Lapszám: Meditáció – 18 – XVII/2 – 2014. október
Szerző: Hári Beáta
A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola (BHF) 2013-ban nyolcadik alkalommal rendezte meg „A meditáció művészete – Út a tudatos élethez” címmel tudományos eszmecseréjét, a Létkérdés Konferenciát. Az egész napos szimpózium a napjainkban oly divatos meditáció jelenségeit járta körbe. A rendezvény helyszínéül – az előző évihez hasonlóan – a Belváros szívében található Corner rendezvényközpont szolgált.
Az előadók sorában a Főiskola kiváló oktatói mellett két meghívott, nagy népszerűségnek örvendő előadót is üdvözölhettünk Daubner Béla és Michael A. Cremo (Drutakarma Dāsa) személyében, akik előadásaikkal tovább emelték az esemény színvonalát.
A szervezők két nagyobb előadásblokkra bontották az egész napos programot. Az elméleti jellegű délelőtti prezentációkat – az egyórás szünet után – a gyakorlatiasabb délutáni előadások követték. A rendezvény méltó zárásaként, az idei évben először, különleges mantra-meditációs koncertre került sor.
A délelőtti előadássorozatot 9 órai kezdettel a főiskola rektora, Banyár Magdolna (Mahārāṇī Devī Dāsī) nyitotta meg, akit Tóth-Soma László (Gaura Kṛṣṇa Dāsa), vallásfilozófusnak, vaiṣṇava teológusnak és a főiskola rektorhelyettesének „Az önmegvalósítás dimenziói és a meditáció” című bevezető előadása követett. A prezentáció középpontjában az emberiséget létezése óta foglalkoztató önmegismerés és önmegvalósítás folyamata, valamint az utóbbi eszközének számító meditáció, és az önmegvalósítás különböző irányzatai – a transzcendentális jógairányzatok – álltak.
Tóth-Soma László prezentációja után Képes Andreának, a főiskola jeles jógaoktatójának „Test és meditáció – mozgás- és táplálkozáskultúra a védikus hagyományokban” című előadása következett. Az itt elhangzottak további részletekkel egészítették ki az előzőeket, illetve számos konkrét példával és érdekességgel is szolgáltak a hallgatóság elméleti tudásának elmélyítéséhez. Így hallhattunk többek között a meditáció fiziológiai hatásairól, és a gyakorlást elősegítő tippekkel is gazdagodhattunk. A jóga témakörébe tartozó āsanák és prāṇāyāmák mellett az előadásban kiemelt szerepet kaptak a táplálkozási kultúra különböző aspektusai is.
Félórás szünetet követően meghívott előadónk, Daubner Béla előadását hallgathatta meg a népes publikum, amely „Az elme mint a meditáció eszköze és tárgya” címet viselte. A pályáját orvosként kezdő, és számos tudományterületen – így a pszichoterápia, pszichodráma, hipnoterápia, fejlődéslélektan, jóga, asztrológia és āyurveda diszciplínák területén is – jártas szakember prezentációjában témák sokaságát vonultatta fel. A teremtés és a tudatállapotok mellett az emberi agy, a világegyetem és a mantra holografikus megközelítésű vizsgálata, továbbá az elme funkciói és a tudatfejlődés szintjei (létramodellje) is előadása tárgyát képezték.
