Görgessen tovább

Vaisnava ismeretelmélet
Előszó
Az ember örök vágya és szüntelen törekvése: az Igazság megismerése. An- nak a tudásnak a megszerzése, amellyel a lehető legteljesebben leírható és megérthető a valóság, a létezés minden szintje. Az indiai filozófiai iskolák közül a legjelentősebb: a vedānta darśana – melynek a vaiṣṇavizmus is a részét képezi
– alapműve, a Vedānta-sūtra szerint az emberinek nevezhető létmód valójában ott kezdődik, ha valaki elkezd érdeklődni az élet értelme és célja, azaz a végső és alapvető Igazság felől. Amíg ezt nem teszi meg – legyen bármilyen művelt és kifinomult az anyagi világ tárgyait illetően – élete nem tekinthető teljesen emberinek.
Az igazság, a valódi tudás végső és legfőbb forrásának a reneszánsz kezdetéig a különféle szentírásokat tekintették. A felvilágosodással azonban az addig Istenre szegezett tekintetek egyre inkább az Ember felé fordultak: a túlvilági boldogság ígérete helyett az evilági, érzékileg tapasztalható emberi létezés minél örömtelibbé tétele vált a tettek öntudatos motivációjává. A teológiától és filo- zófiától megkülönböztetett tudomány eszméje is innen eredeztethető. A tudomány azonban – mivel tárgya nem lehet más, mint az érzékekkel tapasztalható, mérhető és többé-kevésbé egzakt matematikai képletekkel leírható jelenségek – nem illetékes a metafizikai dimenzió megismerésében. Így ha valakit nem elégít ki az élet végső céljaként az anyagi létezés minél kényelmesebbé és boldogabbá tétele – mert például azt tapasztalja, hogy egy egységnyi boldogságra több egységnyi szenvedés jut, és kételkedni kezd abban, hogy megéri-e az egész –, ismét csak a filozófia és a vallás területén kénytelen kutakodni.
Az alapvetően materialista szemléletű tudomány azonban gyakran felrúgja a saját kereteit: olyan jelenségeket is vizsgálata tárgyává tesz, amelyek erőteljesen átnyúlnak a metafizikai dimenzióba, mi több: abban gyökereznek. Meglehetősen nagy önbizalommal adottnak, így bizonyításra nem szorulónak veszi saját ma- terialista világszemléletét, majd levont – szükségszerűen anyagelvű – következ- tetéseit ellentmondást nem tűrően abszolutizálja – mindaddig, amíg valaki elő nem áll egy jobb magyarázattal.
A vaiṣṇava ismeretelmélet a tudományos és a teológiai módszert mintegy rendszerezve kétféle tudásszerzési folyamatot különböztet meg. A felfelé szálló tudásszerzést – például a modern tudományt – amely az érzéki tapasztalást, il- letve az ezen alapuló okoskodást foglalja magában. Ezt a módszert azonban hi- bákkal terhes, tökéletlen folyamatnak tekinti, és előnyben részesíti a lefelé szálló tudásszerzést. Ennek lényege az, hogy Isten, az Abszolút Igazság kinyilatkoztatja az ember számára a tudást a śabda, saját szavai által, melyeket a Védák tartalmaznak. Így az ember a legmagasabb forrásból, Istentől jut tudáshoz. A védikus kultúrában a védikus irodalom – amely nem csupán a Védákat, hanem az azokat magyarázó szentírásokat is magában foglalja – állításait feltétel nélkül elfogadják, ugyanúgy, ahogy bármely vallásos társadalomban szentnek és sérthetetlen- nek tekintik a kinyilatkoztatott szentírásokat. Vagyis ha egy bizonyos kérdésre választ keresnek, akkor a védikus irodalomhoz vagy annak ismerőihez fordulnak. Az értelmezésben vagy a magyarázat során már előfordulhatnak eltérések vagy viták, de a kiindulási alap, a tudásszerzés forrása mindig a védikus irodalom.
A Tattva jelen számának legfőbb célja, hogy bemutassa a vaiṣṇava ismeretel- méletet, melynek az egyik legjelentősebb kortárs tudósa Suhotra Swami volt. Az ő Valóság és árnyék című, e tárgyban írott könyvét ismertető előadássorozatának szerkesztett változatával nyitjuk a tudásszerzés védikus módszerét ismertető ösz- szeállításunkat.
A többi tanulmány olyan, az emberi lét alapvető kereteit adó, a metafizikai dimenzióba többé-kevésbé átnyúló jelenségekkel foglalkozik, amelyeket a tudomány is előszeretettel vizsgál és magyaráz – természetesen teljességgel figyel- men kívül hagyva a „fizikán túli” szempontokat. Szerzőink bemutatják, hogy a védikus szentírások e jelenségekre vonatkozó magyarázatai bizonyos mértékig ellentmondanak a tudományos elméleteknek, magyarázó erejük és logikájuk azonban legalább olyan szintű, mint ez utóbbiaké.
Śacīsuta dāsa (Tóth Zoltán): Eppur si NON muove? című tanulmányából a védikus szentírások által leírt kozmológiát ismerhetjük meg, ami figyelemre méltó alternatíváját adja az univerzum keletkezésére és felépítésére vonatkozó közkeletű tudományos magyarázatoknak.
Kun András az darwini tanokon alapuló evolúció-elméletet vizsgálta meg a vaiṣṇavizmus szemszögéből Illúzión innen és túl című munkájában, megálla- pítva, hogy annak alapelképzelése egybevág a védikus szentírásokkal, „csak” éppenséggel fordított irányú.
Mahārāṇī devī dāsī (Banyár Magdolna): A vallástudomány lehetőségei és határai Max Weber vallásszociológiájának tükrében című tanulmányában a tár- sadalomtudományos módszert veszi górcső alá. Megállapítja, hogy az a vallás- tudomány, amely figyelmen kívül hagyja a vallásos emberek tapasztalatát, nem képes releváns képet adni egyik vallásról sem.
Sivaráma Szvámi: Kṛṣṇa mūtra-sthānai kedvtelései című munkájában a vaiṣṇava hagyomány képviselőjeként és annak nevében vitatkozik Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége evilági megjelenése egyik kedves eseményének a szakrális dimenziót teljességgel negligáló indológusi magyarázatával, majd Premamoya dāsa (Németh Péter) egy ismert indológiai problémával, a purāṇák datálásával kapcsolatban fejti ki arra vonatkozó elképzelését a védikus szentírások alapján, hogy mikor keletkeztek a purāṇák?
Reméljük, összeállításunkkal alapos és változatos képet adunk olvasóinknak a vaiṣṇavizmus gazdag ismeretelméleti hagyományáról, és érdeklődésüket is sikerül valamelyest „eltolnunk” a metafizikai dimenzió irányába.

Mahārāṇī devī dāsī (Banyár Magdolna)
 


ISKCON Alapitó Acarya - A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola | Kapcsolat

A www.tattva.hu weboldalon található minden tartalom a Bhaktivedanta Hittudományi Fősikola tulajdona, vagy felhasználói joga alá esik.
Az oldalról minden tartalom átvételéhez az oldal üzemeltetőjének írásos engedélye szükséges. Tartalom átvételének igénylése: info@bhf.hu
© 2017 Bhaktivedanta Hittudományi Fősikola
© 2017 Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítvány
Minden jog fenntartva!

Hare Kṛṣṇa Hare Kṛṣṇa Kṛṣṇa Kṛṣṇa Hare Hare
Hare Rāma Hare Rāma Rāma Rāma Hare Hare