bhakti-yoga folyamatának terjesztése. Például a guru tanácsolhatja a bhaktának, hogy tanítsa a bhakti-yogát egy bizonyos városban vagy országban. Ez szintén intenzív meditációt kíván Kṛṣṇán és Kṛṣṇa tanításain.
Azáltal, hogy gyakorolja a meditáció fent említett és egyéb fajtáit a bhakti-yogában, az ember felébresztheti a Kṛṣṇa iránti szunnyadó szeretetét, amely a szívében lakozik:
nitya-siddha kṛṣṇa-prema ‚sādhya’ kabhu naya
śravaṇādi-śuddha-citte karaye udaya
A Kṛṣṇa iránti tiszta szeretet örökké létezik az élőlények szívében. Ez nem olyasvalami, amire más forrásból kell szert tenni. Amikor a szív a hallás és az éneklés következtében megtisztul, ez a szeretet természetes módon életre kel.15
A bhakti-yoga meditációi által bárki megvalósíthatja a következőket: (1) a lélek svarūpáját, eredeti lelki formáját; (2) a lélek rasáját, eredeti szerető kapcsolatát Istennel; (3) a lélek lelki otthonát, Goloka Vṛndāvanát és (4) a lélek örök tevékenységét, a szerető, odaadó szolgálatot.
LÁBJEGYZET
1 Bhagavad-gītā (Bhg.) 2.13.
2 Bhg. 2.18.
3 Śrīmad-Bhāgavatam (Bhāg.)1.2.11.
4 Bṛhad-āranyaka-upaniṣad 1.4.10.
5 Bhāg. 1.3.28.
6 Bhg. 15.7.
7 Caitanya-caritāmṛta (Cc.)Madhya 20.108.
8 Taittitirīya-upaniṣad2.7.1.
9 Cc. Madhya 20.117.
10 Yoga-sūtra (Ys.)1.23.
11 Uo.
12 Ys. 1.27.
13 Ys. 1.28.
14 Bhg. 6.47.
15 Cc. Madhya 22.107.
FELHASZNÁLT IRODALOM
- [CD-ROM] Bhaktivedanta Swami Prabhupāda: Bhagavad-gītā As It Is. In: Vedabase, Bhaktivedanta Book Trust, 2003.
- [CD-ROM] Bhaktivedanta Swami Prabhupāda: Caitanya-caritāmṛta. In: Vedabase, Bhaktivedanta Book Trust, 2003.
- [CD-ROM] Bhaktivedanta Swami Prabhupāda: Śrīmad-Bhāgavatam. In: Vedabase, Bhaktivedanta Book Trust, 2003.
- Swami Jnaneshvara Bharati: Yoga-sūtra. Yoga Sūtras of Pantañjali Interpretative Translation.
http://www.swamij.com/pdf/yogasutrasinterpretive.pdf
Letöltve: 2013. október 14.