A délelőtti előadássorozat zárásaként Michael A. Cremo (Drutakarma Dāsa) „Meditáció és a lélek a bhakti-yogában” c. előadását hallgathatta meg a közönség. A bhakti-yogát 40 éve gyakorló, egyesült államokbeli születésű előadót hallgatni különleges alkalomnak számított, hiszen a világ különböző egyetemein és konferenciáin fordul meg, tévé- illetve rádióinterjúkat ad, tudományos igényű könyvei pedig világszerte nagy népszerűségnek örvendenek. Előadásának bevezetőjében Drutakarma Dāsa a lélekről és annak természetéről, valamint az Abszolút Igazságról (Istenről) és annak hármas felfogásáról beszélt. Később kitért a lélek és Isten kapcsolatára, hangsúlyozva, hogy a lélek csak eredeti helyzetében, Istent szolgálva lehet boldog, mindaddig viszont, amíg megfeledkezvén a Legfelsőbbről az anyagi világban tartózkodik, szenvedést tapasztal. Az előadás második felének fókuszában a meditáció állt: a meditációt Patañjali aṣṭāṅga (nyolcfokú) jógarendszerében, illetve a bhakti-yogában vizsgálva. Utóbbi esetében – amely a meditáció tökéletességét jelenti – részletesebben is hallhattunk annak tárgyáról, illetve megvalósításairól.
A délutáni prezentációk sorát Dr. Aranyos Edit (Rādhā-priyā Devī Dāsī) „A vegetáriánus táplálkozás gyakorlati aspektusai” című előadása nyitotta meg. A jelenleg háziorvosként praktizáló és alternatív gyógymódokkal is foglalkozó szakember munkája során kiemelt jelentőséget tulajdonít a táplálkozás egészségmegőrzésben betöltött szerepének, és ez az elv vezérelte mostani mondanivalóját is. A BHF āyurveda-oktatója előadásának fő célja az volt, hogy rámutasson arra az összefüggésre, vajon milyen módon segítheti az egészséges táplálkozás a lelki fejlődést és viszont, a lelki fejlődés hogyan támogathatja az egészség megőrzését. Így az előadó a következő négy témát járta körül: „a táplálkozás szerepe az egészség megőrzésében az āyurveda szerint”, „a vegetáriánus táplálkozás szerepe a civilizációs megbetegedések megfékezésében”, „az anyagi kötőerők és a lelki fejlődés”, végül „az Istennek felajánlott étel – a prasādam – és a lelki fejlődés”.
Ezt követően a program Medvegy Gergely, a BHF vezető jógaoktatójának „Yoga-āsanák a hétköznapi életben – a sūrya-namaskāra kivitelezése és kedvező hatásai” című bemutatójával folytatódott. Az előadó ehhez segítőtársat is hívott Hegedűs Zsolt, harmadéves vaiṣṇava jógamester szakos hallgató személyében. Az előadás bevezető részében az oktató kitért a jóga definiálására, beszélt annak hatásairól és öt eleméről, majd rátért a sūrya-namaskāra – ezen belül az āsanák (tesgyakorlás) és prāṇāyāma (légzés) – elméleti és gyakorlati aspektusainak bemutatására, rávilágítva a gyakorlatsor testi és pszichés hatásaira és az ellenjavallatokra is. Az előadás utolsó részében a meditáció fogalma és eszközei, a mantra-meditáció, a sūrya–namaskāra mantrái és az elsajátítás kerültek szóba.
A jóga öt fő eleme közül a relaxációra külön hangsúlyt is fektettek a szervezők, így a délutáni előadásblokk közepén közös relaxációs gyakorlatra került sor Horváth Anikó (Ākarṣiṇī Devī Dāsī) vezetésével. A főiskola jógagyakorlatot is oktató előadója rövid elméleti bevezető után – amelyben kitért a relaxáció jógában betöltött szerepére, fogalmára és megvalósulási szintjeire, az elkülönült állapot (vagyis a transzcendenssel való kapcsolat) elérésére és a lelki látásmód szimptómáira –, a közönséget bevonva, a gyakorlatban is szemléltette a relaxáció folyamatát, így a résztvevők maguk is meggyőződhettek annak jótékony hatásairól.
A program – rövidebb szünet után – a rendezvény honlapján előzetesen regisztrált résztvevők közötti ajándékcsomagok kisorsolásával folytatódott.
A délutáni blokk záró akkordjaként a főszerep immáron a zenéé volt. A rendezvény utolsó előadója, Rátkai Gergő „Zene és meditáció” címmel tartott élvezetes előadást. A főiskola vaiṣṇava teológus könyvtárvezetője és oktatója az indiai zene gauḍīya-vaiṣṇava ágának kutatója is egyben, aki előadásában a két terület – zene és meditáció – kapcsolatát boncolgatta. Alapvető üzenete az volt, hogy az önmegvalósítás jelen korszakunkban ajánlott folyamata a kīrtana-yoga. A hang a védikus kultúra alapja. Az anyagi teremtés a hanggal kezdődött, az anyagi világból pedig a hang által szabadulhatunk ki. A zene életünkben betöltött szerepe nyilvánvaló. Bárhová megyünk, zene vesz körül minket, amely mind a testünkre, mind az elménkre hatással van, érzelmeket és szokásokat teremt. Nem mindegy viszont az, hogy milyen zenét hallgatunk. A zene is kötőerőkön keresztül nyilvánul meg, így van olyan, amelyik a tudatlanság, és olyan is, amely a szenvedély illetve a jóság kötőerejébe tartozik. Az előadás három kiemelt jelentőségű mantrát is ismertetett: az oṁ-mantrát, az oṁ namo bhagavate vāsudevāya-mantrát és a Hare Kṛṣṇa-mahā-mantrát. Összefoglalva: a kīrtana-yoga végtelenül praktikus, nagyon áldásos és rendkívül egyszerűen végezhető folyamat. A meditáció tökéletessége.
Ahhoz, hogy a résztvevők a gyakorlatban is megbizonyosodhassanak a mantra-meditáció jótékony hatásairól, illetve a kezdők is felvértezhessék magukat némi tudással, és elindulhassanak a lelki fejlődés e rendkívül élvezetes ösvényén, a konferencia zárásaként a főiskola oktatóiból és vendégzenészekből összeálló zenekar csodálatos hangulatú koncertet adott. Az éneklésből a rendezvény közönsége is lelkesen kivette részét.
Az érdekfeszítő előadások szüneteiben a látogatók a folyamatosan működő vegetáriánus büfé ínycsiklandó és Istennek felajánlott karmamentes ételei közül válogathattak. A szervezők ezenkívül könyvárusító stand működtetésével is készültek a védikus irodalom és zene iránt érdeklődők igényeinek kiszolgálására.
A korábbi konferenciákon megszokott médiaérdeklődés ezúttal elmaradt. Lehet, hogy szenzációéhes világunk számára a téma túlságosan békésnek bizonyult? Pedig meditációról szóló rendezvényünkről feltétlenül érdemes lett volna szélesebb körben is beszámolni. Ha másért nem, azért mindenképpen, mert nemrég vezették be – nem kis vitát kiváltva – a magyar iskolákban a relaxáció és meditáció oktatását, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola szellemisége pedig mindehhez pozitív példával szolgálhatott volna. Mindezek ellenére elmondhatjuk, hogy az idei konferencia iránt is nagy volt az érdeklődés, hiszen legalább 350 fő vett részt a rendezvényen. A vegyes életkori összetételű, döntően a művelt középosztályba tartozó közönség jelentős része láthatóan a jóga és a meditáció gyakorlói közül került ki. A koncertről kifelé szállingózók arcán – nem meglepő módon – a nyugalom és kiegyensúlyozottság jeleit lehetett felfedezni. Mindenütt nyitott, mosolygó tekintetű és kedves emberekkel lehetett találkozni, köszönetekben pedig idén sem szenvedtek hiányt a szervezők. Összességében elméleti tudással, gyakorlati tapasztalatokkal és kellemes élményekkel térhettek haza mindazok, akik részt vettek az idei Létkérdés Konferencián. Reméljük, a lelkesedés hosszú távon is kitart, és minél többen életük részévé teszik majd, illetve továbbra is gyakorolják a meditáció művészetét.